„Folyó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
WIKIPÉDIA
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.48.146.17 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Victoria5.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Zambézi]] folyó és a [[Viktória-vízesés]] ([[Zambia]]/[[Zimbabwe]], [[Afrika]])]]
[[Fájl:Victoria5.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Zambézi]] folyó és a [[Viktória-vízesés]] ([[Zambia]]/[[Zimbabwe]], [[Afrika]])]]
A '''folyó''' kifejezés eegy faszság buzti bagyrednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, [[tenger]]be, [[óceán]]ba ömlenek. Vizük a [[gravitáció]] hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék ([[homok]], [[kavics]]) borít. A [[vízhozam]] a keresztmetszeten egy [[másodperc]] alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az [[Amazonas]].
A '''folyó''' kifejezés egy természetes [[víz]]tömeget jelent a [[szárazföld]]ek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy [[forrás (hidrológia)|forrásból]] vagy egy [[tó]]ból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, [[tenger]]be, [[óceán]]ba ömlenek. Vizük a [[gravitáció]] hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék ([[homok]], [[kavics]]) borít. A [[vízhozam]] a keresztmetszeten egy [[másodperc]] alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az [[Amazonas]].


A legkisebb folyóvizeket ''ér'', ''csermely'', ''patak'', a legnagyobbakat ''folyam'' néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar [[természetföldrajz]] beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, [[vízgyűjtő terület]]e 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
A legkisebb folyóvizeket ''ér'', ''csermely'', ''patak'', a legnagyobbakat ''folyam'' néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar [[természetföldrajz]] beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, [[vízgyűjtő terület]]e 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.

A lap 2018. április 16., 19:14-kori változata

A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika)

A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az Amazonas.

A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.

Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.

A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km3 víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a.

A világ tíz leghosszabb folyója

A Gambia folyó
Nowitna folyó, Alaszka

A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó, tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.

Folyó neve Hosszúság (km) Vízgyűjtő terület (km2) Ország
Nílus 6853 3 400 000 Egyiptom, Szudán, Uganda és Etiópia
Amazonas 6850 7 180 000 Brazília
Jangce 6300 1 970 000 Kína
Mississippi 6212 3 248 000 USA
Ob 5410 2 990 000 Oroszország (Szibéria)
Jenyiszej 5115 3 132 000 Oroszország (Szibéria)
Sárga-folyó 4667 745 000 Kína
Missouri 4740 1 370 000 USA
La Plata 4498 3 140 000 Argentína
Léna 4472 2 500 000 Oroszország (Szibéria)

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8  
  • Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)