„Mandulafenyő” változatai közötti eltérés

Mandulafenyő
	Mandulafenyő Rómában
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Fenyőfélék (Pinaceae);
Nemzetség:	Pinus;
Faj:	P. pinea;
Tudományos név
	Pinus pinea; Linné
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mandulafenyő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mandulafenyő témájú médiaállományokat és Mandulafenyő témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. július 13., 20:37-kori változata

A mandulafenyő (Pinus pinea), más néven pínea(fenyő) mediterrán eredetű fenyő. Az ehető magvú és magjukért termesztett fenyők közül a legismertebb, és valószínűleg a legelterjedtebb faj.

Elterjedése

A mediterrán tengerpartok homokos talaját kedveli; a mediterrán táj egyik igen jellegzetes növénye. Ehető terméséért és jellegzetes habitusának sajátos díszítő jellege miatt évezredek óta sokfelé termesztik, így a természetes és a visszavadult állományok nehezen különíthetők el.^[1] Magyarországi példányai valószínűleg mind ültetett vagy termesztésből kivadult egyedek.

Leírása

Ernyőszerűen szétterülő, 20 méter magasra megnövő örökzöld.

Kérge narancsbarna, mélyen barázdált. Fiatal hajtásai szürkészöldek és simák, idősebb korukban világosbarnák. 10–15 cm hosszú, vaskos, kemény és kissé csavarodott, erősen kihegyezett tűleveleinek éle alig észrevehetően fogazott. A tűlevelek párosával, ritkásan nőnek a vastag, sima narancsbarna száron. A fiatal növényeken egyesével állnak és halvány kékesszürkék, később szürkészöldek. 2-3 évig maradnak a hajtáson.

A fiatal hajtásokon a sárga porzós és a zöld termős tobozok a nyár elején nyílnak. A toboz csaknem gömb alakú, 8–15 cm hosszú, fénylő barna és kemény; a harmadik évben érik be. Magvai (tobozonként akár száznál is több) ehetők; ízük a faj nevének megfelelően a manduláéra emlékeztet.^[2]

Termesztése

Más Pinus fajokhoz hasonlóan magról szaporítható. Szinte bármilyen talajon megél, de üde talajon jobban fejlődik. Fagyérzékenysége miatt fiatalon – 3-4 éves koráig, vagyis az időskori levelek megjelenéséig – célszerű üveg vagy fólia alatt nevelni, és az után is érdemes fagyvédett helyre telepíteni. Üvegházi oltással (oldallapozással vagy oldalékezéssel) szaporítva könnyebben fagytűrővé tehetjük; megfelelő alany számára a feketefenyő és az erdeifenyő is.^[2]^[3]

Hatóanyagai

Magja sok proteint, magnéziumot, foszfort, vasat, B1- és P-vitamint tartalmaz.^[4]

Felhasználása

Észak-Afrikában hagyomány a mandulafenyős sütemény és a mandulafenyős mentatea. Az olasz pestónak alapanyaga, szívesen használják grillezett zöldségekhez (brokkolihoz, padlizsánhoz), valamint fehér- és vörös káposzta salátához, céklához.

Fája jól megmunkálható.^[4]

Érdekességek

A mandulafenyő magjai a római légionáriusok fejadagjaiban is szerepeltek.^[5]

Képek

habitusa
fiatal és idős tűlevelei
porzós barkák
toboza
elterjedése
mandulafenyők Andalúziában
magjai

Források

Allen J. Coombes: határozó kézikönyvek: Fák, Egyetemi Nyomda, Budapest ISBN 963 545 038 9

Jegyzetek

↑ Terebess gyümölcskalauz - Étkezési fenyőmagok
↑ ^a ^b Treemail magazin - Európai mandulafenyő (Pinus pinea)
↑ Dr. Nagy Béla, Dr. Schmidt Gábor: Kertészeti dendrológia. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar, 1991.
↑ ^a ^b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 166. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
↑ Digitális tankönyvtár - Növénytan / A toboztermők rendje - Coniferales (Pinales)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Terebess gyümölcskalauz - Étkezési fenyőmagok

[treemail-2] Treemail magazin - Európai mandulafenyő (Pinus pinea)

[3] Dr. Nagy Béla, Dr. Schmidt Gábor: Kertészeti dendrológia. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar, 1991.

