„Amszterdam” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Wwikix (vitalap | szerkesztései)
update
Wwikix (vitalap | szerkesztései)
update
10. sor: 10. sor:
| kerületei = 15
| kerületei = 15
| polgármester = [[Femke Halsema]] ([[GroenLinks]])
| polgármester = [[Femke Halsema]] ([[GroenLinks]])
| jegyző = Erik Gerritsen
| jegyző = A.H.P van Gils
| irányítószám = 1000 – 1109
| irányítószám = 1000 – 1109
| körzethívószám = 020
| körzethívószám = 020

A lap 2018. július 17., 14:13-kori változata

Amszterdam
Amszterdam címere
Amszterdam címere
Amszterdam zászlaja
Amszterdam zászlaja
Becenév: Észak Velencéje
Mottó: Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig (Vitéz, elszánt, könyörületes)
NévadóAmstel
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományÉszak-Holland
Kerületei15
PolgármesterFemke Halsema (GroenLinks)
JegyzőA.H.P van Gils
Irányítószám1000 – 1109
Körzethívószám020
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség921 468 fő (2023)[1]
Népsűrűség4970 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2 m
Terület219 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 22′ 22″, k. h. 4° 53′ 37″Koordináták: é. sz. 52° 22′ 22″, k. h. 4° 53′ 37″
Az Amszterdam weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Amszterdam témájú médiaállományokat.

Amszterdam (Amsterdam) a Holland Királyság fő-, de nem székvárosa, ugyanis a király, a parlament és a kormány székhelye Hága (’s-Gravenhage). Az Amstel folyó torkolatánál, az IJ partján fekszik. 1813 óta Hollandia fővárosa. Nevének jelentése: „gát az Amstelen”.[2] A várost a XVII–XVIII. századi iratok Amstelerdam néven említik. A város az Északi-tengeri-csatorna révén összeköttetésben áll az Északi-tengerrel.

Éghajlat

Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb, mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.

Amszterdam éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,86,39,613,517,419,722,022,118,814,59,76,413,9
Átlaghőmérséklet (°C)3,43,56,19,112,915,417,617,514,711,07,14,010,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,80,52,64,68,210,813,012,810,67,54,21,56,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)7957734659717886851009488915
Havi napsütéses órák száma638812618322220621719713910962511662
Forrás: http://www.klimaatatlas.nl


Városkép

A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól, és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze. Az IJ most az Ijssel-tó vizének egy részét vezeti a Nordzeekanal csatornán át az Északi-tengerbe, vize így folyóvíznek tekintendő.

Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják,[3] melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.

A város központjában található a Dam tér. Az amszterdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talajt süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenére kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.

Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg ember jár be Amszterdamba dolgozni.

Háztartások száma

Amszterdam háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Népessége

1 345 638 Etnikai összetétel: holland 83% afrikai 8%, ázsiai,európai 9%[forrás?]

Címere

A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A történészek szerint a három kereszt az Amszterdamot fenyegető három legsúlyosabb veszélyt jelképezi: az árvizet, a tűzvészt és a pestist. A címer alján látható felirat „Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig” a város hivatalos jelmondata, jelentése: „Vitéz, elszánt, könyörületes”, amelyet 1947-ben Vilma királynő (1890–1948) adományozott a városnak a második világháború alatti bátorságának elismerésként. Az oroszlánok a 16. században kerültek a címerre.

Látnivalók

Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Számos színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt és Vincent van Gogh munkái láthatók. A múzeum 2008-ig felújítás alatt állt, ezalatt a gyűjteménynek több másik múzeum adott otthont. Megemlíthető még a Trópusi Múzeum, amely kiállításait a forró égöv témáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt-ház, valamint a Prinsengracht 26. sz. ház, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben. Itt látható a világhírű sörfőző cég, a Heineken múzeuma, amit az első Heineken sörgyár épületében alakítottak ki. Ez bemutatja a cég történetét, emellett a sör gyártásának technológiájába is beavatja a laikusokat. A város vigalmi negyede, a piroslámpás negyed szintén ismert turistalátványosság, nem csak a kínált, máshol illegális szórakozások fogyasztóinak, hanem a hangulat iránt érdeklődő kívülállók számára is.

Múzeumok

Amszterdamban három jelentősebb főcsatorna található: a Herengracht, a Prinsengracht és a Keizersgracht, amelyek koncentrikus félköröket formálnak a középkori belváros körül
  • Rijksmuseum - Hollandia nemzeti múzeuma, itt látható többek között Rembrandt: Éjjeli őrjárat című híres festménye. Ezen kívül számos híres Frans Hals, Vermeer, Jacob van Ruysdael és Jan Steen alkotást őriznek falai között. Érdekességei továbbá a babaház és a delfti porcelán gyűjtemények.
  • Van Gogh Museum - a híres németalföldi festő alkotásait mutatja be: „Krumplievők”, „Arles-i hálószoba”, valamint a Napraforgó-sorozat egyik darabja a leghíresebbek.
  • Stedelijk Museum - modern művészetek múzeuma
  • Hermitage Amsterdam - a szentpétervári Ermitázs amszterdami tagozata
  • Museum het Rembrandthuis - ebben a házban élt Rembrandt 1639-től haláláig. Ma a művész szobáin kívül egy festmény- és vázlatgyűjteménynek ad otthont munkáiból.
  • Anne Frankhuis - ebben a házban élt, majd bujkált a zsidóüldözések elől a Frank család. Anne Frank itt írta híres naplóját.
  • Amsterdams Historisch Museum - a város több évszázados történetébe nyújt betekintést.
  • Tropenmuseum - antropológiai gyűjtemény
  • Nederlands Scheepvaartmuseum - a holland hajózás történetét mutatja be.

Sport

Labdarúgás

Amszterdam a holland első osztály (hollandul: eredivise) legsikeresebb és egyik leghíresebb csapatának, az Ajax Amsterdamnak a bázisa. A csapatnak korábban az Olimpiai Stadion adott otthont. Ez Amszterdam délkeleti részén található, és 1928-ra építették, a 9. nyári olimpiai játékokra. Később, a 2000-es labdarúgó Európa-bajnokságra - 1996-ban - átadott Amsterdam Arena stadionba tette át székhelyét, amely 140 millió euróba került, 53 346 ülőhellyel, fedett lelátóval, befedhető játéktérrel és a játéktér alatt kialakított, 12 500 férőhelyes mélygarázzsal épült.

Közlekedés

Vasúti

Közúti

A város körül fut az A10-es autópálya.

Tömegközlekedés

Az amszterdami metrót 1977-ben adták át. Mára a hálózat hossza 52 km, az állomások száma 52. Napi forgalma:295 000 fő.

Városkép

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Források

  1. Bevolkingsontwikkeling; regio per maand. Statistics Netherlands. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
  2. Érdekességek Amszterdamról. iranyamszterdam.hu. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  3. Amszterdam csatornái. iranyamszterdam.hu. (Hozzáférés: 2016. október 27.)

További információk


Előző:
Firenze
Európa kulturális városa
1987
Következő:
Nyugat-Berlin