„Videókártya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) Nvidia_Titan_XP.jpg nevű fájlt Túrelio törölte a Commonsból: „Copyright violation: different web sources (eg http://www.pcgameshardware.de/screenshots/970x546/2016/08/Nvidia-T
a nem létező kép linkje ki
1. sor: 1. sor:

A '''videokártya''' (más néven '''videoadapter''', '''grafikus kártya''' vagy '''grafikus adapter''') a [[számítógép]] megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető [[Analóg elektromechanikus műszerek|analóg]] jelekké alakítsa. Ez az egység lehet [[Monitor|CRT monitor]], [[LCD|LCD monitor]], LCD modul, [[HDTV]] vagy kivetítő is. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya a kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya.
A '''videokártya''' (más néven '''videoadapter''', '''grafikus kártya''' vagy '''grafikus adapter''') a [[számítógép]] megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető [[Analóg elektromechanikus műszerek|analóg]] jelekké alakítsa. Ez az egység lehet [[Monitor|CRT monitor]], [[LCD|LCD monitor]], LCD modul, [[HDTV]] vagy kivetítő is. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya a kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya.


25. sor: 26. sor:


== Low profile (LP) - A bővítőkártyás rendszerű grafikuskártyák egyik változata ==
== Low profile (LP) - A bővítőkártyás rendszerű grafikuskártyák egyik változata ==
Alacsony hátlappal és csökkentett hátlap mérettel rendelkező grafikus kártya. Ez a jelölés csak a méretre vonatkozik a teljesítményre nem. Vásárláskor a tartozékok között szokott lenni normál, valamint két alacsony méretű hátlap amik cserélhetőek. Az alacsony profilú kártyák elsősorban HTPC-kben használatosak, ahol a számítógépház mérete jóval kisebb a normál méretű társainál, de néhány nagyobb cég (pl.: [[Dell|DELL]], [[Hewlett-Packard|HP]],[[Asus]],[[Acer Inc.|Acer]],[[Msi|MSI]],stb.) akik készítenek irodai munkára szánt komplett gépeket, előszeretettel alkalmaznak olyan házakat, amikbe csak ilyen típusú bővítőkártyákat lehet behelyezni.
Alacsony hátlappal és csökkentett nyáklap mérettel rendelkező grafikus kártya. Ez a jelölés csak a méretre vonatkozik a teljesítményre nem. Vásárláskor a tartozékok között szokott lenni normál, valamint két alacsony méretű hátlap amik cserélhetőek. Az alacsony profilú kártyák elsősorban HTPC-kben használatosak, ahol a számítógépház mérete jóval kisebb a normál méretű társainál, de néhány nagyobb cég (pl.: [[Dell|DELL]], [[Hewlett-Packard|HP]],[[Asus]],[[Acer Inc.|Acer]],[[Msi|MSI]],stb.) akik készítenek irodai munkára szánt komplett gépeket, előszeretettel alkalmaznak olyan házakat, amikbe csak ilyen típusú bővítőkártyákat lehet behelyezni.


== Csatlakozások ==
== Csatlakozások ==

A lap 2018. április 9., 16:31-kori változata

A videokártya (más néven videoadapter, grafikus kártya vagy grafikus adapter) a számítógép megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető analóg jelekké alakítsa. Ez az egység lehet CRT monitor, LCD monitor, LCD modul, HDTV vagy kivetítő is. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya a kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya.

Története

Sorozatgyártásban a videokártya elvét elsőként 1977-ben az Apple II mikroszámítógép konstrukciójánál alkalmazták, melynek alaplapjára integrált képmegjelenítési lehetőségeit bővítőkártyák által lehetett kiegészíteni. Az első IBM PC 1981-ben kiadott típusában alkalmazott MDA (Monochrome Display Adapter) videokártya csupán az egyszínű, 80x25 karakteres megjelenítést tette lehetővé. Ezt követően az IBM CGA (Color Graphics Adapter) és a Hercules 1982-ben megjelent HGC (Hercules Graphics Card) videokártyái már a színes szövegkarakterek megjelenítését is támogatták.

