„Kósa Ferenc (filmrendező)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Cannes-i fesztivál (WP:BÜ), apróbb javítások
29. sor: 29. sor:
== Életpályája ==
== Életpályája ==
1956-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1963-ban végzett a [[Színház- és Filmművészeti Főiskola|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]]. 1963-tól a [[Magyar Filmgyártó Vállalat]] rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig [[Szabó István (filmrendező)|Szabó Istvánnal]] együtt művészeti vezetője volt.
1956-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1963-ban végzett a [[Színház- és Filmművészeti Főiskola|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]]. 1963-tól a [[Magyar Filmgyártó Vállalat]] rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig [[Szabó István (filmrendező)|Szabó Istvánnal]] együtt művészeti vezetője volt.
Filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve [[Sára Sándor]] több filmjének társírója is volt. Filmjei több hazai és külföldi elismerésben részesültek. Az [[1967-es cannes-i filmfesztivál]]on ''[[Tízezer nap]]'' című filmjével elnyerte a [[Legjobb rendezés díja (Cannes-i Fesztivál)|legjobb rendezés díját]], 1969-ben pedig a [[Budapesti tizenkettő]] közé választották. 1968-ban [[Balázs Béla-díj]]at kapott, 1989-től érdemes művész. 1997-ben [[Magyar Örökség díj]]jal jutalmazták. Ugyanebben az évben a [[Magyar–japán kapcsolatok#Kulturális kapcsolatok|magyar-japán kulturális kapcsolatok]] érdekében kifejtett tevékenységéért japán császári kitüntetést kapott. 1991 óta a [[Nemzeti Alapítvány]] kuratóriumi tagja. A [[Magyar-Japán Baráti Társaság]] tiszteletbeli elnöke. Ellenzéki értelmiségiként részt vett az 1985. évi [[monori találkozó|monori]] és az 1987. szeptemberi [[Lakiteleki találkozó|lakitelki tanácskozáson]]. 1989 októberében az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] legnagyobb platformjának, a [[Reformszövetség (1989)|Reformszövetség]]nek volt választott vezetője. A [[Magyar Szocialista Párt]] (MSZP) megalakulásától a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként folyamatosan az országos elnökség tagja volt 2000-ig.
Filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve [[Sára Sándor]] több filmjének társírója is volt. Filmjei több hazai és külföldi elismerésben részesültek. Az [[1967-es cannes-i filmfesztivál]]on ''[[Tízezer nap]]'' című filmjével elnyerte a [[Legjobb rendezés díja (cannes-i fesztivál)|legjobb rendezés díját]], 1969-ben pedig a [[Budapesti tizenkettő]] közé választották. 1968-ban [[Balázs Béla-díj]]at kapott, 1989-től érdemes művész. 1997-ben [[Magyar Örökség díj]]jal jutalmazták. Ugyanebben az évben a [[Magyar–japán kapcsolatok#Kulturális kapcsolatok|magyar-japán kulturális kapcsolatok]] érdekében kifejtett tevékenységéért japán császári kitüntetést kapott. 1991 óta a [[Nemzeti Alapítvány]] kuratóriumi tagja. A [[Magyar-Japán Baráti Társaság]] tiszteletbeli elnöke. Ellenzéki értelmiségiként részt vett az 1985. évi [[monori találkozó|monori]] és az 1987. szeptemberi [[Lakiteleki találkozó|lakitelki tanácskozáson]]. 1989 októberében az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] legnagyobb platformjának, a [[Reformszövetség (1989)|Reformszövetség]]nek volt választott vezetője. A [[Magyar Szocialista Párt]] (MSZP) megalakulásától a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként folyamatosan az országos elnökség tagja volt 2000-ig.


