„Szepsi Csombor Márton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox}} |
|||
[[Kép:Szepsi Csombor Márton Europica varietas 1620.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Az ''Europica Varietas'' címlapja, Kassa, 1620]] |
[[Kép:Szepsi Csombor Márton Europica varietas 1620.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Az ''Europica Varietas'' címlapja, Kassa, 1620]] |
||
'''Szepsi Csombor Márton''' (Czombor Márton) ([[Szepsi]], [[1594]] – [[1623]] előtt) református lelkész, az első magyar nyelvű [[európa]]i útleírás szerzője. |
'''Szepsi Csombor Márton''' (Czombor Márton) ([[Szepsi]], [[1594]] – [[1623]] előtt) református lelkész, az első magyar nyelvű [[európa]]i útleírás szerzője. |
A lap 2018. június 25., 09:37-kori változata
Szepsi Csombor Márton (Csombor Márton) | |
Született | 1595 Szepsi |
Elhunyt | 1622 (26-27 évesen) Varannó |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Hofmeister |
Halál oka | pestis |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepsi Csombor Márton témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szepsi Csombor Márton (Czombor Márton) (Szepsi, 1594 – 1623 előtt) református lelkész, az első magyar nyelvű európai útleírás szerzője.
Élete
1607-től Késmárkon tanult, 1611-től beutazta Erdélyt, és két évig Nagybányán tanult. Miután egy évet még a gönci iskolában töltött, egy ideig telkibányai tanító volt. 1616. május 15-én, 22 évesen külföldre indult, és többnyire gyalog vándorolt „sárga csizmában, verőfényes gránát posztóból csinált palástban," és bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát. Dancikában a gimnáziumi alumnusok (tanulók) közé iratkozott be. 1617. január 21-én hagyta el Dancikát és Királyi Poroszországba ment, onnan Dánia felé vitorlázott, majd május elején Svájcba indult, de Angliában kötött ki. Londonban meglátogatta az iskolákat és Canterburyben is volt. 1618-ban Provance-ban, Franciaországban és Párizsban is megfordult. Onnan Németországba ment és 1618. június 19-én a strassburgi egyetem tagja lett, ahonnan Heidelbergen, Nürnbergen és Krakkón át visszatért Magyarországra, és 1620-ban kassai iskolaigazgató, majd 1621-ben Varannón lett lelkész és bedegi Nyáry István Zemplén megyei főúr szolgálatába állt. Két évre rá, egy pestisjárvány során hunyt el.
Művei
- Evropica Varietas, avagy Szepsi Czombor Mártonnak Lengyel, Mazur, Pruz, Dania, Frísia… Britanniai, Tengeren való bujdosásában látott, hallot külömb külömb fele dolgoknak rövid le irása… Kassa, 1620
- Vdvari Schola… Bártfa, 1623 (Bedegi Nyáry Ferenc, Nyáry István fia számára írta; Nyári Ferenc és a szerző halála után nyomtatták ki)
Kéziratban maradt műve: Utazása 1620. 4-rét 167 lap és ezt kiegészítő másolatok. Egy helyen írja: „Provansban” találkozott egy kobzossal, aki énekelt a hun harcosok keserves állapotjáról, tudniillik a helybeliek mutogatják idegeneknek a környékbeli (hun)halmokat (temetkezési helyeket).
Források
- A magyar irodalom története II. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. 81–82. o. ISBN 963 05 1639 X
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.