„Laurasiatheria” változatai közötti eltérés

Laurasiatheria
	Evolúciós időszak: Késő kréta – jelen
	A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria; Waddell et al., 1999
Rendek
	Eulipotyphla; Denevérek (Chiroptera); Cetartiodactyla Cetek (Cetacea); Párosujjú patások (Artiodactyla); ; Páratlanujjú patások (Perissodactyla); Ferae Ragadozók (Carnivora); Tobzoskaalakúak (Pholidota); ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Laurasiatheria témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Laurasiatheria témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. június 5., 13:33-kori változata

A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik. Az öregrend létrejötte a legújabb molekuláris biológiai kutatásoknak köszönhető, és későn, 1999-ben jött létre.

A csoport kialakulása igencsak meglepte a morfológiai alapú állatrendszertan híveit, hiszen a csoportot morfológiailag−anatómiailag egységesen jellemezni nem lehet, nincsenek jelentős közös szervezettani sajátosságaik.

A csoport közös sajátossága, hogy Laurázsiában alakultak ki. Laurázsia tulajdonképpen a Pangea szuperkontinens északi egysége volt, szemben a délivel, Gondwanával. Laurázsia aztán két egységre szakadt szét: Észak-Amerikára és Eurázsiára. A Laurasiatheriák természetesen Afrikába is eljutottak, mivel ez a terület kapcsolatban volt, de Dél-Amerika már korábban elvált a szuperkontinenstől, így ott teljesen önálló és sajátságos fauna alakult ki. Dél-Amerikát azután hódították meg, miután az összekapcsolódott Észak-Amerikával, és a szárazföldi fajok átkelhettek a földhídon.

Rendszerezésük

A Laurasiatheria öregrendbe jelenleg 5, legfeljebb 6−8 rendet sorolnak, attól függően, hogy inkább felbontják a nagyobb monofiletikus egységeket, vagy összevonják. Alapvetően 5 fő fejlődési irányt lehet megkülönböztetni az öregrenden belül:

rovarevők csoportja (Insectivora) – ezt a csoportot vagy továbbra is egységes rendként kezelik – mint a korábbi rendszerek −, vagy két további rendre bontják szét, úgymint sünalakúak (Erinaceomorpha) és cickányalakúak (Soricomorpha); újabban a sünöket, a cickányokat és a vakondokat újból egyesítették az Eulipotyphla rendszintű taxon alatt;
denevérek csoportja (Chiroptera) – ezt általában továbbra is egységes rendként kezelik – éppen a nagyon sajátságos repülő életmódjuk miatt −, de két jól elkülöníthető alrendre oszthatók fel, melyek már igen korán elváltak egymástól: kisdenevérek (Microchiroptera) és nagydenevérek (Macrochiroptera);
párosujjú patások csoportja (Artiodactyla, újabban Cetartiodactyla) – ez a legkomplikáltabb helyzetű csoportja az öregrendnek, mivel a cetek (Cetacea) is beékelődnek a rendbe, a vízilófélék (Hippopotamidae) testvércsoportjaként (a két csoportot újabban Whippomorpha néven vonják össze); ennek ellenére továbbra is fenntartják rendi kategóriáját; a névváltoztatás oka éppen az, hogy a rend egy igen nagy fajszámú és jelentőségű csoporttal bővült, a cetekkel (mivel a cetek nélkül parafiletikus volt);
páratlanujjú patások csoportja (Perissodactyla) – nem alkotnak monofiletikus egységet a párosujjú patásokkal, mint azt korábban gondolták; viszont továbbra is a korábban ide sorolt családokat találjuk a rendben;
Ferae csoport – e csoportot semmiféleképpen sem kezelik egy rendként, egyszerűen egy kládról van szó, ahová két igen eltérő testfelépítésű és életmódú rend tartozik: a ragadozók (Carnivora) és a tobzoskaalakúak (Pholidota).

