„Benedek Marcell” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Portréja
Herman link
29. sor: 29. sor:
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en szerzett magyar-német szakos diplomát.
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en szerzett magyar-német szakos diplomát.


A [[Magyar irodalmi lexikon]] (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Ifjúkori fordítását, [[Edmond Rostand]] ''A napkeleti királykisasszony'' című verses drámáját 1904-ben a [[Nemzeti Színház]] mutatta be. 1904-ben [[Lukács György (filozófus)|Lukács Györggyel]] és [[Bánóczi László]]val a [[Thália Társaság]] alapítója. 1910-ben kérte felvételét a [[szabadkőművesség|szabadkőműves]] Deák páholyba, ahová az év végén fel is vették. 1912-ben [[párizs]]i ösztöndíjas volt. 1912–1918 között gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1919-ben a budapesti egyetemen a francia irodalom előadója volt. A [[Tanácsköztársaság]] bukása után megfosztották tanári állásától. 1930–1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. 1945-től a [[Bolyai Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] az esztétika és az irodalmi kritika tanára, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínház vezetője volt. Amikor visszatért Budapestre, akkor az újjáalakult magyar szabadkőművességben először egy páholy főmesterévé, majd 1949-ben nagymesterré választották. [https://www.europeana.eu/portal/hu/record/2032011/_Pet_fi_Irodalmi_________________________M_zeum_opac_pim_hu_object_820360.html Nagymesteri portréját] Herman Lipót festőművész, a Balassa József páholy tagja festette meg. 1947–1962 között az ELTE-n tanított.
A [[Magyar irodalmi lexikon]] (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Ifjúkori fordítását, [[Edmond Rostand]] ''A napkeleti királykisasszony'' című verses drámáját 1904-ben a [[Nemzeti Színház]] mutatta be. 1904-ben [[Lukács György (filozófus)|Lukács Györggyel]] és [[Bánóczi László]]val a [[Thália Társaság]] alapítója. 1910-ben kérte felvételét a [[szabadkőművesség|szabadkőműves]] Deák páholyba, ahová az év végén fel is vették. 1912-ben [[párizs]]i ösztöndíjas volt. 1912–1918 között gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1919-ben a budapesti egyetemen a francia irodalom előadója volt. A [[Tanácsköztársaság]] bukása után megfosztották tanári állásától. 1930–1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. 1945-től a [[Bolyai Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] az esztétika és az irodalmi kritika tanára, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínház vezetője volt. Amikor visszatért Budapestre, akkor az újjáalakult magyar szabadkőművességben először egy páholy főmesterévé, majd 1949-ben nagymesterré választották. [https://www.europeana.eu/portal/hu/record/2032011/_Pet_fi_Irodalmi_________________________M_zeum_opac_pim_hu_object_820360.html Nagymesteri portréját] [[Herman Lipót]] festőművész, a Balassa József páholy tagja festette meg. 1947–1962 között az ELTE-n tanított.


==Munkássága==
==Munkássága==

A lap 2018. április 25., 21:58-kori változata

Benedek Marcell
Benedek Marcell
Benedek Marcell
SzületettBenedek Marcell
1885. szeptember 22.
Budapest
Elhunyt1969. május 30. (83 évesen)
Budapest
Álneve
  • Marcellus
  • Benedek
  • Székely huszár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekei
SzüleiBenedek Elek
Foglalkozásatanár, író, irodalomtörténész, műfordító, színházigazgató
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1907)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (611-174. templomi fülke)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Marcell témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22.Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató. Benedek Elek író fia, Benedek András és Benedek István apja. Író álneve: Marcellus.

Élete

A budapesti egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát.

A Magyar irodalmi lexikon (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Ifjúkori fordítását, Edmond Rostand A napkeleti királykisasszony című verses drámáját 1904-ben a Nemzeti Színház mutatta be. 1904-ben Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója. 1910-ben kérte felvételét a szabadkőműves Deák páholyba, ahová az év végén fel is vették. 1912-ben párizsi ösztöndíjas volt. 1912–1918 között gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1919-ben a budapesti egyetemen a francia irodalom előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától. 1930–1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. 1945-től a kolozsvári egyetemen az esztétika és az irodalmi kritika tanára, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínház vezetője volt. Amikor visszatért Budapestre, akkor az újjáalakult magyar szabadkőművességben először egy páholy főmesterévé, majd 1949-ben nagymesterré választották. Nagymesteri portréját Herman Lipót festőművész, a Balassa József páholy tagja festette meg. 1947–1962 között az ELTE-n tanított.

Munkássága

Együttérzéssel ábrázolta a modern társadalomban a humanizmus szellemiségét követő, magányosságra ítélt hősöket, tragikussá váló egyéni sorsokat.

