„Malacosteus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
| familia = [[Mélytengeri viperahalfélék]] ''(Stomiidae)''
| familia = [[Mélytengeri viperahalfélék]] ''(Stomiidae)''
| subfamilia = [[Malacosteinae]]
| subfamilia = [[Malacosteinae]]
| subfamilia_authority =
| subfamilia_authority = [[Theodore Nicholas Gill|Gill]], 1893
| genus = '''''Malacosteus'''''
| genus = '''''Malacosteus'''''
| genus_authority = [[William Orville Ayres|Ayres]], 1848
| genus_authority = [[William Orville Ayres|Ayres]], 1848

A lap 2018. április 6., 12:23-kori változata

Malacosteus
Malacosteus niger
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Stenopterygii
Rend: Nagyszájúhal-alakúak (Stomiiformes)
Alrend: Phosichthyoidei
Család: Mélytengeri viperahalfélék (Stomiidae)
Alcsalád: Malacosteinae
Gill, 1893
Nem: Malacosteus
Ayres, 1848
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Malacosteus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Malacosteus témájú médiaállományokat és Malacosteus témájú kategóriát.

A Malacosteus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a nagyszájúhal-alakúak (Stomiiformes) rendjébe és a mélytengeri viperahalfélék (Stomiidae) családjába tartozó nem.

Rendszerezésük

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

Források

  • Malacosteus FishBase
  • Kenaley, C.P., 2007. Revision of the stoplight loosejaw genus Malacosteus (Teleostei: Stomiidae: Malacosteinae), with description of a new species from the temperate Southern Hemisphere and Indian Ocean. Copeia 2007(4):886-900.