„Mezei csiperke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
== Előfordulása == |
== Előfordulása == |
||
Ennek a gombafajnak az előfordulási területe [[Ázsia]], [[Európa]], [[Észak-Afrika]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]],<ref>{{cite book | author=J. H. Maiden | year=1889 | title=The useful native plants of Australia : Including Tasmania | publisher= Turner and Henderson, Sydney | url=https://primo-slnsw.hosted.exlibrisgroup.com/primo-explore/fulldisplay?docid=SLNSW_ALMA21105097830002626&context=L&vid=SLNSW&search_scope=EEA&tab=default_tab&lang=en_US}}</ref> [[Új-Zéland]] és [[Észak-Amerika]]<ref name="Roberts 2011"/> (beleértve [[Mexikó]]t is).<ref name="Alonso-Aguilar 2014"/> |
Ennek a gombafajnak az előfordulási területe [[Ázsia]], [[Európa]], [[Észak-Afrika]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]],<ref>{{cite book | author=J. H. Maiden | year=1889 | title=The useful native plants of Australia : Including Tasmania | publisher= Turner and Henderson, Sydney | url=https://primo-slnsw.hosted.exlibrisgroup.com/primo-explore/fulldisplay?docid=SLNSW_ALMA21105097830002626&context=L&vid=SLNSW&search_scope=EEA&tab=default_tab&lang=en_US}}</ref> [[Új-Zéland]] és [[Észak-Amerika]]<ref name="Roberts 2011">{{cite book |vauthors=Roberts P, Evans S |title=The Book of Fungi |year=2011 |publisher=University of Chicago Press |location=Chicago, Illinois |page=35 |isbn=978-0-226-72117-0}}</ref> (beleértve [[Mexikó]]t is).<ref name="Alonso-Aguilar 2014">{{cite journal |vauthors=Alonso-Aguilar LE, Montoya A, Kong A, Estrada-Torres A, Garibay-Orijel R |title=The cultural significance of wild mushrooms in San Mateo Huexoyucan, Tlaxcala, Mexico |journal=Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine |year=2014 |volume=10 |page=27 |pmid=24597704 |pmc=3996006 |doi=10.1186/1746-4269-10-27}} {{open access}}</ref> |
||
== Megjelenése == |
== Megjelenése == |
||
A lap 2018. április 14., 11:54-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Spórás példány
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Agaricus campestris L., 1753 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti csiperke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti csiperke témájú médiaállományokat és Kerti csiperke témájú kategóriát. |
A kerti csiperke vagy réti csiperke (Agaricus campestris) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Ennek a gombafajnak az előfordulási területe Ázsia, Európa, Észak-Afrika, Ausztrália,[1] Új-Zéland és Észak-Amerika[2] (beleértve Mexikót is).[3]
Megjelenése
A kerti csiperke kalapja eléri a 10 centiméter átmérőt. Eleinte félgömb alakú, de rövid idő múlva boltozatossá válik, majd csaknem laposra kiterül. Bőre fehér, néha finoman vagy durvábban szálas, pikkelyes. A lemezek színe a kezdeti rózsaszínből később jellegzetes csokoládébarnává változik, majd végül csaknem teljesen fekete lesz. Ez az ismertetőjegy fontos, mert ennek segítségével tudjuk megkülönböztetni a gyilkos galócától. Fehéres tönkje selymesen sima, 5-8 centiméter hosszú és 1-2 centiméter vastag. Vékony gallérja vékony, aránylag hamar eltűnik. Húsa fehér, törésre gyengén hús-vörösre színeződik.
Életmódja
A kerti csiperke a réteket és legelőket kedveli, főleg azokat, amelyeket a legelő jószág rendszeresen megtrágyáz. Emellett erdőszéleken, parkokban, trágyás helyeken is előfordul. Mindig csoportosan vagy gyűrűs elrendeződésben jelenik meg, kora nyártól késő őszig terem.
Felhasználhatósága
A kerti csiperke igen jóízű, kedvelt, ehető gomba.
| Kerti csiperke mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
Jegyzetek
- ↑ J. H. Maiden. The useful native plants of Australia : Including Tasmania. Turner and Henderson, Sydney (1889)
- ↑ The Book of Fungi. Chicago, Illinois: University of Chicago Press, 35. o. (2011). ISBN 978-0-226-72117-0
- ↑ (2014) „The cultural significance of wild mushrooms in San Mateo Huexoyucan, Tlaxcala, Mexico”. Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 10, 27. o. DOI:10.1186/1746-4269-10-27. PMID 24597704.
Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