1990 és 2006 között [[országgyűlés]]i képviselő. 1990–1992 között a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottságában. 1992. október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság tagja. Az 1994–1998 között a törvényhozás kulturális és sajtó állandó bizottságának alelnöke volt. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozott.
1990 és 2006 között [[országgyűlés]]i képviselő. 1990–1992 között a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottságában. 1992. október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság tagja. Az 1994–1998 között a törvényhozás kulturális és sajtó állandó bizottságának alelnöke volt. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozott.
83. sor: 83. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{Portál|Filmművészet}}

{{DEFAULTSORT:Kósa Ferenc}}
{{DEFAULTSORT:Kósa Ferenc}}
[[Kategória:Magyar filmrendezők]]
[[Kategória:Magyar filmrendezők]]

A lap 2018. július 1., 14:44-kori változata

Kósa Ferenc
Született1937. november 21. (86 éves)
Nyíregyháza
Elhunyt2018. december 12. (81 évesen)[1][2][3][4]
Budapest
Állampolgárságamagyar[5]
HázastársaItomi Shinobu (1972–)
Foglalkozásafilmrendező, országgyűlési képviselő, MSZP-s politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 2006. május 15.)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1963, rendezés)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-10-105/106)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a magyar filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kósa Ferenc (egyértelműsítő lap).

Kósa Ferenc (Nyíregyháza, 1937. november 21. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, országgyűlési képviselő, MSZP-s politikus.

Életpályája

1956-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve Sára Sándor több filmjének társírója is volt. Filmjei több hazai és külföldi elismerésben részesültek. Az 1967-es cannes-i filmfesztiválon Tízezer nap című filmjével elnyerte a legjobb rendezés díját, 1969-ben pedig a Budapesti tizenkettő közé választották. 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-től érdemes művész. 1997-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. Ugyanebben az évben a magyar-japán kulturális kapcsolatok érdekében kifejtett tevékenységéért japán császári kitüntetést kapott. 1991 óta a Nemzeti Alapítvány kuratóriumi tagja. A Magyar-Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke. Ellenzéki értelmiségiként részt vett az 1985. évi monori és az 1987. szeptemberi lakitelki tanácskozáson. 1989 októberében az MSZMP legnagyobb platformjának, a Reformszövetségnek volt választott vezetője. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulásától a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként folyamatosan az országos elnökség tagja volt 2000-ig.

1990 és 2006 között országgyűlési képviselő. 1990–1992 között a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottságában. 1992. október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság tagja. Az 1994–1998 között a törvényhozás kulturális és sajtó állandó bizottságának alelnöke volt. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozott. Nős, 1972-ben házasságot kötött a japán Itomi Shinobuval. Egy gyermekük van, Bálint (1975).

Filmjei

  • 1986 – Az utolsó szó jogán (rendező, forgatókönyv)
  • 1987 – A másik ember (rendező, forgatókönyv)
  • 1982 – Guernica (forgatókönyv, rendező)
  • 1981 – A mérkőzés (rendező, forgatókönyv)
  • 1976 – Küldetés - Balczó András portré (rendező, riporter)
  • 1974 – Hószakadás (forgatókönyv, rendező)
  • 1972 – Nincs idő (forgatókönyv, rendező)
  • 1970 – Ítélet (rendező, forgatókönyv)
  • 1968 – Feldobott kő (forgatókönyv)
  • 1967 – Öngyilkosság (rendező)
  • 1965 – Tízezer nap (rendező, forgatókönyv)
  • 1962 – Fény (rendező)
  • 1961 – Etűd egy hétköznapról (rendező)

Könyv

  • Csoóri Sándor: Forradás / Csoóri Sándor–Kósa Ferenc: Nincs idő / Ítélet; Magvető, Bp., 1972
  • Tíz kérdés – tíz válasz. Beszélgetés dr. Béres Józseffel; lejegyezte Kósa Ferenc; Béres Export-Import Rt., Bp., 1990
  • Bihari Mihály–Kósa Ferenc–Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések, 1987-2014; Éghajlat, Bp., 2014

Díjai, elismerései

Irodalom

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 108–114.)
  • Az idő egésze. Kósa Ferenc képei; Éghajlat, Bp., 2016

Jegyzetek

Források

  • Parlament
  • választás.hu
  • Kósa Ferenc. Válogatott bibliográfia a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár és a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság Társasági Fórum c. előadássorozatához, 2.; összeáll. Kovács Tiborné; Móricz Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1988

Sablon:Magyar Örökség díj 1995–2000

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kósa_Ferenc_(filmrendező)&oldid=20081902”