„Idióma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
1. sor: 1. sor:
{{egyért3|Idiomatikus kifejezés|az}}
{{egyért3|Idiomatikus kifejezés|az}}
Az idióma szót többféle jelentéssel<ref name=":0">''Idióma szó jelentése'', wikiszotar.hu [https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Idi%C3%B3ma]</ref><ref name=":1">''Magyar Larousse Enciklopédia'', Librairie Larousse Paris, 1979 - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992</ref> használjuk a magyar nyelvben:
Az idióma szót többféle jelentéssel<ref name=":0">[https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Idi%C3%B3ma ''Idióma szó jelentése'', wikiszotar.hu]</ref><ref name=":1">''Magyar Larousse Enciklopédia'', Librairie Larousse Paris, 1979 - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992</ref> használjuk a magyar nyelvben:


'''1.''' '''Átvitt értelmű [[állandósult szókapcsolat]]''', több szóból álló kifejezés, amely mást jelent, mint ami a szavak szó szerinti jelentéséből következne.<ref name=":0" /><ref>{{Cite web|url=https://www.facebook.com/NemetnyelvOnline/posts/409581999204541|title=Német Online - Lupán Ágival|accessdate=2018-01-10|work=www.facebook.com|language=hu}}</ref><ref>Nyelvőr, Szemle: ''Lengyel Zsolt: Szóról szóra,'' Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. [http://nyelvor.c3.hu/period/1372/137206.pdf]</ref> Például: ''egy követ fúj vele'' (titkon egyet ért, összeesküszik)''; itatja az egereket (sír); egy gyékényen árulnak (cinkosok); megéri a pénzét (haszontalan)''; ''kemény dió (nehéz feladat)''. E jelentésre korábban magyarban az „[[idiomatikus kifejezés]]” elnevezést használták, ám az angol „idiom” ilyen értelmű használatának átvételével e jelentés Magyarországon is elterjedt.<ref>Constantinescu-Dobridor 1980, 192–193. o.</ref>
'''1.''' '''Átvitt értelmű [[állandósult szókapcsolat]]''', több szóból álló kifejezés, amely mást jelent, mint ami a szavak szó szerinti jelentéséből következne.<ref name=":0" /><ref>{{Cite web|url=https://www.facebook.com/NemetnyelvOnline/posts/409581999204541|title=Német Online - Lupán Ágival|accessdate=2018-01-10|work=www.facebook.com|language=hu}}</ref><ref>Nyelvőr, Szemle: ''Lengyel Zsolt: Szóról szóra,'' Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. [http://nyelvor.c3.hu/period/1372/137206.pdf]</ref> Például: ''egy követ fúj vele'' (titkon egyet ért, összeesküszik)''; itatja az egereket (sír); egy gyékényen árulnak (cinkosok); megéri a pénzét (haszontalan)''; ''kemény dió (nehéz feladat)''. E jelentésre korábban magyarban az „[[idiomatikus kifejezés]]” elnevezést használták, ám az angol „idiom” ilyen értelmű használatának átvételével e jelentés Magyarországon is elterjedt.<ref>Constantinescu-Dobridor 1980, 192–193. o.</ref>
6. sor: 6. sor:
'''2.''' '''Sajátos nyelvjárás''', '''tájnyelv''' vagy '''csoportnyelv'''.<ref name=":0" /><ref name=":1" /> Az egy nyelvet használók egy közösségén belül használt sajátos nyelvi forma, a nyelv egy módosult változata. Például: ''„A palóc idióma nem csak egyes szavaiban, hanem kiejtésében is más, mint az irodalmi magyar nyelv. Az ország különféle tájain különféle magyar idiómákat használ a nép.''”<ref name=":0" />
'''2.''' '''Sajátos nyelvjárás''', '''tájnyelv''' vagy '''csoportnyelv'''.<ref name=":0" /><ref name=":1" /> Az egy nyelvet használók egy közösségén belül használt sajátos nyelvi forma, a nyelv egy módosult változata. Például: ''„A palóc idióma nem csak egyes szavaiban, hanem kiejtésében is más, mint az irodalmi magyar nyelv. Az ország különféle tájain különféle magyar idiómákat használ a nép.''”<ref name=":0" />