[Ehető-4] Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 166. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

[5] Digitális tankönyvtár - Növénytan / A toboztermők rendje - Coniferales (Pinales)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 Kérge narancsbarna, mélyen barázdált. Fiatal hajtásai szürkészöldek és simák, idősebb korukban világosbarnák.
--15 cm hosszú, vaskos, kemény és kissé csavarodott, erősen kihegyezett tűleveleinek éle alig észrevehetően fogazott. A tűlevelek párosával, ritkásan nőnek a vastag, sima narancsbarna száron. A fiatal növényeken egyesével állnak és halvány kékesszürkék, később szürkészöldek. 2-3 évig maradnak a hajtáson.
+–15&nbsp;cm hosszú, vaskos, kemény és kissé csavarodott, erősen kihegyezett tűleveleinek éle alig észrevehetően fogazott. A tűlevelek párosával, ritkásan nőnek a vastag, sima narancsbarna száron. A fiatal növényeken egyesével állnak és halvány kékesszürkék, később szürkészöldek. 2-3 évig maradnak a hajtáson.
-A fiatal hajtásokon a sárga porzós és a zöld termős tobozok a nyár elején nyílnak. A [[toboz]] csaknem gömb alakú, 8-15&nbsp;cm hosszú, fénylő barna és kemény; a harmadik évben érik be. Magvai (tobozonként akár száznál is több) ehetők; ízük a faj nevének megfelelően a manduláéra emlékeztet.<ref name="treemail">[http://www.treemail.hu/magazin/cikkek/europai-mandulafenyo-pinus-pinea Treemail magazin - Európai mandulafenyő (Pinus pinea)]</ref>
+A fiatal hajtásokon a sárga porzós és a zöld termős tobozok a nyár elején nyílnak. A [[toboz]] csaknem gömb alakú, 8–15&nbsp;cm hosszú, fénylő barna és kemény; a harmadik évben érik be. Magvai (tobozonként akár száznál is több) ehetők; ízük a faj nevének megfelelően a manduláéra emlékeztet.<ref name="treemail">[http://www.treemail.hu/magazin/cikkek/europai-mandulafenyo-pinus-pinea Treemail magazin - Európai mandulafenyő (Pinus pinea)]</ref>
 == Termesztése ==
 Más [[Tűnyalábos fenyő|Pinus]] fajokhoz hasonlóan magról szaporítható. Szinte bármilyen talajon megél, de üde talajon jobban fejlődik. Fagyérzékenysége miatt fiatalon – 3-4 éves koráig, vagyis az időskori levelek megjelenéséig – célszerű üveg vagy fólia alatt nevelni, és az után is érdemes fagyvédett helyre telepíteni. Üvegházi oltással (oldallapozással vagy oldalékezéssel) szaporítva könnyebben fagytűrővé tehetjük; megfelelő alany számára a [[feketefenyő]] és az [[erdeifenyő]] is.<ref name="treemail" /><ref>Dr. Nagy Béla, Dr. Schmidt Gábor: Kertészeti dendrológia. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar, 1991.</ref>
 ==Hatóanyagai==
-Magja sok [[Fehérje|proteint]], [[magnézium]]ot, [[foszfor]]t, [[vas]]at, B1- és [[Rutin (vegyület)|P-vitamint]] tartalmaz.<ref name=''Ehető''>Marie-Claude Paume: ''Ehető vadnövények.'' ''Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása''. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 166. oldal. {{ISBN|978-963-2911-76-2}}</ref>
+Magja sok [[Fehérje|proteint]], [[magnézium]]ot, [[foszfor]]t, [[vas]]at, B1- és [[Rutin (vegyület)|P-vitamint]] tartalmaz.<ref name="Ehető">Marie-Claude Paume: ''Ehető vadnövények.'' ''Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása''. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 166. oldal. {{ISBN|978-963-2911-76-2}}</ref>
 ==Felhasználása==
@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] hagyomány a mandulafenyős sütemény és a mandulafenyős mentatea. Az [[olaszok|olasz]] [[pesto|pestónak]] alapanyaga, szívesen használják grillezett zöldségekhez ([[brokkoli]]hoz, [[padlizsán]]hoz), valamint fehér- és [[vörös káposzta]] salátához, [[Cékla|céklához]].
-Fája jól megmunkálható.<ref name=''Ehető''/>
+Fája jól megmunkálható.<ref name="Ehető"/>
 == Érdekességek ==
@@ 63. sor: / 63. sor: @@
 == Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
+{{Taxonbar}}
+{{Portál|Biológia}}
 [[Kategória:Növényfajok]]