„Páskándi Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a jav, kieg+ref
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
33. sor: 33. sor:
==Életútja==
==Életútja==


[[1949]] – [[1953]] között az ''[[Ifjúmunkás]]'' hetilap, majd az ''[[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]]'' című napilap munkatársa volt. 1953-tól [[Kolozsvár]]on tanult a magyar szakon, közben az ''[[Utunk]]'' című irodalmi lapnál is dolgozott. [[1957]]-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év [[Börtönbüntetés|börtön]]re ítélték. A börtönbüntetést a [[Duna-delta]] egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról.
[[1949]]–[[1953]] között az ''[[Ifjúmunkás]]'' hetilap, majd az ''[[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]]'' című napilap munkatársa volt. 1953-tól [[Kolozsvár]]on tanult a magyar szakon, közben az ''[[Utunk]]'' című irodalmi lapnál is dolgozott. [[1957]]-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év [[Börtönbüntetés|börtönre]] ítélték. A börtönbüntetést a [[Duna-delta]] egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról.


Szabadulása után [[Bukarest]]ben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül vette Sebők Annát ([[Páskándiné Sebők Anna]]). 1971 és 1973 között a [[Kriterion Könyvkiadó]] kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.
Szabadulása után [[Bukarest]]ben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül vette Sebők Annát ([[Páskándiné Sebők Anna]]). 1971 és 1973 között a [[Kriterion Könyvkiadó]] kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.


1974-ben települt át [[Magyarország]]ra; itt a ''[[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]]'' című folyóirat főmunkatársa, majd [[1991]]-től a [[Nemzeti Színház]] dramaturgja volt. Az ''[[Erdélyi Magyarság]]'' című lap és a ''[[Magyar Televízió]]'' ''Magyarok'' című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. A [[Magyar Írószövetség|Magyar Írók Szövetségének]] választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a [[Magyar Művészeti Akadémia]] elnökségi tagjává választották. 2011-ben [[posztumusz]] a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] tagjai közé választották.
1974-ben települt át [[Magyarország]]ra; itt a ''[[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]]'' című folyóirat főmunkatársa, majd [[1991]]-től a [[Nemzeti Színház]] dramaturgja volt. Az ''[[Erdélyi Magyarság]]'' című lap és a ''[[Magyar Televízió]]'' ''Magyarok'' című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. A [[Magyar Írószövetség|Magyar Írók Szövetségének]] választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a [[Magyar Művészeti Akadémia]] elnökségi tagjává, 2011-ben [[posztumusz]] a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] tagjai közé választották.
[[Kép:Páskándi Géza sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Páskándi Géza sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 31-2-43. [[Kampfl József]] alkotása.]]
[[Kép:Páskándi Géza sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Páskándi Géza sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 31-2-43. [[Kampfl József]] alkotása]]
A budapesti [[Farkasréti temető]]ben helyezték örök nyugalomra.
A budapesti [[Farkasréti temető]]ben helyezték örök nyugalomra.


