Honthy Hanna

Honthy Hanna
Honthy Hanna
Életrajzi adatok
Születési név	Hügel Hajnalka
Született	1893. február 21. Budapest
Elhunyt	1978. december 30. (85 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Pályafutása
Aktív évek	1912–1978
Díjai
További díjak	Kossuth-díj (1953) Érdemes művész (1950) Kiváló művész (1953)
Honthy Hanna IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Honthy Hanna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész.

Élete

Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Honthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933)

Honthy Hanna 1933 körül

Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete az erzsébetvárosi (akkori nevén) Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.

Évtizedeken át volt a XII. kerületi Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, se a Nefelejcs utcai szülőházra.

Pályája

fiatalon, 1930-ban

Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután Pozsonyban, Debrecenben lépett fel. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.

1922-ben, A bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.

1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.

A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).

Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban.

Főbb szerepei

• Médi (Schubert–Berté: Három a kislány)
• Királyné (Szirmai Albert: Mézeskalács)
• Kőrösházy Ilona (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
• Friderika (Lehár Ferenc)
• Antónia (Huszka Jenő: Mária főhadnagy)
• Anna nagyhercegnő (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
• Hansi (Lajtai László: Három tavasz)
• Juliette, Mme Fleury (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
• Csárdáskirálynő, Cecília (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
• Lilian (de Fries Károly: A romantikus asszony)
• Júlia (Ábrahám Pál-Földes Imre-Harmath Imre: Júlia)
• Nadja Petrovna (Ábrahám Pál- Földes Imre-Harmath Imre: Fehér hattyú)

Filmjei

Játékfilmek

• Budapesti hangos filmkabaré (1931)
• Régi nyár (1941)
• Déryné (1951)
• Díszelőadás (1955)
• Bástyasétány '74 (1974)

Tévéfilmek

• Csárdáskirálynő (1963)
• Nyolcvanéves Cecília (1973)

Irodalom

Honthy Hanna sírja Budapesten, Farkasréti temető: 25-1-61 (Varga Imre szobrászművész alkotása)

• Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora (Budapest, 1967 ISBN 963-14-2066-3)
• Gál György Sándor: Honthy Hanna – Egy diadalmas élet regénye (Budapest, 1973 ISBN 963-330-019-3)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Honthy Hanna YouTube