„Ároktő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
|||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
== Környező települések == |
== Környező települések == |
||
[[Tiszacsege]] (8 km), [[Tiszadorogma]] (9 km), a legközelebbi város: [[Mezőcsát]] (10 km). |
[[Tiszacsege]] (8 km), [[Tiszadorogma]] (9 km), a legközelebbi város: [[Mezőcsát]] (10 km). |
||
== Közlekedés == |
|||
Tömegközlekedéssel megközelíthető [[Mezőkövesd]] és [[Mezőcsát]] felől az [[Észak-magyarországi Közlekedési Központ]] üzemeltette [[4010-es busz|4010-es busszal]]. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2018. július 22., 20:39-kori változata
| Ároktő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1] | ||
| Irányítószám | 3467 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1056 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″ | |||
 Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ároktő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában, a Tisza partján, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.
A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
Népcsoportok
A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1122 | 1121 | 1116 | 1039 | 1048 | 1056 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- A Tájház 1994-ben nyílt meg.
- Tiszai holtág, horgászhely
Környező települések
Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).
Közlekedés
Tömegközlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől az Észak-magyarországi Közlekedési Központ üzemeltette 4010-es busszal.
Jegyzetek
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