44. sor: 44. sor:
* ''Piros madár'' (versek), 1956
* ''Piros madár'' (versek), 1956
* ''Holdbumeráng'' (versek), 1966
* ''Holdbumeráng'' (versek), 1966
* ''Szebb a páva, mint a pulyka'' (gyermekversek), 1968)
* ''Szebb a páva, mint a pulyka'' (gyermekversek), 1968
* ''Zápfog király nem mosolyog'' (mesék), 1969
* ''Zápfog király nem mosolyog'' (mesék), 1969
* ''Az eb olykor emeli lábát'' (párbeszédek, színművek), 1970
* ''Az eb olykor emeli lábát'' (párbeszédek, színművek), 1970
63. sor: 63. sor:
* ''Üvegek'' (novellák), 1986
* ''Üvegek'' (novellák), 1986
* ''Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték'' (gyászbohózat, 1986–1987), Életünk, 1988<ref>Életünk, 26. évfolyam, 9. szám:
* ''Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték'' (gyászbohózat, 1986–1987), Életünk, 1988<ref>Életünk, 26. évfolyam, 9. szám:
[https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1988/?query=Az%20%C3%B6tsz%C3%A1z%20s%C3%ADr%C3%A1s%C3%B3&pg=918&layout=s Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben)] (775-816. oldal) library.hungaricana.hu - 1988.</ref>
[https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1988/?query=Az%20%C3%B6tsz%C3%A1z%20s%C3%ADr%C3%A1s%C3%B3&pg=918&layout=s Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben)] (775-816. oldal) library.hungaricana.hu - 1988</ref>
* ''Az árnyékfejtők'' (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
* ''Az árnyékfejtők'' (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
* ''A sírrablók'' (regény), 1989
* ''A sírrablók'' (regény), 1989
75. sor: 75. sor:
* ''A megvallás avagy Van-e lélekröntgen? Vallomások, emlékiratok''; Nap, Bp., 1999
* ''A megvallás avagy Van-e lélekröntgen? Vallomások, emlékiratok''; Nap, Bp., 1999
* ''Múlhatatlan barátsággal... Páskándi Géza magyar író és Pinchas Müller názáreti főrabbi levelezéséből''; Belvárosi, Bp., 1999
* ''Múlhatatlan barátsággal... Páskándi Géza magyar író és Pinchas Müller názáreti főrabbi levelezéséből''; Belvárosi, Bp., 1999
* ''Méltó túlélés. Levelek, esszék, társadalompolitikai tanulmányok, interjúk, 1978-1995''; összeáll., vál., előszó Páskándiné Sebők Anna; Hamvas Intézet, Bp., 2001 (''Arc és álarc'')
* ''Méltó túlélés. Levelek, esszék, társadalompolitikai tanulmányok, interjúk, 1978–1995''; összeáll., vál., előszó Páskándiné Sebők Anna; Hamvas Intézet, Bp., 2001 (''Arc és álarc'')
* ''Európa térképe. Válogatott novellák''; Polis, Kolozsvár, 2002
* ''Európa térképe. Válogatott novellák''; Polis, Kolozsvár, 2002
* ''Csodatopán''; Palatinus, Bp., 2005
* ''Csodatopán''; Palatinus, Bp., 2005
96. sor: 96. sor:


==Cd-k és hangoskönyvek==
==Cd-k és hangoskönyvek==
* Páskándi Géza: És fölemtlem a gyertyát...
* Páskándi Géza: És fölemeltem a gyertyát…


==Díjak, elismerések==
==Díjak, elismerések==

A lap 2018. május 18., 20:48-kori változata

Páskándi Géza
Páskándi Géza 1985-ben
Páskándi Géza 1985-ben
Élete
Született1933. május 18.
Szatmárhegy
Elhunyt1995. május 19. (62 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaSebők Anna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma, novella, regény, képvers
Fontosabb műveiErdélyi triptichon
A szabadság színeváltozásai
A szalmabábuk lázadása
Az Árpád-házi Triptychon
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1977)
Kossuth-díj (1993)
Szép Ernő-díj (1997)
A Wikimédia Commons tartalmaz Páskándi Géza témájú médiaállományokat.

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.

Életútja

1949–1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról.

Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül vette Sebők Annát (Páskándiné Sebők Anna). 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.

1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Az Erdélyi Magyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztőbizottsági elnökeként is működött. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává, 2011-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották.

Páskándi Géza sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-2-43. Kampfl József alkotása

