„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Javítgatások. Életrajzi duplikáció ki.
20. sor: 20. sor:
|periódus=1866-1920
|periódus=1866-1920
|első mű=
|első mű=
|fő mű=[[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine fordítása<br/>[[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]]: Trisztán és Izolda fordítása<br/> [[George Byron|Byron]]: Don Juan fordítása (1848 és 1892)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiók fordítása (1903)
|fő mű=[[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine fordítása<br/>[[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]]: Trisztán és Izolda fordítása<br/> [[George Byron|Byron]]: Don Juan fordítása (1848 és 1892)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: A Sasfiók fordítása (1903)
|kiadó=
|kiadó=
|díjak=
|díjak=
30. sor: 30. sor:
}}
}}


Ifjabb '''Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1851]]. [[január 1.]]<ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél (zeneszerző)|Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél (író)|ifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil (politikus)|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége 1881-től [[Wein Margit]] operaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|Ábrányi Emil]] 1882-ben született.
Ifjabb '''Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1851]]. [[január 1.]]<ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél (zeneszerző)|Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél (író)|ifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil (politikus)|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége 1881-től [[Wein Margit]] operaénekesnő, fiuk, a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|Ábrányi Emil]], 1882-ben született.


==Élete==
==Élete==
Pesten született [[1851]]. [[január 1.|január 1-jén]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt.
Pesten született [[1851]]. [[január 1.|január 1-jén]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt.
Első [[vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa volt.
Első [[Költészet|vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa volt.
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]jévé választották, függetlenségi programmal. [[1876]]-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. [[1885]]-től a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.
[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]jévé választották, függetlenségi programmal. [[1876]]-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. [[1885]]-től a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.


[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>
[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>
⚫
== Munkássága ==

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany János irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany János irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.


Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George Byron|Byron]] ''Don Juan''jának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek ''Manfréd''ját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük [[Edmond Rostand]] ''[[Oldwikisource:Cyrano de Bergerac (magyar fordítás)|Cyrano de Bergerac]]''ját (Budapest, 1898) és ''Sasfiók''ját (Budapest, 1903), [[Maurice Maeterlinck|Maeterlinck]] ''Monna Vanná''ját és [[Henrik Ibsen]] ''Solness építőmester''ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.
Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George Byron|Byron]] ''Don Juan''jának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek ''Manfréd''ját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük [[Edmond Rostand]] ''[[Oldwikisource:Cyrano de Bergerac (magyar fordítás)|Cyrano de Bergerac]]''ját (Budapest, 1898) és ''A Sasfiók''ját (Budapest, 1903), [[Maurice Maeterlinck|Maeterlinck]] ''Monna Vanná''ját és [[Henrik Ibsen]] ''Solness építőmester''ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.


⚫
Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a [[Víziváros (Budapest)|vízivárosi]] Hunyadi János utcában lakott.
⚫
== Munkássága ==
⚫
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a [[Víziváros (Budapest)|vízivárosi]] Hunyadi János utcában lakott.


{{Idézet2|
{{Idézet 2|
Fessétek bár sötétre a jövőt,<br>
Fessétek bár sötétre a jövőt,<br>
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,<br>
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,<br>
61. sor: 60. sor:
* [[George Byron|Byron]]: Don Juan (Budapest, 1892)
* [[George Byron|Byron]]: Don Juan (Budapest, 1892)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiók (Budapest, 1903). ''[[Kárpáti Aurél (író)|Kárpáti Aurél]]: „Rostand nagyszerű giccse”.''
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: A Sasfiók (Budapest, 1903). ''[[Kárpáti Aurél (író)|Kárpáti Aurél]]: „Rostand nagyszerű giccse”.''
[[Kép:Ábrányi család emléktáblája Budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|Az Ábrányi-család emléktáblája, [[Budapest VI. kerülete|Budapest, VI.]] Teréz körút 7.]]
[[Kép:Ábrányi család emléktáblája Budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|Az Ábrányi-család emléktáblája, [[Budapest VI. kerülete|Budapest, VI.]] Teréz körút 7.]]