Kártyatípusok

  • alaplapra integrált (fizikailag nem eltávolítható, többnyire lehetőség van letiltásra)
  • bővítőkártyás rendszerű (cserélhető)

Több videokártya hídba kötése

Két Nvidia GTX 1080 SLI-ban

Néhány videokártyát össze lehet kötni egy másikkal, így sokkal nagyobb teljesítményt adnak. Ehhez a következők kellenek:

  • nagy kapacitású, jó minőségű tápegység (minimum 500 watt)
  • 2 db, lehetőleg ugyanolyan architektúrájú videokártya
  • kompatibilis alaplap
  • hídcsatlakozó (az alaplaphoz jár)

Két nagy típus:

  • NVidia SLI
  • AMD CrossFire, vagy a modernebb CrossFire X

Low profile (LP) - A bővítőkártyás rendszerű grafikuskártyák egyik változata

Alacsony hátlappal és csökkentett nyáklap mérettel rendelkező grafikus kártya. Ez a jelölés csak a méretre vonatkozik a teljesítményre nem. Vásárláskor a tartozékok között szokott lenni normál, valamint két alacsony méretű hátlap amik cserélhetőek. Az alacsony profilú kártyák elsősorban HTPC-kben használatosak, ahol a számítógépház mérete jóval kisebb a normál méretű társainál, de néhány nagyobb cég (pl.: DELL, HP,Asus,Acer,MSI,stb.) akik készítenek irodai munkára szánt komplett gépeket, előszeretettel alkalmaznak olyan házakat, amikbe csak ilyen típusú bővítőkártyákat lehet behelyezni.

Csatlakozások

A bővítőkártyás rendszerű videokártya a számítógép alaplapjának megfelelő foglalatába dugható be, vagyis a számítógép egyik cserélhető alkatrésze. Cseréjével növelhető a számítógép grafikus teljesítménye, ami megnyilvánulhat a megjelenés gyorsaságában, az átvitt adatmennyiség növelésében, a képpontok számának növelésében és számos más paraméterben. Ennek a csatlakozási módnak ismert fajtái (ezek egymással nem felcserélhetők, a videokártya csak a neki megfelelő foglalatba dugható be):

videokártya
  • S-100 bus
  • ISA
  • C-bus
  • VMEbus
  • Zorro II
  • NuBus
  • MCA
  • EISA
  • Zorro III
  • VLB (VESA Local Bus)
  • PCI
  • UPA
  • USB
  • AGP
  • PCI-X
  • PCI Express (PCIe) x16

2018-ban szinte kizárólag PCIe foglalatú videokártyák vannak forgalomban, az előd AGP már csak régi számítógépekben bukkan fel.[1]

Kimeneti csatlakozók

Alkalmazása

  • hagyományos kétdimenziós megjelenítések
  • háromdimenziós játékok és renderelés
  • (speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására)
  • Bitcoin bányászatnál
  • külső videokártya laptophoz csatlakoztatása, annak teljesítményének növeléséből (PCIe segítségével)

Főbb gyártók

Fő chipset gyártók és jellemző termékeik

  • ATI Technologies - AMD (2006 óta az ATI tulajdonosa az AMD[2], 2011-től már utóbbi cég neve szerepel a marketinganyagokban[3]): Radeon 7/8/9000, Radeon X/X1000, Radeon HD 2/3/4/5/6/7000, R7, R9, RX sorozatok
  • nVidia: GeForce sorozat (GeForce FX, GeForce 6 és GeForce 7, GeForce 8, GeForce 9, GTX 100, GTX 200, illetve GTX 400, GTX 460, GTX 500, GTX 560, GTX 600, GTX 660, GTX 700, GTX 750, GTX 900, GTX 1000 sorozatok)
  • Intel – "i" sorozat, GMA (Graphics Media Accelerator) sorozat, Intel HD sorozat (csak integrált változatban)

Speciális videokártya-gyártók és termékeik

Kisebb chipsetgyártók és termékeik

Jegyzetek

További információk

Commons:Category:Graphics card
A Wikimédia Commons tartalmaz Videókártya témájú médiaállományokat.