„Csongor Barnabás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
42. sor: 42. sor:
| honlap =
| honlap =
}}
}}
'''Csongor Barnabás''' ([[Miskolc]], [[1923]]. [[szeptember 20.|szeptember 20.]] - [[Budapest]], [[2018]]. [[március 30.]]) sinológus, műfordító. Az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének nyugalmazott docense. (Kínai neve: [[pinjin]] hangsúlyjelekkel: '''Chén Guó''', magyar népszerű átírás: '''Csen Kuo''', hagyományos kínai: 陳國; egyszerűsített kínai: 陈国.)
'''Csongor Barnabás''' ([[Miskolc]], [[1923]]. [[szeptember 20.|szeptember 20.]] [[Budapest]], [[2018]]. [[március 30.]]) sinológus, műfordító. Az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének nyugalmazott docense. (Kínai neve: [[pinjin]] hangsúlyjelekkel: '''Chén Guó''', magyar népszerű átírás: '''Csen Kuo''', hagyományos kínai: 陳國; egyszerűsített kínai: 陈国.)


== Élete és munkássága ==
== Élete és munkássága ==

A lap 2018. április 7., 00:56-kori változata

Csongor Barnabás
Életrajzi adatok
Született1923. szeptember 20.
Miskolc
Elhunyt2018. március 30.(94 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • sinológus
  • fordító
Állampolgárságmagyar magyar
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pázmány Péter Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületsinológia
Kutatási területklasszikus kínai irodalom
Tudományos fokozatkandidátus (1960)
Munkahelyek
ELTE BTK Kínai és Kelet-ázsiai Tanszéktanszékvezető (1963–1983)
Szakmai kitüntetések
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)

Csongor Barnabás (Miskolc, 1923. szeptember 20.Budapest, 2018. március 30.) sinológus, műfordító. Az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének nyugalmazott docense. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Chén Guó, magyar népszerű átírás: Csen Kuo, hagyományos kínai: 陳國; egyszerűsített kínai: 陈国.)

Élete és munkássága

1941-ben érettségizett Beregszászban. 1942-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–olasz szakán tanult, itt kezdett el foglalkozni a kínai nyelvvel is. 1947-ben védte meg doktorátusát az Újgur írásos kínai szórványok témakörében.

1950 júniusában lett tudományos kutató az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékén. 1960-ban kandidátusi fokozatot szerzett („Idegen írásos szövegek a T’ang-korból”). 1962-ben egyetemi docens, majd 1963–83 között a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék vezetője lett. 1990-ben vonult nyugdíjba.

Számos hosszabb tanulmányúton járt Kínában. 1971 decemberétől 1973 januárjáig a Princetoni Egyetem vendégkutatója volt Ford-ösztöndíjjal.

Nevéhez fűződik a klasszikus kínai irodalom legnagyobb alkotásai közül többnek (Nyugati utazás, Vízparti történet) az átültetése magyar nyelvre.

Néhány fontosabb munkája

Idegen nyelven

  • Chinese in the Uighur Script of the T'ang-period: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest II, 1952, 73–122.
  • Remarks on a Problem of Negation in Middle Chinese: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XI, 1960, 69–74.
  • Some Chinese Texts in Tibetan Script from Tun-huang: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae X, 1960, 97–140.
  • A Chinese Buddhist Text in Brahmi Scipt: Unicorn (Chi-lin), Princeton (N.J.USA) No. 10, August 1972, 36–77.
  • On the Prehistory of the Shui hu chuan: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXV 1972, 77–81.
  • Literature and Linguistics as means for understanding modern China: Conference of the European Association of Chinese Studies, Ortisei, Italy, 5th Sept 1978.
  • Die Möglichkeiten des klassischen chinesischen Romans...: Literaturen Asiens und Afrikas, Theoreitische Probleme, Berlin 1981, 225–229.
  • The chuang in the Shuihuchuan, A Contribution to the His-tory of Landownership in China: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXXV, 1981, 275–289.
  • Shuihuzhuan yu Xiyouji fenxi bijiao: Chung-Wai Literary Monthly, Vol. 11, No. 2, Taibei July 1982, 60–65.
  • Über die Grenzen des Anti-Konfuzianismus: Konfuzianismus und die Modernisierung Chinas, Silke Krieger–Rolf Trauzettel (Hrsg.), Hase und Koehler Verlag, Mainz 1990, 543–547.