78. sor: 77. sor:


== Források ==
== Források ==
* ''[[A Napkelet lexikona]]''. 1–2. köt. [[Magyar Irodalmi Társaság]], 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
* ''[[A Napkelet lexikona]]''. 1–2. köt. Magyar Irodalmi Társaság, 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
*{{MNL|1|57}}
* {{MNL|1|57}}
* Tolnai világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
* Tolnai világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
* ''[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/001119/1002.html A Cyrano fordítója – Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil]'' Géczy Árpád írása az ''[[Új Ember]]'' [[katolikus]] folyóiratban (2000. november 19.; LVI. évf. 47. (2370.))
* {{cite journal|last=Géczy|first=Árpád|url= http://archive.fo/K8i34|title= A Cyrano fordítója - Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil| pages=2370|year=2000|volume=56|issue=47|journal=Új Ember|archivedate=2013-07-02| accessdate=2018-04-28 |archiveurl=A Cyrano fordítója - Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil}}
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00003/00048.htm Magyar Életrajzi Lexikon]

== További információk ==
== További információk ==
{{wikiforrás|Szerző:Ábrányi Emil|Ábrányi Emil}}
{{wikiforrás|Szerző:Ábrányi Emil|Ábrányi Emil}}

A lap 2018. április 28., 16:20-kori változata

Ez a szócikk a a költőről, műfordítóról és újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Ábrányi Emil (egyértelműsítő lap).
Ifjabb Ábrányi Emil
Az 1910-es évek elején (Székely Aladár felvétele)
Az 1910-es évek elején (Székely Aladár felvétele)
Élete
Született

Pest
Elhunyt

Szentendre
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
SzüleiÁbrányi Kornél és Medve Jozefin
HázastársaWein Margit
GyermekeiÁbrányi Emil
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet, műfordítás, újságírás
Alkotói évei1866-1920
Fontosabb műveiFriedrich de la Motte Fouqué: Undine fordítása
Wagner: Trisztán és Izolda fordítása
Byron: Don Juan fordítása (1848 és 1892)
Rostand: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)
Rostand: A Sasfiók fordítása (1903)
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Ábrányi Emil témájú médiaállományokat.

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1851. január 1.[1] – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, ifj. Ábrányi Kornél öccse és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. Felesége 1881-től Wein Margit operaénekesnő, fiuk, a zeneszerző-karmester Ábrányi Emil, 1882-ben született.

Élete

Pesten született 1851. január 1-jén. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa volt.

Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke Budapesten, Kerepesi temető: 37/2-1-33

1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.

1906-tól haláláig Szentendrén élt, a ma is álló Ábrányi-villában, a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, 1913-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. Dumtsa Jenő mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család Goldberger Leónak adta el.[2]

Munkássága

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany János irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.

Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juanjának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük Edmond Rostand Cyrano de Bergeracját (Budapest, 1898) és A Sasfiókját (Budapest, 1903), Maeterlinck Monna Vannáját és Henrik Ibsen Solness építőmesterét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.

Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a vízivárosi Hunyadi János utcában lakott.

„

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszu gyászról,
Mély sűlyedésről, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentűl hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

”
– Él a magyar… (részlet)

Jelentősebb műfordításai

Az Ábrányi-család emléktáblája, Budapest, VI. Teréz körút 7.

Főbb művei

  • Költemények (Budapest, 1876);
  • Újabb költemények (Budapest, 1882);
  • Szabadság, Haza (költemények, Budapest, 1888);
  • Márciusi dalok (Budapest, 1899);
  • Költemények (válogatott költeményei. Budapest, 1903).

Emlékezete

Szentendrén egy utcát is elneveztek róla, ahol emléktáblája is megtalálható.

Jegyzetek

  1. ↑ Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.
  2. ↑ Szentendre és Vidéke hetilap

Források

  • A Napkelet lexikona. 1–2. köt. Magyar Irodalmi Társaság, 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 57. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • Tolnai világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
  • Géczy, Árpád (2000). „[A Cyrano fordítója - Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil A Cyrano fordítója - Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil]”. Új Ember 56 (47), 2370. o. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 28.)  
  • Magyar Életrajzi Lexikon

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ábrányi Emil témában.

Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ábrányi_Emil_(költő)&oldid=19878598”