„Vízvári Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a jav
23. sor: 23. sor:


[[Fájl:Vízváriné Szigeti Jolán.jpg|bélyeg|264px|Szigeti Jolán]]
[[Fájl:Vízváriné Szigeti Jolán.jpg|bélyeg|264px|Szigeti Jolán]]
Apja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a [[Bach-korszak]]ban. Pályafutását [[Veszprben kezdte 1859-ben, itt [[Csabay Pál]] társulatában lépett fel, később [[Debrecen]]ben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a [[Budai Népszínház]] foglalkoztatta. 1864-ben [[Arad (Románia)|Aradra]] ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult [[Nagyvárad]]on és [[Pécs]]ett, majd 1866-ban elszerződött [[Szekszárd]]ra. 1866 őszétől 1872-ig vezető színész volt a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán [[Miklósy Gyula]] meghívására került [[Pest (történelmi település)|Pestre]], 1873-ban pedig [[Szigligeti Ede]] hívta a [[Nemzeti Színház]]hoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. Komikus szerepekben kitűnő volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; pár hétre a Margitligeti szanatóriumba költözött, ott érte a halál.
Apja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a [[Bach-korszak]]ban. Pályafutását [[Veszprém]]ben kezdte 1859-ben, itt [[Csabay Pál]] társulatában lépett fel, később [[Debrecen]]ben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a [[Budai Népszínház]] foglalkoztatta. 1864-ben [[Arad (Románia)|Aradra]] ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult [[Nagyvárad]]on és [[Pécs]]ett, majd 1866-ban elszerződött [[Szekszárd]]ra. 1866 őszétől 1872-ig vezető színész volt a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán [[Miklósy Gyula]] meghívására került [[Pest (történelmi település)|Pestre]], 1873-ban pedig [[Szigligeti Ede]] hívta a [[Nemzeti Színház]]hoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. Komikus szerepekben kitűnő volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; pár hétre a Margitligeti szanatóriumba költözött, ott érte a halál.


==Családja==
==Családja==

A lap 2018. június 26., 10:44-kori változata

Vízvári Gyula
SzületettViszkidenszky Gyula
1841. július 4.
Buda
Elhunyt1908. december 25. (67 évesen)
Margitliget
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
GyermekeiVízvári Mariska
Foglalkozásaszínész,
rendező,
tanár
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-3-19)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízvári Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vízvári Gyula (született Viszkidenszky) (Buda, 1841. július 4.Margitliget, 1908. december 25.) színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja, az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja. Vízváry Mariska apja.

Élete

Vízváriné Szigeti Jolán, Vízváry Mariska, Vízvári Gyula
Szigeti Jolán

Apja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a Bach-korszakban. Pályafutását Veszprémben kezdte 1859-ben, itt Csabay Pál társulatában lépett fel, később Debrecenben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a Budai Népszínház foglalkoztatta. 1864-ben Aradra ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult Nagyváradon és Pécsett, majd 1866-ban elszerződött Szekszárdra. 1866 őszétől 1872-ig vezető színész volt a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán Miklósy Gyula meghívására került Pestre, 1873-ban pedig Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. Komikus szerepekben kitűnő volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; pár hétre a Margitligeti szanatóriumba költözött, ott érte a halál.

Családja

Leánya Vízváry Mariska, feleségei: Krecsányi Sarolta és Szigeti Jolán voltak.

Fontosabb szerepei

Vízvári Gyula és Vízvári Mariska sírja

Források