„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső link és portál
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor: 24. sor:
| PORT.hu = 554
| PORT.hu = 554
}}
}}
[[Fájl:Gertler Viktor sírja.jpg|bélyegkép|263px|Gertler Viktor sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 6/9-1-146.]]

[[Fájl:Gertler Viktor sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|Gertler Viktor sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 6/9-1-146.]]
'''Gertler Viktor''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[augusztus 24.]] – Budapest, [[1969]]. [[július 5.]]) [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[filmrendező]].
'''Gertler Viktor''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[augusztus 24.]] – Budapest, [[1969]]. [[július 5.]]) [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[filmrendező]].



A lap 2018. május 26., 21:01-kori változata

Gertler Viktor
Született1901. augusztus 24.
Budapest
Elhunyt1969. július 5. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilmrendező
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (6/9-1-146)

A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Gertler Viktor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/9-1-146.

Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.

Életpályája

Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a Rákosi Szidi színiiskolát. A tanulmányait 1923-ban fejezte be, a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér című volt. A második világháború alatt Brüsszelben élt, a háború befejezése után tért haza. 1945 és 1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.

Filmjei

  • Táncol a kongresszus (1931 – a film vágója)
  • Mária nővér (1936)
  • Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
  • Marika (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • Úri világ (1938)
  • A leányvári boszorkány (1938)
  • Elcserélt ember (1938 – forgatókönyvíró is)
  • Szabad május elseje Budapesten (1945)
  • Hazugság nélkül (1945)
  • Díszmagyar (1949)
  • Úri muri (1949)
  • Ütközet békében (1951)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Állami Áruház (1953)
  • Én és a nagyapám (1954)
  • A bűvös szék (1954)
  • Gázolás (1955)
  • Dollárpapa (1956)
  • Pázmán lovag (1956)
  • Láz (1957)
  • Éjfélkor (1957)
  • Felfelé a lejtőn (1958)
  • Vörös tinta 1958)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
  • Az aranyember (1962)
  • Egy ember, aki nincs (1963)
  • Özvegy menyasszonyok (1964)
  • És akkor a pasas... (1966)
  • Az utolsó kör (1968)

Díjai

Könyve

  • Az én filmem (1942 – önéletrajz)

Források

További információk