'''3.''' '''Nyelv''', tágabb értelemben, nyelvészetben (régies). <ref name=":0" /> Például: „''A magyar nyelv eredetének kutatása ázsiai idiómákhoz vezet. A finnugornak elnevezett idiómák némelyike rokon a magyarral, de vannak más idiómák is, amelyekkel fennáll ez a kapcsolat.”''<ref name=":0" />''; „Az alkalmazott átírással ugyanis mind az orosz nyelv, mind a türk idiómák sajátságait akartam visszaadni.”''<ref>Dr. Almássy György: ''Vándor-utam Ázsia szivébe'', K. M. Természettudományi Társulat, 1903. Budapest, 11. o.</ref>
'''3.''' '''Nyelv''', tágabb értelemben, nyelvészetben (régies).<ref name=":0" /> Például: „''A magyar nyelv eredetének kutatása ázsiai idiómákhoz vezet. A finnugornak elnevezett idiómák némelyike rokon a magyarral, de vannak más idiómák is, amelyekkel fennáll ez a kapcsolat.”''<ref name=":0" />''; „Az alkalmazott átírással ugyanis mind az orosz nyelv, mind a türk idiómák sajátságait akartam visszaadni.”''<ref>Dr. Almássy György: ''Vándor-utam Ázsia szivébe'', K. M. Természettudományi Társulat, 1903. Budapest, 11. o.</ref>


== Idióma, mint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat (idiomatikus kifejezés) ==
== Idióma, mint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat (idiomatikus kifejezés) ==
12. sor: 12. sor:


== Idióma, mint nyelvjárás ==
== Idióma, mint nyelvjárás ==



== Idióma, mint a nyelvnél tágabb fogalom ==
== Idióma, mint a nyelvnél tágabb fogalom ==
42. sor: 41. sor:
* {{fr}} Tillinger Gábor. [http://argumentum.unideb.hu/2013-anyagok/tillinger.pdf Langues, dialectes et patois – Problèmes de terminologie dialectologique. Réflexions sur la situation géolinguistique en France et la terminologie française] (Nyelvek, dialektusok és nyelvjárások – Terminológiai kérdések a dialektológiában). ''Argumentum''. 9. sz. 2013a. Debreceni Egyetemi Kiadó. 1–18. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* {{fr}} Tillinger Gábor. [http://argumentum.unideb.hu/2013-anyagok/tillinger.pdf Langues, dialectes et patois – Problèmes de terminologie dialectologique. Réflexions sur la situation géolinguistique en France et la terminologie française] (Nyelvek, dialektusok és nyelvjárások – Terminológiai kérdések a dialektológiában). ''Argumentum''. 9. sz. 2013a. Debreceni Egyetemi Kiadó. 1–18. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Tillinger Gábor. [https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/170371/magyar_tezisek_tillinger_gabor-t.pdf?sequence=11&isAllowed=y ''Oïl, oc és frankoprovanszál között'']. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Debrecen: Debreceni Egyetem. Nyelvtudományok Doktori Iskola. 2013b. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Tillinger Gábor. [https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/170371/magyar_tezisek_tillinger_gabor-t.pdf?sequence=11&isAllowed=y ''Oïl, oc és frankoprovanszál között'']. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Debrecen: Debreceni Egyetem. Nyelvtudományok Doktori Iskola. 2013b. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Bevezető írás az idiómákról, [http://www.angoltanszek.hu/TUT/tut.php?tid=392 angoltanszek.hu]
* Bevezető írás az idiómákról, [http://www.angoltanszek.hu/TUT/tut.php?tid=392 angoltanszek.hu]


== Kapcsolódó cikkek ==
== Kapcsolódó cikkek ==

A lap 2018. július 11., 19:13-kori változata

Az idióma szót többféle jelentéssel[1][2] használjuk a magyar nyelvben:

1. Átvitt értelmű állandósult szókapcsolat, több szóból álló kifejezés, amely mást jelent, mint ami a szavak szó szerinti jelentéséből következne.[1][3][4] Például: egy követ fúj vele (titkon egyet ért, összeesküszik); itatja az egereket (sír); egy gyékényen árulnak (cinkosok); megéri a pénzét (haszontalan); kemény dió (nehéz feladat). E jelentésre korábban magyarban az „idiomatikus kifejezés” elnevezést használták, ám az angol „idiom” ilyen értelmű használatának átvételével e jelentés Magyarországon is elterjedt.[5]

2. Sajátos nyelvjárás, tájnyelv vagy csoportnyelv.[1][2] Az egy nyelvet használók egy közösségén belül használt sajátos nyelvi forma, a nyelv egy módosult változata. Például: „A palóc idióma nem csak egyes szavaiban, hanem kiejtésében is más, mint az irodalmi magyar nyelv. Az ország különféle tájain különféle magyar idiómákat használ a nép.[1]

3. Nyelv, tágabb értelemben, nyelvészetben (régies).[1] Például: „A magyar nyelv eredetének kutatása ázsiai idiómákhoz vezet. A finnugornak elnevezett idiómák némelyike rokon a magyarral, de vannak más idiómák is, amelyekkel fennáll ez a kapcsolat.”[1]; „Az alkalmazott átírással ugyanis mind az orosz nyelv, mind a türk idiómák sajátságait akartam visszaadni.”[6]

Idióma, mint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat (idiomatikus kifejezés)