A Laurasiatheria öregrendet tehát általában a következőféleképpen osztják fel rendekre:

sünalakúak (Erinaceomorpha)
cickányalakúak (Soricomorpha)
denevérek (Chiroptera)
párosujjú patások (Cetartiocactyla)
páratlanujjú patások (Perissodactyla)
ragadozók (Carnivora)
tobzoskaalakúak (Pholidota).

Kladogram

Laurasiatheria

Eulipotyphla

Ferungulata

Pegasoferae

Chiroptera

Zooamata

Ferae

	Carnivora

	Pholidota

Perissodactyla

Cetartiodactyla

Evolúciójuk

A rendek viszonylag gyorsan, mintegy 10 millió év leforgása alatt már elkülönültek egymástól. Az első Laurasiatheriák kb. 85 millió éve alakultak, majd kb. 83 millió évvel ezelőtt váltak el a rovarevők. 80 millió éve kerülhetett sor a denevérek kialakulására, melyek csak később, 70 millió éve ágazott szét fejlődésük a két alrendre (kis- és nagydenevérek). 79 millió éve alakultak ki az első párosujjú patások, majd ezt követően, 2 millió év múlva már megjelentek a páratlanujjú patások első képviselői. A tobzoskák és a ragadozók fejlődése pedig 2 millió éven belül, vagyis kb. 75 millió éve már különvált.

Források és ajánlott irodalom

Richard Dawkins: Az Ős meséje – Zarándoklat az élet hajnalához, Partvonal Kiadó, Bp., 2006
Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Vertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993
A lemezmozgások hatása az emlősök törzsfejlődésére

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 A ''Laurasiatheria'' öregrendbe jelenleg 5, legfeljebb 6−8 rendet sorolnak, attól függően, hogy inkább felbontják a nagyobb [[monofiletikus]] egységeket, vagy összevonják. Alapvetően 5 fő fejlődési irányt lehet megkülönböztetni az öregrenden belül:
-* [[rovarevők]] csoportja ''(Insectivora)'' – ezt a csoportot vagy továbbra is egységes rendként kezelik – mint a korábbi rendszerek −, vagy két további rendre bontják szét, úgymint [[sünalakúak]] ''(Erinaceomorpha)'' és [[cickányalakúak]] ''(Soricomorpha)'';
+* [[rovarevők]] csoportja ''(Insectivora)'' – ezt a csoportot vagy továbbra is egységes rendként kezelik – mint a korábbi rendszerek −, vagy két további rendre bontják szét, úgymint [[sünalakúak]] ''(Erinaceomorpha)'' és [[cickányalakúak]] ''(Soricomorpha)''; újabban a sünöket, a cickányokat és a vakondokat újból egyesítették az ''[[Eulipotyphla]]'' rendszintű taxon alatt;
 * [[denevérek]] csoportja ''(Chiroptera)'' – ezt általában továbbra is egységes rendként kezelik – éppen a nagyon sajátságos repülő életmódjuk miatt −, de két jól elkülöníthető alrendre oszthatók fel, melyek már igen korán elváltak egymástól: [[kisdenevérek]] ''(Microchiroptera)'' és [[nagydenevérek]] ''(Macrochiroptera)'';
 * [[párosujjú patások]] csoportja ''(Artiodactyla'', újabban ''Cetartiodactyla)'' – ez a legkomplikáltabb helyzetű csoportja az öregrendnek, mivel a [[cetek]] ''(Cetacea)'' is beékelődnek a rendbe, a [[vízilófélék]] ''(Hippopotamidae)'' testvércsoportjaként (a két csoportot újabban ''[[Whippomorpha]]'' néven vonják össze); ennek ellenére továbbra is fenntartják rendi kategóriáját; a névváltoztatás oka éppen az, hogy a rend egy igen nagy [[faj]]számú és jelentőségű csoporttal bővült, a cetekkel (mivel a cetek nélkül [[parafiletikus]] volt);