„Gulács (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
50. sor: 50. sor:
* Boroszlókerti Holt-Tisza
* Boroszlókerti Holt-Tisza
* Gulácsy István alispán sírja
* Gulácsy István alispán sírja
* Boldog Kalkuttai Teréz templom.
* Kalkuttai Szent Teréz templom


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2018. június 20., 12:50-kori változata

Gulács
Gulács címere
Gulács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterUjvári Judit (független)[1]
Irányítószám4842
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség949 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′Koordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 28′
Gulács (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Gulács
Gulács
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gulács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ez a szócikk a községről szól. Az azonos nevű hegyhez lásd: Gulács (hegy).

Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett például árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.

Története

A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a gróf Zichy család levelezésében bukkan fel.

A település története a Gulácsy családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a második világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában.

A Rákóczi-szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.

A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.

A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben. A település történetét Patak Gábor írta meg 2007-ben. A kötet Gulács története, Egy beregi falu rövid monográfiája címmel jelent meg. [3]

Demográfia

Gulács népessége 2011-ben még 782 fő volt, amely 2016 elejére 973 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[4]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A község címere

A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.

Nevezetességei

  • 250 hektáros Kőris-erdő
  • Boroszlókerti Holt-Tisza
  • Gulácsy István alispán sírja
  • Kalkuttai Szent Teréz templom

Jegyzetek

  1. Gulács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gaba, Patak Gábor. „Tíz éve jelent meg Gulács története”, Három Határ Hírei (Hozzáférés: 2018. június 4.) (hu-HU nyelvű) 
  4. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek