„Boso alsó-burgund király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Dátumok kékítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
'''Boso''' ({{ny-fr|''Boson''}}), ([[844]] – [[887]]. [[január 11.]]<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, {{ISBN|963-9075-12-4}}, 97. oldal</ref>) alsó-burgund ([[Provence-Alpes-Côte d'Azur|Provence-i]]) király [[877]]-től. |
'''Boso''' ({{ny-fr|''Boson''}}), ([[844]] – [[887]]. [[január 11.]]<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, {{ISBN|963-9075-12-4}}, 97. oldal</ref>) alsó-burgund ([[Provence-Alpes-Côte d'Azur|Provence-i]]) király [[877]]-től. |
||
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia. [[876]]-ban sógora, [[I. Károly nyugati frank király]] [[Lombardia]] kormányzójává tette, és hercegi rangot adományozott neki. [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] és [[Karlmann nyugati frank király|Karlmann]] nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és [[879]]. [[október 15 |
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia. [[876]]-ban sógora, [[I. Károly nyugati frank király]] [[Lombardia]] kormányzójává tette, és hercegi rangot adományozott neki. [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] és [[Karlmann nyugati frank király|Karlmann]] nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és [[879]]. [[október 15.|október 15-én]] királlyá kiáltatta ki magát.<ref name=uralkodok/> A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, [[II. Lajos frank császár]] leányának.<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal</ref><ref>Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: ''"Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis."'' (''Bryce'', id.m., 86.o.)</ref> Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített [[Burgundia|Burgundiára]] is kiterjedt.<ref name=uralkodok/> |
||
Az elkövetkező években, elsősorban [[880]] és [[882]] között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat. [[Vienne (település)|Vienneben]] érte a halál. A trónon fia, [[III. Lajos itáliai király|Lajos]] lépett az örökébe.<ref name=uralkodok/> |
Az elkövetkező években, elsősorban [[880]] és [[882]] között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat. [[Vienne (település)|Vienneben]] érte a halál. A trónon fia, [[III. Lajos itáliai király|Lajos]] lépett az örökébe.<ref name=uralkodok/> |
A lap 2018. július 24., 12:17-kori változata
Boso | |
Boso király Szent István vértanúval (freskó a Charlieu Apátság falán) | |
Alsó-burgund király | |
Uralkodási ideje | |
879. október 15. – 887. január 11. | |
Elődje | nem volt |
Utódja | Lajos |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház |
|
Született | 844 nem ismert |
Elhunyt | 887. január 11. Vienne |
Nyughelye | Vienne Cathedral |
Édesapja | Gorzei Bivin |
Édesanyja | Richildis of Arles |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Boso témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Boso (franciául: 'Boson'), (844 – 887. január 11.[1]) alsó-burgund (Provence-i) király 877-től.
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia. 876-ban sógora, I. Károly nyugati frank király Lombardia kormányzójává tette, és hercegi rangot adományozott neki. III. Lajos és Karlmann nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és 879. október 15-én királlyá kiáltatta ki magát.[1] A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, II. Lajos frank császár leányának.[2][3] Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített Burgundiára is kiterjedt.[1]
Az elkövetkező években, elsősorban 880 és 882 között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat. Vienneben érte a halál. A trónon fia, Lajos lépett az örökébe.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 97. oldal
- ↑ James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal
- ↑ Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: "Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis." (Bryce, id.m., 86.o.)
Előző uralkodó: nem volt |
|
Következő uralkodó: Lajos |