„Kéked” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a AkH. 12. kiadás: egybe- és különírás változása kézi ellenőrzéssel |
frissítés |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
== Népcsoportok == |
== Népcsoportok == |
||
A település lakosságának 97%-a [[Magyarok|magyar]], 3%-a [[cigány]] nemzetiségűnek |
A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a [[Magyarok|magyar]], 3%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> A [[Schengeni egyezmény]] és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült [[Kassa]] vonzáskörzetébe, ennek nyomán [[2018]]-ra a település lakosságának 30%-át kassáról kitelepült [[szlovákok]] teszik ki.<ref>{{cite web |url=http://mandiner.hu/cikk/20180605_kekedi_riport |title=Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden |accessdate=20180605 |author=Partos Bence |date=20180605 |publisher= |pages=[[Mandiner.hu]] |language=magyar }}</ref> |
||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
A lap 2018. június 5., 15:57-kori változata
| Kéked | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hunkár Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 3899 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 252 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″ | |||
 Kéked
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Kéked weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.
Története
A települést 1297-ben említik először Keked írásmóddal. 1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk és Kekud alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. 1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik. Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből[3]
2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[4]
Népcsoportok
A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A Schengeni egyezmény és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült Kassa vonzáskörzetébe, ennek nyomán 2018-ra a település lakosságának 30%-át kassáról kitelepült szlovákok teszik ki.[6]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 184 | 185 | 178 | 207 | 197 | 252 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
- Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
- Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[7] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
Környező települések
Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).
Források
- Györffy György:Abaújvármegye
- Abaúj-Torna Vármegye, 1939
- Magyarország, Panoráma, 1975
Jegyzetek
- ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal.
- ↑ Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Partos Bence: Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden (magyar nyelven) pp. Mandiner.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
- ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [1]
