„Rákszabásúak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
== Anatómiai jellegzetességek == |
== Anatómiai jellegzetességek == |
||
A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben ''(telson)'' végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége. |
A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben ''(telson)'' végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége. |
||
A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a [[csáprágó]]k (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a [[pókok]]ra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak. |
A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a [[csáprágó]]k (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a [[pókok]]ra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak. |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
== Rokonsági kapcsolatok és földtörténeti múlt == |
== Rokonsági kapcsolatok és földtörténeti múlt == |
||
== Forrás és ajánlott irodalom == |
== Forrás és ajánlott irodalom == |
||
{{Taxonbar}} |
|||
{{Portál|Biológia}} |
|||
[[Kategória:Ízeltlábúak]] |
[[Kategória:Ízeltlábúak]] |
||
A lap 2018. július 14., 08:29-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Rendek | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rákszabásúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rákszabásúak témájú kategóriát. |
A rákszabásúak (Merostomata) az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda), a csáprágósok altörzsének (Chelicerata) egyik osztálya. A ma élő legősibb csáprágós ízeltlábúaknak tekinthetők, valódi élő kövületek. A rendkívüli állatcsoportot ma mindössze négy óceáni faj képviseli.
Anatómiai jellegzetességek
A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben (telson) végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége.
A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a csáprágók (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a pókokra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak.
Az utótest szelvényei igen lapos, széles végtagokat viselnek. A nyolcadik szelvényem – amely az ivarszelvény – a potrohi lábak összeolvadtak, s jellegzetes fedőt (operculum) hoztak létre, mely maga alá rejti a következő lábpárt. Ezenkívül az operkulum végén található a páros ivarnyílás is. A következő öt szelvényen további potrohi lábak helyezkednek el, melyek végén egyenként 150 külső ektodermális kopoltyúlemez található.