Művei

  • Marcellus: Virág Jankó. Elbeszélés; Lampel, Bp., 1901 (Kis könyvtár)
  • Don Juan feltámadása. Verses regény tizenkét énekben; Athenaeum, Bp., 1904
  • A népköltészet hatása a XIX. század nagy magyar epikusaira; Markovits, Bp., 1907
  • Az erősebb. Dráma; Lampel, Bp., 1912 (Fővárosi színházak műsora)
  • Victor Hugo; Franklin, Bp., 1912
  • A tékozló fiú = The London prodigal, Ford. (1914)
  • A magyar nemzet története a költők dalaiban; összeáll. Benedek Marcell; Franklin, Bp., 1915
  • Vulkán (regény, 1918). Az első világháború előtti radikális fiatalság önéletrajzszerű nemzedékregénye.
  • Lord Thomas Cromwell élete és halála : 1602., Ford. (1918)
  • Királyság és köztársasság (1919)
  • A modern világirodalom 1800–1920 (1920)
  • Pokoljáró Tar Lőrinc. Regény; Dick Manó, Bp., 1920
  • A láthatatlan testőr. Fiatal leányok számára; Eisler, Bp., 1921
  • A francia regény a XIX. században (Bp., 1921)
  • A láthatatlan testőr (1921)
  • France breviárium. Anatole France élete, művei, vélekedései; Dante, Bp., 1923 (Anatole France, az ember – a bölcs – a művész)
  • Bevezetés az olvasás művészetébe (1923)
  • Ady-breviárium (Bp., 1924)
  • A modern magyar irodalom (Bp., 1924)
  • Irodalmi lexikon; szerk. Benedek Marcell; Győző, Bp., 1927
  • Irodalmi miniatűrök (1927)
  • Délsziget, avagy A magyar irodalom története; Révai, Bp., 1928
  • Hamlet tanár úr (Bp., 1928)
  • A francia irodalom története (Bp., 1928)
  • Ember, világ és irodalom; Franklin, Bp., 193? (Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség könyvei)
  • Magyar író tragédiája 1929-ben (1930)
  • Tégyamitakarsz (1933)
  • Emlékkönyv Balassa Józsefnek, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének 70. születése napjára; szerk. Beke Ödön, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József; Ranschburg, Bp., 1934
  • Emlékkönyv. 1919-1935; szerk. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1936
  • Irodalom-esztétika (1936)
  • Bevezetés az olvasás művészetébe; átdolg. kiad.; Dante, Bp., 1937
  • A magyar irodalom története (1938)
  • Magyar költők a szabadságért. Három évszázad szabadságverseiből; összeáll. Benedek Marcell; Századunk, Bp., 1939
  • Flóra. Regény fiatal leányok számára; Benedek Elek jegyzetei nyomán; Singer-Wolfner, Bp., 1943
  • Az irodalmi műveltség könyve (1947)
  • Ludas Matyi. Színjáték 3 felvonásban, 7 képben; Móricz Zsigmond három jelenetének felhasználásával írta Benedek Marcell; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1947 (Műkedvelők színpada)
  • A bálvány. Regény; Új Idők, Bp., 1948 (A világirodalom dekameronja)
  • Nemzeti érzés; Vajna-Bokor, Bp., 1948 (Balassa könyvtár)
  • Irodalmi diáknaptár 1948-ra; szerk. Benedek Marcell; Magyar Művészeti Tanács, Bp., 1948
  • Benedek Marcell főmesteri székfoglalója 1948. február hó 25-én; Deák Ferenc páholy, Bp., 1948 (A Deák Ferenc páholy könyvtára)
  • Délszigeti avagy A magyar irodalom története; 2. bőv. kiad.; Új Idők, Bp., 1948
  • Nagymesteri székfoglaló. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1949. évi március hó 13-iki nagygyűlésén elmondta Benedek Marcell; Otthon Ny., Bp., 1949
  • Benedek Elek (1955)
  • Az olvasás művészete; átdolg., bőv. kiad.; Bibliotheca, Bp., 1957
  • Először életemben; Magvető, Bp., 1957
  • Shakespeare; függelék, illusztráció összeáll. Staud Géza; Bibliotheca, Bp., 1958
  • Kis könyv a versről (Bp., 1960)
  • Romain Rolland; Gondolat, Bp., 1961 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
  • G. B. Shaw; összeáll. P. Somlai Alice; Gondolat, Bp., 1963 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
  • Magyar irodalmi lexikon, 1-3.; főszerk. Benedek Marcell; Akadémiai, Bp., 1963-1965
  • Könyv és színház (1963)
  • Kis könyv a drámáról (Bp., 1964)
  • Kis könyv a regényről (Bp., 1965)
  • Naplómat olvasom (Bp., 1965)
  • Ibolyaszín bárány; Magvető, Bp., 1965
  • Hajnaltól alkonyatig. Vallomások egy élet nagy olvasmányairól; Gondolat, Bp., 1966
  • Irodalmi hármaskönyv. Vers, dráma, regény; Gondolat, Bp., 1966 (Sikerkönyvek)
  • Világirodalom, 1-3.; Minerva, Bp., 1968-1969 (Minerva zsebkönyvek)
  • Szépen élni; Magvető, Bp., 1968
  • Babits Mihály; Gondolat, Bp., 1969 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár. Magyar írók)
  • Arany János (Bp., 1970, Gondolat Kiadó)

Műfordításai

Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra: G. B. Shaw, Anatole France, Victor Hugo, Guy de Maupassant, Honoré de Balzac, Romain Rolland, Roger Martin du Gard, Erich Maria Remarque, Charles Dickens (Karácsonyi ének), P. L. Travers (A csudálatos Mary), stb. műveinek fordítása mellé felsorakozik három verses Racine-tragédia, (Andromaché, Berenice és Mithridates); Corneille Polyeucte-je és Rabelais Gargantuájának szemelvényes fordítása.

Források

  • Benedek István: Benedek Marcell; Magvető, Bp., 1977 (Tények és tanúk) A könyv hosszú részleteket tartalmaz műveiből, antológiaként használható.
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Szekér Endre: Benedek Marcell; Balassi, Bp., 1994 (Kortársaink)

További információk

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. június 18.)
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html