„Bolhák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
22. sor: 22. sor:
[[Fájl:Flea Larva.jpg|250 px|right|thumb|a bolhák lárvái a legyek nyűveire hasonlítanak]]
[[Fájl:Flea Larva.jpg|250 px|right|thumb|a bolhák lárvái a legyek nyűveire hasonlítanak]]
[[Fájl:Macskabolha.png|thumb|right|250px|Macskabolha]]
[[Fájl:Macskabolha.png|thumb|right|250px|Macskabolha]]
A '''bolhák''' ''(Siphonaptera)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' osztályába tartozó rend.
A '''bolhák''' ''(Siphonaptera)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' osztályába tartozó rend.


[[Madarak]]on és [[emlősök]]ön [[élősködő]] [[rovarok]]. A világon mintegy 2000 [[faj]] ismert, ebből a [[Magyarország]]on 1992-ig<ref>Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 {{ISBN|963-282-451-2}}</ref> 82 fajt írtak le.
[[Madarak]]on és [[emlősök]]ön [[élősködő]] [[rovarok]]. A világon mintegy 2000 [[faj]] ismert, ebből a [[Magyarország]]on 1992-ig<ref>Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 {{ISBN|963-282-451-2}}</ref> 82 fajt írtak le.
28. sor: 28. sor:
== Testfelépítésük ==
== Testfelépítésük ==


A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan [[rovarok]]. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs ''(maxilla)'' pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.
A bolhák 1–4&nbsp;mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan [[rovarok]]. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs ''(maxilla)'' pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.


[[lárva|Lárváik]] lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a [[legyek]] nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
[[lárva|Lárváik]] lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a [[legyek]] nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
40. sor: 40. sor:


== Egyedfejlődésük ==
== Egyedfejlődésük ==
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le [[Tojás (biológia)|petéiket]]. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után [[kokon]]t szőnek maguk köré és [[báb (biológia)|bábozódnak]]. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le [[Tojás (biológia)|petéiket]]. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5&nbsp;mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után [[kokon]]t szőnek maguk köré és [[báb (biológia)|bábozódnak]]. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.


== Rendszerezésük ==
== Rendszerezésük ==
99. sor: 99. sor:


== Jelentős fajok ==
== Jelentős fajok ==
Az '''[[emberbolha]]''' ''(Pulex irritans)'' vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény [[kitin]]es fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. [[Sertés]]en és emberen egyaránt élősködik.
Az '''[[emberbolha]]''' ''(Pulex irritans)'' vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4&nbsp;cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény [[kitin]]es fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. [[Sertés]]en és emberen egyaránt élősködik.


A '''kutyabolha''' ''(Ctenocephalides canis)'' és a '''macskabolha''' ''(Ctenocephalides felis)'' fejének és elő[[tor]]ának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.
A '''kutyabolha''' ''(Ctenocephalides canis)'' és a '''macskabolha''' ''(Ctenocephalides felis)'' fejének és elő[[tor]]ának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.


== Terjesztett betegségek ==
== Terjesztett betegségek ==
119. sor: 119. sor:
* Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
* Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
* Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
* Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p.&nbsp;318.


== További információk ==
== További információk ==
126. sor: 126. sor:
* [http://www.csaladinet.hu/index.php?module=news&target=article&type=mindenkinek&category=49&id=532 Családinet: Kezdődik a bolha és kullancsszezon!]
* [http://www.csaladinet.hu/index.php?module=news&target=article&type=mindenkinek&category=49&id=532 Családinet: Kezdődik a bolha és kullancsszezon!]


{{Taxonbar}}
{{DEFAULTSORT:Bolhak}}
{{Portál|Biológia}}


{{DEFAULTSORT:Bolhak}}
[[Kategória:Bolhák| ]]
[[Kategória:Bolhák| ]]
[[Kategória:Rovarrendek]]
[[Kategória:Rovarrendek]]

A lap 2018. július 6., 16:47-kori változata

Bolhák
Xenopsylla cheopsis pásztázó elektronmikroszkóp alatt
Xenopsylla cheopsis pásztázó elektronmikroszkóp alatt
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropod)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Bolhák (Siphonaptera)
Latreille, 1825
Alrendágak
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bolhák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhák témájú kategóriát.

a bolhák lárvái a legyek nyűveire hasonlítanak
Macskabolha

A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.

Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, ebből a Magyarországon 1992-ig[1] 82 fajt írtak le.

Testfelépítésük

A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.

Lárváik lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.

Táplálkozásuk

A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.

A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.

A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.

Egyedfejlődésük

A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.

Rendszerezésük

A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak

Ceratophyllomorpha

A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:

Hystrichopsyllomorpha

A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak:

Pygiopsyllomorpha

A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:

Pulicomorpha

A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:

Emberbolha (Pulex irritans), Robert Hooke korabeli rajza

Jelentős fajok

Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.

A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.

Terjesztett betegségek

Fájl:Romaipestis.jpg
Pestis megjelenítése a művészetben

A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.

A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.

Jegyzetek

  1. Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 ISBN 963-282-451-2

Irodalom

  • Kohaut R 1903. Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 25-46. lap, III tábla)
  • Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
  • Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.

További információk