„Honoré d’Autun” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Ellentétes dátumok...
22. sor: 22. sor:
'''Honoré d'Autun''', magyarosan '''Autuni Honorius''' ({{ny-la|Honorius Augustudonensis}}), ([[1080]] körül – [[1154]]) XII. századi keresztény teológus, történetíró.
'''Honoré d'Autun''', magyarosan '''Autuni Honorius''' ({{ny-la|Honorius Augustudonensis}}), ([[1080]] körül – [[1154]]) XII. századi keresztény teológus, történetíró.


Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. [[Canterburyi Szent Anzelm]] tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben [[Regensburg|Ratisbonne]] mellett kolostorba vonult egy ''Augustoduna'' nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat. 1157 körül halt meg.
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. [[Canterburyi Szent Anzelm]] tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben [[Regensburg|Ratisbonne]] mellett kolostorba vonult egy ''Augustoduna'' nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat.


Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt - tőle származik a híres kijelentés, mely szerint "Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon". Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta [[Hét szabad művészet|a hét szabad művészet]] ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt - tőle származik a híres kijelentés, mely szerint "Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon". Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta [[Hét szabad művészet|a hét szabad művészet]] ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.

A lap 2018. május 15., 19:13-kori változata

Autuni Honorius
Franciaország
Középkori teológia
Élete
Született1080 körül
Elhunyt1154
Pályafutása
Fontosabb műveiElucidarium
A Wikimédia Commons tartalmaz Autuni Honorius témájú médiaállományokat.

Honoré d'Autun, magyarosan Autuni Honorius (latinul: Honorius Augustudonensis), (1080 körül – 1154) XII. századi keresztény teológus, történetíró.

Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. Canterburyi Szent Anzelm tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben Ratisbonne mellett kolostorba vonult egy Augustoduna nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat.

Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt - tőle származik a híres kijelentés, mely szerint "Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon". Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta a hét szabad művészet ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, melyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.

Rengeteg művet hagyott hátra, melyek közül kettő emelkedik ki. Az Elucidarium összefoglalja a teológia rendszerét. Az Imago Mundi földrajzzal és csillagászattal foglalkozik, valamint bemutatja a világ történetét.

Források

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Honorius Augustodunensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Magyar nyelvű forrás

Kapcsolódó szócikkek