A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei

  • Piros madár (versek), 1956
  • Holdbumeráng (versek), 1966
  • Szebb a páva, mint a pulyka (gyermekversek), 1968
  • Zápfog király nem mosolyog (mesék), 1969
  • Az eb olykor emeli lábát (párbeszédek, színművek), 1970
  • Tű foka (versek), 1972
  • A vegytisztító becsülete (elbeszélések), 1973
  • Tornyot választok (történelmi dráma), 1973
  • Beavatkozás (krimi-regény), 1974
  • Színművek: A rejtekhely, Időszak, A hülyegyerekek avagy A vándorköszörűs, A sor (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1974)
  • A szárnyas bocs (mesék), 1975
  • Papírrepülő eltérítése (versek), 1976
  • A sárikás anyós (eposzok), 1979
  • Tréfás-pipás-kupakos (gyermekversek), 1979
  • A királylány bajusza (mesejátékok), 1984
  • Erdélyi triptichon (drámák), 1984
  • A szabadság színeváltozásai (esszék), 1984
  • A szalmabábuk lázadása (meseregény), Móra, Budapest, 1985
  • A szörnyszülött (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1985
  • Üvegek (novellák), 1986
  • Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték (gyászbohózat, 1986–1987), Életünk, 1988[1]
  • Az árnyékfejtők (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
  • A sírrablók (regény), 1989
  • A Nagy Dilettantissimo (versek), 1990
  • A Nagy Légyölő (meseregény), 1991
  • Az Árpád-házi Triptychon (drámák), 1994
  • Begyűjtött vallomásaim. Egy észjárás emlékiratai; Antológia, Lakitelek, 1996
  • Száműzött szavak temploma. Publicisztikai írások, esszék, tanulmányok; sajtó alá rend. Páskándiné Sebők Anna; Codex Print, Bp., 1998
  • Túlélés kapuja. Válogatott versek. 1949-1994; vál. Szilágyi N. Zsuzsa; Polis, Kolozsvár, 1998
  • Erdélyi triptichon. Püspökdrámák; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1999 (Romániai magyar írók)
  • A megvallás avagy Van-e lélekröntgen? Vallomások, emlékiratok; Nap, Bp., 1999
  • Múlhatatlan barátsággal... Páskándi Géza magyar író és Pinchas Müller názáreti főrabbi levelezéséből; Belvárosi, Bp., 1999
  • Méltó túlélés. Levelek, esszék, társadalompolitikai tanulmányok, interjúk, 1978–1995; összeáll., vál., előszó Páskándiné Sebők Anna; Hamvas Intézet, Bp., 2001 (Arc és álarc)
  • Európa térképe. Válogatott novellák; Polis, Kolozsvár, 2002
  • Csodatopán; Palatinus, Bp., 2005
  • Mesterek kortárs szemmel; szerk. Gáspár György; Kráter, Pomáz, 2005
  • Tündérek szakácskönyve; Mentor, Marosvásárhely, 2006
  • Szekusok. Aki a Himnuszba benne vót. Gyógyregény; Kairosz, Bp., 2007
  • Ézagh. Történet- és gondolatfüzér; Felsőmagyarország, Miskolc, 2008

Színházi bemutatók

A színházi adattárban szerzőként regisztrált bemutatóinak száma 2017. augusztus 26-ai lekérdezéskor: 48.[2]

Műveiből készült filmek

Cd-k és hangoskönyvek

  • Páskándi Géza: És fölemeltem a gyertyát…

Díjak, elismerések

  • Román Írószövetség Díja (1968, 1970)
  • 1971 – Pezsgő-díj – a Romániai Magyar Kritikusok díja
  • 1977 – József Attila-díj
  • 1981 – a Rádiószínház díja
  • 1982 – a Magyar Televízió nagydíja
  • 1991 – Magyar Művészetért Alapítvány Díja
  • 1991 – 1956-os Emlékérem
  • 1992 – Kortárs-díj
  • 1993 – Kossuth-díj
  • 1995 – Magyar Rádió Hangjátékpályázat, I. díj
  • 1995 – Nemzeti Színház Drámapályázat, I. díj
  • 1995 – Nagy Imre-emlékplakett
  • 1995 – Fitz József-könyvdíj
  • 1997 – Szép Ernő-díj (posztumusz, drámaírói életművéért)
  • 2015 – Magyar Örökség díj

Jegyzetek

  1. ↑ Életünk, 26. évfolyam, 9. szám: Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben) (775-816. oldal) library.hungaricana.hu - 1988
  2. ↑ Színházi adattár: Előadások adatbázisa
  3. ↑ Éljen a színház színlap, moriczszinhaz.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  4. ↑ Wisinger István: A fel nem robbant csecsemő: Emlékek és képek a XX. századból; Páskándi Géza fejezet, Noran Libro Kiadó, books.google.hu - 2013.

Források

További információk

  • Digitális Irodalmi Akadémia - Páskándi Géza digitalizált művei
  • Versek
  • Interjú Páskándiné Sebők Anna kultúrtörténésszel
  • Máramarosi Iza [Lipcsey Ildikó]: Páskándi Géza. Háttérvázlat. A történész széljegyzetei; Bp.–Ungvár, Primor–Intermix, 1994
  • Szász László: A bizarr valóság írója. Esszék Páskándi Gézáról; Kortárs, Bp., 2003
  • Csapody Miklós: "Budapest, életem akadémiája". Emléksorok Páskándi Gézáról, 1933-2003; Korona, Bp., 2003
  • Karácsonyi Zsolt: A tér játékai. A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban; : Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2010
  • Páskándi Géza emlékkonferencia. 2011. november 28.; MMA, Bp., 2012 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Magyar Örökség díj 2011–2015

Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Páskándi_Géza&oldid=19939127”