„Kólom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
→‎top: kerület paraméter tartalmának törlése AWB
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
28. sor: 28. sor:
A települést [[1221]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban ''"Villa Colon"'' alakban. [[1226]]-ból személynévként Farkas de Colon szerepel a Békássy család levéltárának egyik oklevelében.<ref>[[Magyar Könyvszemle]] 1879 IV/6, [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00061/pdf/345-354.pdf 349-350].</ref> [[1369]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király Monyorókerékkel és több környékbeli faluval együtt Kólomot mint királyi birtokot a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Az adománylevélben a település ''"Colon"'' néven szerepel. Később ''"Colon"'' és ''"Kolon"'' alakban is említik.<ref name="Csánky">Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A település mindvégig a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. [[1472]]-ben Ellerbach Bertold előbb Szent Bereck, majd később a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort alapított itt, melyet fiai János és István [[1482]] körül újjáépítettek.<ref name="Csánky"/> A kolostor és temploma a mai kólomi temető helyén állt. [[1496]]-ban a monyorókeréki uradalmat és benne Kólomot is Erdődy [[Bakócz Tamás]] esztergomi érsek vásárolta meg, majd [[1517]]-ben birtokainak felosztása után a birtok unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. [[1556]]-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklósnak]] adta zálogba. [[1545]]-től délről horvát menekültek telepedtek le a faluban. [[1558]]-ban Zrínyi felvéve a protestáns hitet elüldözte a pálos szerzeteseket a kolostorból, az épületet pedig leromboltatta. Ma már falmaradványai sem láthatók. [[1613]]-tól az uradalom miután Erdődy Tamás bán a Zrínyiektől visszaszerezte újra az Erdődyek birtoka. [[1720]]-ban 12 portát számláltak a faluban. [[1787]]-ben 43 házában 242 lakos élt. [[1828]]-ban 43 háza és 322 lakosa volt. [[1857]]-ben 44 volt a házak és 358 a lakosok száma.
A települést [[1221]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban ''"Villa Colon"'' alakban. [[1226]]-ból személynévként Farkas de Colon szerepel a Békássy család levéltárának egyik oklevelében.<ref>[[Magyar Könyvszemle]] 1879 IV/6, [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00061/pdf/345-354.pdf 349-350].</ref> [[1369]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király Monyorókerékkel és több környékbeli faluval együtt Kólomot mint királyi birtokot a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Az adománylevélben a település ''"Colon"'' néven szerepel. Később ''"Colon"'' és ''"Kolon"'' alakban is említik.<ref name="Csánky">Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A település mindvégig a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. [[1472]]-ben Ellerbach Bertold előbb Szent Bereck, majd később a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort alapított itt, melyet fiai János és István [[1482]] körül újjáépítettek.<ref name="Csánky"/> A kolostor és temploma a mai kólomi temető helyén állt. [[1496]]-ban a monyorókeréki uradalmat és benne Kólomot is Erdődy [[Bakócz Tamás]] esztergomi érsek vásárolta meg, majd [[1517]]-ben birtokainak felosztása után a birtok unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. [[1556]]-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklósnak]] adta zálogba. [[1545]]-től délről horvát menekültek telepedtek le a faluban. [[1558]]-ban Zrínyi felvéve a protestáns hitet elüldözte a pálos szerzeteseket a kolostorból, az épületet pedig leromboltatta. Ma már falmaradványai sem láthatók. [[1613]]-tól az uradalom miután Erdődy Tamás bán a Zrínyiektől visszaszerezte újra az Erdődyek birtoka. [[1720]]-ban 12 portát számláltak a faluban. [[1787]]-ben 43 házában 242 lakos élt. [[1828]]-ban 43 háza és 322 lakosa volt. [[1857]]-ben 44 volt a házak és 358 a lakosok száma.


Vályi András szerint ''" KÓLOM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Péterfának szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''" KÓLOM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Péterfának szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."''<ref>{{Vályi}}</ref>


Fényes Elek szerint ''" Kolon, német falu, Vas vármegyében, a monyorókeréki uradalomban, 332 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. Ut. p. Szombathely."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Kolon, német falu, Vas vármegyében, a monyorókeréki uradalomban, 332 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. Ut. p. Szombathely."''<ref>{{Fényes}}</ref>


Vas vármegye monográfiája szerint ''" Kólom, 50 házzal és 330 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Kólom, 50 házzal és 330 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>


[[1910]]-ben 307, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szombathelyi járás]]ához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések alapján [[1921]]-ben Ausztria része lett. Önkéntes tűzoltóegylete [[1924]]-ben alakult. [[1971]]-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 188 lakosa volt.
[[1910]]-ben 307, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szombathelyi járás]]ához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések alapján [[1921]]-ben Ausztria része lett. Önkéntes tűzoltóegylete [[1924]]-ben alakult. [[1971]]-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 188 lakosa volt.

A lap 2018. július 14., 23:00-kori változata

Kólom (Kulm im Burgenland)
Kólom főutcája
Kólom főutcája
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangMonyorókerék része
JárásMonyorókerék (1971. január 1. – )
Alapítás éve1221
PolgármesterWalter Strobl (ÖVP)
Irányítószám7521
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népesség128 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület9,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 16° 27′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 16° 27′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kólom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kólom (németül: Kulm im Burgenland, horvátul: Kulma) Monyorókerék településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Monyorókerék központjától 1 km-re nyugatra fekszik.

Története

A települést 1221-ben II. András királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban "Villa Colon" alakban. 1226-ból személynévként Farkas de Colon szerepel a Békássy család levéltárának egyik oklevelében.[1] 1369-ben I. Lajos király Monyorókerékkel és több környékbeli faluval együtt Kólomot mint királyi birtokot a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Az adománylevélben a település "Colon" néven szerepel. Később "Colon" és "Kolon" alakban is említik.[2] A település mindvégig a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. 1472-ben Ellerbach Bertold előbb Szent Bereck, majd később a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort alapított itt, melyet fiai János és István 1482 körül újjáépítettek.[2] A kolostor és temploma a mai kólomi temető helyén állt. 1496-ban a monyorókeréki uradalmat és benne Kólomot is Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg, majd 1517-ben birtokainak felosztása után a birtok unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1556-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat Zrínyi Miklósnak adta zálogba. 1545-től délről horvát menekültek telepedtek le a faluban. 1558-ban Zrínyi felvéve a protestáns hitet elüldözte a pálos szerzeteseket a kolostorból, az épületet pedig leromboltatta. Ma már falmaradványai sem láthatók. 1613-tól az uradalom miután Erdődy Tamás bán a Zrínyiektől visszaszerezte újra az Erdődyek birtoka. 1720-ban 12 portát számláltak a faluban. 1787-ben 43 házában 242 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. 1857-ben 44 volt a házak és 358 a lakosok száma.

Vályi András szerint " KÓLOM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Péterfának szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint " Kolon, német falu, Vas vármegyében, a monyorókeréki uradalomban, 332 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. Ut. p. Szombathely."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kólom, 50 házzal és 330 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat."[5]

1910-ben 307, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések alapján 1921-ben Ausztria része lett. Önkéntes tűzoltóegylete 1924-ben alakult. 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 188 lakosa volt.

Nevezetességei

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1821-ben épült.
  • Az északi faluvégen álló Szent Antal-oszlopot 1725-ben emelték.
  • Műemléki védettség alatt áll a temető keresztje és három síremléke.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Könyvszemle 1879 IV/6, 349-350.
  2. ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kólom&oldid=20148680”