„II. Jazdagird szászánida király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 456-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Hivatkozás a Kidarita királyságra |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
| titulusai = |
| titulusai = |
||
| teljes_név = |
| teljes_név = |
||
| előd = [[V. Bahrám szászánida király|V. |
| előd = [[V. Bahrám szászánida király|V. Bahrám]] |
||
| utód = [[III. Hurmuz szászánida király|III. |
| utód = [[III. Hurmuz szászánida király|III. Hurmuz]] |
||
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával --> |
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával --> |
||
| házastárs = |
| házastárs = |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
| nyughelye = |
| nyughelye = |
||
|}} |
|}} |
||
⚫ | |||
⚫ | Uralkodása elején II. Jazdagird létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges [[hinduk]] is harcoltak. Megtámadta a [[Bizánci Birodalom|Bizánci Birodalmat]], mely erődítményeket épített perzsa területen, [[Harrán]]hoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagird sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]] békét kért, elküldte tárgyalni vezérét Jazdagird táborába. A 441. évben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagird jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt [[Kidarita királyság|kidarita]] támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthia tartományt és [[Hvárezm|Khoraszmiát]] támadták meg. [[Priszkosz rétor]] szerint az Újperzsa Birodalom adót fizetett a kidaritáknak, vagyis az [[avarok]]nak, egészen II. Jazdagird uralkodásáig, ki megtagadta a sarc fizetését. |
||
⚫ | |||
Jazdagird a 443. évben Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte, és a 450. évben az [[Amu-darja|Oxosz]] folyón túlra űzte őket. |
|||
⚫ | |||
A hadjárat során Jazdagird gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a [[zoroasztrizmus]]t ismét meghonosítsa Armeniában, a 451. évben [[Vartanantz]]nál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd a 457. évben meghalt. |
|||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
A lap 2018. április 8., 20:17-kori változata
II. Jazdagird | |
Szászánida király | |
Uralkodási ideje | |
439 júniusa – 456. december 15. | |
Elődje | V. Bahrám |
Utódja | III. Hurmuz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Sasanian dynasty |
Született | 5. század |
Elhunyt | 456. december 15. |
Édesapja | V. Bahrám király |
Házastársa | Diang of Persia |
Gyermekei | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazdagird témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Jazdagird (? – 456. december 15.) V. Bahrám fia, a Szászánida Birodalom királya 439-456 között. Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a kereszténységet.
Uralkodása elején II. Jazdagird létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges hinduk is harcoltak. Megtámadta a Bizánci Birodalmat, mely erődítményeket épített perzsa területen, Harránhoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagird sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, II. Theodosius békét kért, elküldte tárgyalni vezérét Jazdagird táborába. A 441. évben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagird jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt kidarita támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthia tartományt és Khoraszmiát támadták meg. Priszkosz rétor szerint az Újperzsa Birodalom adót fizetett a kidaritáknak, vagyis az avaroknak, egészen II. Jazdagird uralkodásáig, ki megtagadta a sarc fizetését.
Jazdagird a 443. évben Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte, és a 450. évben az Oxosz folyón túlra űzte őket.
A hadjárat során Jazdagird gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a zoroasztrizmust ismét meghonosítsa Armeniában, a 451. évben Vartanantznál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd a 457. évben meghalt.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperio Sasánida című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
Előző uralkodó: V. Bahrám |
|
Következő uralkodó: III. Hurmuz |