Idióma, mint nyelvjárás

Idióma, mint a nyelvnél tágabb fogalom

A nyelvészetben az „idióma” szakszó egyik jelentése olyan tág fogalmat takar, amely magába foglalja a nyelvet, a különböző nyelvféléket (kreol nyelv, pidgin nyelv, lingua franca), és a különféle szempontokból tekintett nyelvváltozatokat: a területi nyelvváltozatokat (dialektus, nyelvjárás, tájszólás) és a szociolektusokat: szleng (tolvajnyelv, diáknyelv stb.), zsargon, szaknyelv. Ezekhez sorolható még az etnolektus fogalma. Egyesek, mint például Julien Pons francia nyelvész, az idióma fogalmába tartozónak tekintik az idiolektusét is.[7]

Az idióma „nyelv” jelentése megfelel annak a szóénak, amelyből származik a terminus. Ez a görög ἰδίωμα – idíōma, amely a latin nyelvbe idioma alakban ment át.[8]

A nyelvészek az „idióma” terminust általában akkor használják, amikor nehéz vagy lehetetlen választani a „nyelv”, „dialektus” és „nyelvjárás” terminusok között. Pons (2015) megjegyzi, hogy „megkülönböztetendő nyelvföldrajzi osztályozás szerint nyelv, dialektus és nyelvjárás, valamint szociolingvisztikai osztályozás szerint szociolektus és idiolektus. Az idióma terminus kényelmesen magába foglalja az összes előbbit”.[7] A magyar szakirodalomban megtalálható ez a terminus például Tillinger Gábornál, amikor az úgynevezett oïl nyelvekről ír, amelyek egyes nyelvészek szerint nem nyelvek, hanem dialektusok.[9] Ezzel kapcsolatban Tillinger megjegyzi egy, a franciaországi területi nyelvváltozatok és a francia dialektológiai terminológia összetettségéről szóló tanulmányában, hogy „»idióma« megnevezhet akármilyen [nyelvi] rendszert, úgy nyelvet, mint annak változatait”.[10] Egy másik magyar nyelvész, Pusztay János, a magyar nyelv korai történetével foglalkozva, „ún. (paleo-)szibériai idiómák”-ról ír.[11]

Az „idióma” terminus különösen hasznos a soknyelvű társadalmak esetében, amilyenek például Afrika országainak többségében vannak, és ahol együtt léteznek olyan nyelvek számos változatai, amelyeket még nem is tanulmányoztak eléggé.[12]

Mivel a „nyelv vagy dialektus?” kérdés sokszor nyelvészeten kívüli vitákat okoz, egy olyan szerző mint Pierre Blanchet francia nyelvész megemlíti, miért használja az „idióma” szót: „hogy elkerülje[m] a hagyományos terminológia ideológiai konnotációit”.[13]

Az „idióma” szót hiperonimaként is használják a nyelvfélék és nyelvváltozatok meghatározásában. Példa erre Jean-Marc Lemelin kanadai francia nyelvészprofesszor általános nyelvészeti kurzusa, amelyben az egyik definíciója a következő: „Egy szociolektus olyan idióma, amelyet egy viszonylag nagy kulturális közösség beszél”.[14]

Nemcsak a nyelvészetben, hanem más szakterületeken is megtalálható az „idióma” terminus. Például Tarján M. Tamás történész, a Rosette-i kőről és az egyiptomi nyelvről írva, az „idióma” szót is használja a „nyelv” szinonimájaként: „a rosette-i kő középső része szintén egyiptomi nyelven íródott, és megkezdődhetett e rég elveszett idióma megfejtésének évszázados munkája”.[15]

Jegyzetek

  1. a b c d e f Idióma szó jelentése, wikiszotar.hu
  2. a b Magyar Larousse Enciklopédia, Librairie Larousse Paris, 1979 - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
  3. Német Online - Lupán Ágival (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. január 10.)
  4. Nyelvőr, Szemle: Lengyel Zsolt: Szóról szóra, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. [1]
  5. Constantinescu-Dobridor 1980, 192–193. o.
  6. Dr. Almássy György: Vándor-utam Ázsia szivébe, K. M. Természettudományi Társulat, 1903. Budapest, 11. o.
  7. a b Pons 2015, 18. o.
  8. Az „idióma” másik jelentése „idiomatikus kifejezés”, az angol nyelv hatására, amelyben megvan ez a jelentése a „nyelvváltozat” jelentésen kívül. Lásd az Oxford Learnear’s Dictionaries idiom szócikkét: „1. olyan szócsoport, amély jelentése különbözik az egyéni szavak jelentéseitől. 2. olyan nyelvezet és grammatika, amelyet bizonyos emberek használnak egy bizonyos időszakban vagy helyen.” (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  9. Tillinger 2013b, 1. o.
  10. Tillinger 2013a, 15. o.
  11. Pusztay 1996, 21. o.
  12. Példa erre Mahmoudian 1996.
  13. Blanchet 1991, 85. o.
  14. Lemelin é.n. 24. o.
  15. Tarján é.n.

Források

Kapcsolódó cikkek