Magyarul

  • Ujgur írásos kínai szórványok (Doktori értekezés): Kelet-ázsiai dolgozatok 2., Budapest 1947, 24 o. + 2 t.
  • Egy párhuzamos átvétel: tea és csája: Pais-emlékkönyv, Budapest 1956, 276–279.
  • Kínai műfordításainkról: Filológiai Közlöny, Budapest, 1960/2, 197–207.
  • A hősök történetisége a kínai regényben: Helikon, Budapest 1974, 2, 240–245.
  • A kínai írás mint a kultúra terjesztésének eszköze és akadálya: Kultúrák sorsa a fejlődő világban (Történelem és kultúra 1.) Orientalisztikai Munkaközösség, Bp. 1985, 41–49.
  • Emberi világ egy kínai regényben: Kína kultúrája Magyarországon (Történelem és kultúra 2.) Orientalisztikai Munkaközösség, Bp. 1985, 44–56.
  • A kínai konyha: Aladdin konyhája, Minerva, 1986, 179–210.
  • A Vízparti történet sorsa a Kínai Népköztársaságban: Keletkutatás 1988. ősz, 67–73.
  • A földtulajdon kérdéséhez Kínában – a csuang-birtok a Vízparti történet c. regényben: Keletkutatás 1990. tavasz, 3–22.
  • Kínai források az ázsiai avarokról. Történelem és kultúra 9. Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest, 1993
  • A kínai nevek és szavak magyar átírása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 (Ferenczy Máriával)

Műfordításai

  • Li Taj-po versei (válogatás, nyersfordítás, utószó, jegyzetek), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1951
  • Po Csü-ji versei (válogatás. nyersfordítás, jegyzetek), Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1952
  • Tu Fu versei (válogatás, nyersfordítás, előszó, jegyzetek), Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1955
  • Csao Su-li: Li Ju-caj dalocskái (fordítás), Európa Könyvkiadó, 1959
  • Si Naj-an: Vízparti történet I–II. (fordítás, előszó, jegyzetek), A Világirodalom Klasszikusai sorozat, Európa Könyvkiadó, 1961
  • Klasszikus kínai költők I–II. (előszó, a II. kötet válogatása és jegyzetei), Európa Könyvkiadó 1967. (Tőkei Ferenccel)
  • Vu Cseng-en: Nyugati utazás, avagy a majomkirály története I–II. (fordítás, utószó), Európa Könyvkiadó, 1969
  • A Jen-beli Tan herceg története: Keletkutatás 1976–77, 43–52.
  • Li Taj-po, Tu Fu, Po Csü-ji versei (válogatás az előző kötetekből), Lyra Mundi sorozat, Európa Könyvkiadó, 1976
  • Si Naj-an: Vízparti történet I–III. Javított és bővített kiadás (fordítás, utószó, jegyzetek), A Világirodalom Remekei sorozat, Európa Könyvkiadó, 1977
  • Henri Maspero: Az ókori Kína (fordítás franciából). Gondolat, Budapest, 1978
  • Vu Cseng-en: Nyugati utazás, avagy a majomkirály története I–II. (2. kiadás, jegyzetekkel), Európa Könyvkiadó, 1980
  • Tung Jüe: Ami a Nyugati Utazásból kimaradt (fordítás, utószó, jegyzetek), Európa Könyvkiadó, 1980
  • Szu Hsziao-kang – Vang Lu-hsziang: A Sárga Folyó áldozatai – A pekingi televízió 1988-as hatrészes sorozatának rövidített szövege: Helikon Világirodalmi Figyelő, 1991, 3–4, 322–358.
  • Li Cse: Értekezés a fegyverekről és az élelemről – Egy másként gondolkodó a XVI. századi Kínában: Műhely, kulturális folyóirat 1992. XV. évfolyam 2. sz. 57–60.
  • A rászedett kísértet. Régi kínai kísértethistóriák és más különös történetek; vál., szerk, utószó, jegyz. Tőkei Ferenc, ford. Csongor Barnabás et al.; Nippon Grafikai Stúdió, Bp., 1995
  • Arthur Cotterell: Kína; ford. Fery Veronika, átdolg. Csongor Barnabás; Park, Bp., 1996 (Szemtanú)
  • A tea és a bor vetélkedése; ford. Csongor Barnabás, Donga György, jegyz. Tőkei Ferenc; Balassi, Bp., 1996 (Kínai-magyar könyvek)
  • Han-san: A bölcs vigyor; ford. Károlyi Amy, vál., ford., jegyz. Tokaji Zsolt, versvál. nyersford., előszó Csongor Barnabás; Terebess, Bp., 1997
  • A kínai zene elméletéből; vál., gond., ford. Tőkei Ferenc, függelék szövegeit Csongor Barnabás és Weöres Sándor ford., Tőkei Ferenc prózafordítása alapján Szerdahelyi István öntötte versbe; Orientalisztikai Munkaközösség–Argumentum, Bp., 2000
  • Gudai guiji; ford. Csongor Barnabás, Kara György, Tőkei Ferenc; Eötvös József, Bp., 2001 (Zhong-xiong shuce)
  • Mo Yan: Békák; ford. Zombory Klára, versbetétek ford. Csongor Barnabás, Tőkei Ferenc, Weöres Sándor; Noran Libro, Bp., 2014

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek