„Honoré d’Autun” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Ellentétes dátumok... |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
'''Honoré d'Autun''', magyarosan '''Autuni Honorius''' ({{ny-la|Honorius Augustudonensis}}), ([[1080]] körül – [[1154]]) XII. századi keresztény teológus, történetíró. |
'''Honoré d'Autun''', magyarosan '''Autuni Honorius''' ({{ny-la|Honorius Augustudonensis}}), ([[1080]] körül – [[1154]]) XII. századi keresztény teológus, történetíró. |
||
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. [[Canterburyi Szent Anzelm]] tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben [[Regensburg|Ratisbonne]] mellett kolostorba vonult egy ''Augustoduna'' nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat. |
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. [[Canterburyi Szent Anzelm]] tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben [[Regensburg|Ratisbonne]] mellett kolostorba vonult egy ''Augustoduna'' nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat. |
||
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt - tőle származik a híres kijelentés, mely szerint "Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon". Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta [[Hét szabad művészet|a hét szabad művészet]] ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság. |
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt - tőle származik a híres kijelentés, mely szerint "Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon". Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta [[Hét szabad művészet|a hét szabad művészet]] ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság. |
A lap 2018. május 15., 19:13-kori változata
Autuni Honorius | |
Franciaország – Középkori teológia – | |
Élete | |
Született | 1080 körül |
Elhunyt | 1154 |
Pályafutása | |
Fontosabb művei | Elucidarium |
A Wikimédia Commons tartalmaz Autuni Honorius témájú médiaállományokat. |
Honoré d'Autun, magyarosan Autuni Honorius (latinul: Honorius Augustudonensis), (1080 körül – 1154) XII. századi keresztény teológus, történetíró.
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. Canterburyi Szent Anzelm tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben Ratisbonne mellett kolostorba vonult egy Augustoduna nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat.
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt - tőle származik a híres kijelentés, mely szerint "Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon". Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta a hét szabad művészet ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.
Rengeteg művet hagyott hátra, melyek közül kettő emelkedik ki. Az Elucidarium összefoglalja a teológia rendszerét. Az Imago Mundi földrajzzal és csillagászattal foglalkozik, valamint bemutatja a világ történetét.
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Honorius Augustodunensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Magyar nyelvű forrás
- Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. – Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Budapest (1914; 1926; 1985). ISBN 963 02 3492 0