I. Károly angol király

I. Károly
Angol Királyság királya
I. Károly
Uralkodási ideje
1625. március 27. – 1649. január 30.
Elődje	I. Jakab
Utódja	II. Károly
Skót Királyság királya
I. Károly
Uralkodási ideje
1625. március 27. – 1649. január 30.
Elődje	I. Jakab
Utódja	II. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Stuart-ház
Született	1600. november 19. Dunfermline
Elhunyt	1649. január 30. (48 évesen) London
Nyughelye	Szent György-kápolna
Édesapja	I. Jakab angol király
Édesanyja	Dániai Anna
Testvére(i)	Henry Frederick, Prince of Wales Stuart Erzsébet cseh királyné Margaret Stuart Robert Stuart, Duke of Kintyre and Lorne Mary Stuart Sophia of England
Házastársa	Bourbon Henrietta Mária angol királyné
Gyermekei	II. Károly angol király Mária orániai hercegné II. Jakab angol király Elizabeth Stuart Princess Anne of England Henry Stuart, Duke of Gloucester Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő Charles James Stuart, Duke of Cornwall Catherine Stuart
I. Károly aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Károly (Dunfermline, Skócia, 1600. november 19. – London, Anglia, 1649. január 30.) Anglia és Skócia királya. Apja VI. Jakab skót király, I. Jakab néven angol király, Stuart Mária skót királynő és Stuart Henrik címzetes király, Albany hercege fia. Anyja Oldenburgi Anna, II. Frigyes dán és norvég király lánya.

Élete túlnyomó részét Angliában élte le. Miután bátyja, Henrik Frigyes walesi herceg meghalt, 1612-ben trónörökössé vált. 1623-ban sikertelen és népszerűtlen próbálkozása volt, hogy elvegye Mária Anna spanyol hercegnőt. Helyette két évvel később a francia Henrietta Máriát vette el.

Trónra lépését követően feszültség alakult ki közte és a Parlament között, mert királyi előjogaira hivatkozva korlátozni próbálta azt. Hitt ugyanis a királyok isteni kegyelme alapján történő uralkodásának tanában, mely szerint önállóan dönthet az állama ügyeiben. Politikája népszerűtlen volt, főként önkényes és váratlan adókivetései, valamint abszolút uralkodóként való fellépése miatt. Az, hogy egy római katolikus hercegnőt vett feleségül, további visszatetszést keltett, főként az anglikánok és a skót presbiteriánusok körében. Sikertelen, ám következetes valláspolitikájával ugyanakkor az anglikán egyház felé akarta terelni Skóciát is, mely bukásának egyik oka volt.

1642-től kezdődően az angol polgárháborúban angol és skót csapatok is ellene harcoltak. 1645-ben a skótok elfogták és átadták az angol parlamentnek. Itt azonban visszautasította az ország alkotmányos monarchiává alakításának tervét, majd 1647-ben megszökött fogságából. Sikertelenül próbált meg szövetségre lépni Skóciával, az Oliver Cromwell által vezetett új hadsereg pedig átvette Angliában az irányítást, így ismét bebörtönözték. Hazaárulásért perbe fogták, majd 1649-ben kivégezték. A monarchiát eltörölték, helyette létrejött az Angol Köztársaság. 1660-ban a monarchia restaurálásával fia lépett trónra II. Károly néven.

Élete

I. Károly (Daniel Mytens festménye)

Skóciában született, de már Angliában nőtt fel. Hároméves volt, mikor apja, VI. Jakab skót király I. Erzsébet halála után elfoglalta az angol trónt. Tekintélyelvű uralkodó volt, összetűzésbe került a parlamenttel, mert egyedül akart uralkodni; ezt egyeduralomnak, más néven abszolutizmusnak hívjuk. Amikor megtámadta a szomszédos Skóciát, hamar kiderült, hogy a kincstárnak nincs elegendő vagyona. Ezért kénytelen volt 1640-ben összehívni a parlamentet. Azokat a képviselőket, akiket korábban börtönbe zárt azért, mert ellentmondtak neki, a parlament kiszabadította. Követelték két tanácsadójának, Thomas Wentworth kancellárnak és William Laud canterburyi érseknek a kivégzését. Az ellentétek 1642-ben polgárháború kitöréséhez vezettek. A királyt elfogták, de megszökött. Végül a skótoktól kért segítséget, de azok 1648-ban vereséget szenvedtek Oliver Cromwell seregeitől. A Parlament 1649-ben lefejeztette. Őutána a trónt fia, a későbbi II. Károly kapta meg. Apjához hasonlóan ő is biszexuális volt.

Nagyon szeretett sakkozni. Sakk-készletét 1607-ben Georg Schreiber porosz mester készítette borostyánból. Az uralkodó ehhez annyira ragaszkodott, hogy bibliája mellett ezt is magával vitte a vérpadra. A jó állapotban fennmaradt készletet 2012. decemberében 600 000 fontért árverezték el.

Gyermekei

Felesége, Henrietta Mária francia királyi hercegnő (1609. november 25. – 1669. szeptember 10.), XIII. Lajos király húga kilenc gyermeket szült neki:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
Károly Jakab, Cornwall és Rothesay hercege	1629. május 13.	1629. május 13.
II. Károly	1630. május 29.	1685. február 6.
Mária	1631. november 4.	1660. december 24.
II. (VII.) Jakab	1633. október 14.	1701. szeptember 16.
Erzsébet	1635. december 29.	1650. szeptember 8.
Anna	1637. március 17.	1640. december 8.
Katalin	1639. június 29.	1639. június 29.
Henrik	1640. július 8.	1660. szeptember 18.
Henrietta Anna	1644. június 16.	1670. június 30.	(I.) Fülöp orléans-i herceg első felesége

Külső hivatkozások

• Stuart Genealogy

Előző uralkodó: VI. Jakab

Skócia uralkodója 1625-1649 (1642)

Következő uralkodó: Angol forradalom

Előző uralkodó: I. Jakab

Anglia királya 1625 – 1649

Következő uralkodó: Angol forradalom