„Mezőzombor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.6.11.198 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
→Nevezetességek: Disznoko |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
* Római katolikus templom |
* Római katolikus templom |
||
* Görögkatolikus templom |
* Görögkatolikus templom |
||
*Disznókő szőlőbirtok |
|||
== Környező települések == |
== Környező települések == |
A lap 2018. július 17., 14:00-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Mezőzombor | |||
Légifelvétel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szerencsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Radó Béla[1] | ||
Irányítószám | 3931 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2212 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 63,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 38,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″ | |||
Mezőzombor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőzombor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól közúton 41 kilométerre keletre. A település a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal két ágának elágazásánál helyezkedik el.
Nevének eredete
Nevét Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek nevéből származónak tartják.
Története
Mezőzombor a Tokaji borvidék része.
A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először.
Ekkor Rátót nemzetségbeli István fia Kokos mester birtoka volt, aki az oklevelek szerint Szadai János főispánnal pereskedett.
Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Korlátfalviak, Bekeny comes, a Zombori Csontosok, a Nánássy, Gibárti, Hym, Zólyomi Cheh, Zombori Nagy, és Pohárnok családoknak is voltak itt részbirtokaik.
Az 1500-as évek közepéig többek között a Kálnó, Újhelyi Kenyeres, Kendi, Jékey, Both, Csaloviti Horváth, Zemercsényi, Sárközi, Gyóni Görbedi, Serédi Gáspár, Beyczi, Krucsay, családok is.
1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült.
1665-ben I. Lipót már városi címet adományozott neki.
A Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett, de még a 18. században újra benépesült.
Az 1800-as években az Aspermont, Andrássy és Klobusiczky grófok, báró Orczy, Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernát, Zichy, Matyasovszky, Bercelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély családok és gróf Wolkensteyn családok birtoka volt, az 1900-as évek elején ifj. Andrássy Gyula és Zimmermann Zsigmond volt itt nagyobb birtokos.
A település egykori várkastélyát Zumbor néven nevezték, erről vette előnevét a Fejes család is.
Mezőzombor-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2302 lakosa volt, melyb ől 2297 magyar volt. Ebből 1374 római katolikus, 450 görögkatolikus, 417 református volt.
A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.
Népcsoportok
A település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2429 | 2469 | 2447 | 2300 | 2205 | 2212 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességek
- Református temploma - 1882-ben épült.
- Római katolikus templom
- Görögkatolikus templom
- Disznókő szőlőbirtok
Környező települések
Mád (kb. 8 km), Tarcal (kb. 10 km), a legközelebbi város: Szerencs (6 km).
Jegyzetek
- ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
További információk