„Bolhák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
[[Fájl:Flea Larva.jpg|250 px|right|thumb|a bolhák lárvái a legyek nyűveire hasonlítanak]] |
[[Fájl:Flea Larva.jpg|250 px|right|thumb|a bolhák lárvái a legyek nyűveire hasonlítanak]] |
||
[[Fájl:Macskabolha.png|thumb|right|250px|Macskabolha]] |
[[Fájl:Macskabolha.png|thumb|right|250px|Macskabolha]] |
||
A '''bolhák''' ''(Siphonaptera)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' osztályába tartozó rend. |
A '''bolhák''' ''(Siphonaptera)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' osztályába tartozó rend. |
||
[[Madarak]]on és [[emlősök]]ön [[élősködő]] [[rovarok]]. A világon mintegy 2000 [[faj]] ismert, ebből a [[Magyarország]]on 1992-ig<ref>Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 {{ISBN|963-282-451-2}}</ref> 82 fajt írtak le. |
[[Madarak]]on és [[emlősök]]ön [[élősködő]] [[rovarok]]. A világon mintegy 2000 [[faj]] ismert, ebből a [[Magyarország]]on 1992-ig<ref>Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 {{ISBN|963-282-451-2}}</ref> 82 fajt írtak le. |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
== Testfelépítésük == |
== Testfelépítésük == |
||
A bolhák 1–4 |
A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan [[rovarok]]. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs ''(maxilla)'' pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé. |
||
[[lárva|Lárváik]] lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a [[legyek]] nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett. |
[[lárva|Lárváik]] lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a [[legyek]] nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett. |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
== Egyedfejlődésük == |
== Egyedfejlődésük == |
||
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le [[Tojás (biológia)|petéiket]]. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 |
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le [[Tojás (biológia)|petéiket]]. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után [[kokon]]t szőnek maguk köré és [[báb (biológia)|bábozódnak]]. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért. |
||
== Rendszerezésük == |
== Rendszerezésük == |
||
99. sor: | 99. sor: | ||
== Jelentős fajok == |
== Jelentős fajok == |
||
Az '''[[emberbolha]]''' ''(Pulex irritans)'' vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 |
Az '''[[emberbolha]]''' ''(Pulex irritans)'' vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény [[kitin]]es fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. [[Sertés]]en és emberen egyaránt élősködik. |
||
A '''kutyabolha''' ''(Ctenocephalides canis)'' és a '''macskabolha''' ''(Ctenocephalides felis)'' fejének és elő[[tor]]ának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha. |
A '''kutyabolha''' ''(Ctenocephalides canis)'' és a '''macskabolha''' ''(Ctenocephalides felis)'' fejének és elő[[tor]]ának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha. |
||
== Terjesztett betegségek == |
== Terjesztett betegségek == |
||
119. sor: | 119. sor: | ||
* Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest. |
* Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest. |
||
* Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.) |
* Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.) |
||
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. |
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318. |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
126. sor: | 126. sor: | ||
* [http://www.csaladinet.hu/index.php?module=news&target=article&type=mindenkinek&category=49&id=532 Családinet: Kezdődik a bolha és kullancsszezon!] |
* [http://www.csaladinet.hu/index.php?module=news&target=article&type=mindenkinek&category=49&id=532 Családinet: Kezdődik a bolha és kullancsszezon!] |
||
{{Taxonbar}} |
|||
⚫ | |||
{{Portál|Biológia}} |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Bolhák| ]] |
[[Kategória:Bolhák| ]] |
||
[[Kategória:Rovarrendek]] |
[[Kategória:Rovarrendek]] |
A lap 2018. július 6., 16:47-kori változata
Bolhák | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Xenopsylla cheopsis pásztázó elektronmikroszkóp alatt
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Alrendágak | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhák témájú kategóriát. |
A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.
Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, ebből a Magyarországon 1992-ig[1] 82 fajt írtak le.
Testfelépítésük
A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.
Lárváik lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
Táplálkozásuk
A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.
A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.
A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.
Egyedfejlődésük
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.
Rendszerezésük
A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak
Ceratophyllomorpha
A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Ceratophylloidea- 4 család
- Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva
- Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Ischnopsyllidae – denevér bolhák
- Xiphiopsyllidae
Hystrichopsyllomorpha
A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak:
- Hystrichopsylloidea – 2 család
- Macropsylloidea – 1 család
- Stephanocircidoidea – 2 család
Pygiopsyllomorpha
A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Pygiopsylloidea – 2 család
Pulicomorpha
A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Malacopsylloidea – 2 család
- Vermipsylloidea – 1 család
- Coptopsylloidea – 1 család
- Ancistropsylloidea – 1 család
Jelentős fajok
Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.
A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.
Terjesztett betegségek
A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.
A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.
Jegyzetek
- ↑ Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 ISBN 963-282-451-2
Irodalom
- Kohaut R 1903. Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 25-46. lap, III tábla)
- Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
- Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.