„Kisfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
[[1455]]-ben ''"Poss. Perdasincz"'' alakban említik. [[1466]]-ban a Szentbenedeki család birtoka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> |
[[1455]]-ben ''"Poss. Perdasincz"'' alakban említik. [[1466]]-ban a Szentbenedeki család birtoka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> |
||
Vályi András szerint ''" PORDASINCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Kancsóczhoz közel, mellynek filiája, határja sovány, egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli."'' |
Vályi András szerint ''" PORDASINCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Kancsóczhoz közel, mellynek filiája, határja sovány, egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''" Pordasincz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 84 evang. lak. Határa köves, de bora jó."'' |
Fényes Elek szerint ''" Pordasincz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 84 evang. lak. Határa köves, de bora jó."''<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Kis-Falu. Házainak száma 22, lélekszáma 93, akik magyarok és vendek. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."'' |
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Kis-Falu. Házainak száma 22, lélekszáma 93, akik magyarok és vendek. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref> |
||
[[1910]]-ben 103, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben 50 lakosa volt. |
[[1910]]-ben 103, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben 50 lakosa volt. |
||
A lap 2018. július 14., 21:42-kori változata
| Kisfalu (Pordašinci) | |
 | |
| A falu régi kápolnája 1900-ban. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1376 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 2,43 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 24″, k. h. 16° 20′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 24″, k. h. 16° 20′ 11″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfalu témájú médiaállományokat. | |
Kisfalu (korábban Pordasincz, szlovénül: Pordašinci, vendül régen Prdašenci) szlovéniai magyarok által lakott falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 20 km-re északkeletre a magyar határ mellett a Rátka-patak völgyében fekszik.
Története
A település első írásos említése 1376-ban "poss. Perdasynch" alakban történt.
1455-ben "Poss. Perdasincz" alakban említik. 1466-ban a Szentbenedeki család birtoka volt.[2]
Vályi András szerint " PORDASINCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Kancsóczhoz közel, mellynek filiája, határja sovány, egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint " Pordasincz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 84 evang. lak. Határa köves, de bora jó."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Falu. Házainak száma 22, lélekszáma 93, akik magyarok és vendek. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."[5]
1910-ben 103, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 50 lakosa volt.
Nevezetességei
Fa haranglába kulturális műemlék, 1926-ban építették.
Külső hivatkozások
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Kisfalu az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Kisfalu Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye