„Oromzat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető | csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető | csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
||
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben ''bütü''nek, a Dunántúlon ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén ''humlok''nak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a Dél-Alföldön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon ''vértelek''nek, a Felvidéken ''vért''nek, illetve ''front''nak, a Dél-Dunántúlon ''üstök''nek, Bácskában ''kibli''nek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult |
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben ''bütü''nek, a Dunántúlon ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén ''humlok''nak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a Dél-Alföldön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon ''vértelek''nek, a Felvidéken ''vért''nek, illetve ''front''nak, a Dél-Dunántúlon ''üstök''nek, Bácskában ''kibli''nek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult '''tűzfal''' elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2007. augusztus 11., 18:46-kori változata
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált.