„Gottfried Heinrich zu Pappenheim” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jegyzetsablon
Pallas-szöveg lektorálása
1. sor: 1. sor:
{{katona infobox}}
{{katona infobox}}
{{pallas}}
'''Gottfried Heinrich zu Pappenheim''', gróf, ([[Treuchtlingen]], [[1594]]. [[május 29.]] – [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], [[1632]]. [[november 17.]]) német katonatiszt, császári tábornok a [[harmincéves háború]]ban.
'''Gottfried Heinrich zu Pappenheim''', gróf, ([[Treuchtlingen]], [[1594]]. [[május 29.]] – [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], [[1632]]. [[november 17.]]) német katonatiszt, császári tábornok a [[harmincéves háború]]ban.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
A Pappenheim nemzetség treuchtlingeni ágából, annak ősi fészkében született. Tanulmányainak [[Tübingen]]ben történt befejezése után beutazta Franciaországot, Angliát, Spanyolországot és Itáliát. [[1614]]-ben visszatért Németországba, ahol katolikus hitre tért, mire [[II. Mátyás magyar király|Mátyás császár]] birodalmi udvari tanácsossá nevezte ki. Majd Zsigmond lengyel király hadseregében szolgált és az Ál-Dmitrijt oroszországi útjában elkísérte, ezután pedig Miksa bajor választófejedelemnek, a katolikus liga fővezérének szolgálatába állott. 1620-ban a [[Fehérhegyi csata|Fehérhegy mellett vívott csatában]] Schlick gróf gyalogezredét megtámadta és döntően hatott a győzelem teljes kivívására; ő maga 20 sebtől borítva, lováról lehanyatlott és csak másnap akadt reá egy vallon katona.
Családja a Pappenheim nemzetség treuchtlingeni ágához tartozik. Tanulmányainak [[Tübingen]]ben végezte, ezután beutazta Franciaországot, Angliát, Spanyolországot és Itáliát. 1614-ben visszatért Németországba, ahol katolikus hitre tért, és [[II. Mátyás magyar király|Mátyás császár]] birodalmi udvari tanácsossá nevezte ki. Ezt követően [[III. Zsigmond lengyel király]] hadseregében szolgált, elkísérte az [[I. Ál-Dmitrij orosz cár|Ál-Dmitrijt]] Oroszországba; ezután pedig [[I. Miksa bajor választófejedelem]]nek, a [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Liga]] fővezérének szolgálatába állt. 1620-ban a [[Fehérhegyi csata|Fehérhegy mellett vívott csatában]] Schlick gróf gyalogezredét megtámadta, és fontos szerepet játszott a győzelemben; ő maga 20 sebbel leesett lováról, és csak másnap akadt rá egy vallon katona.


Az 1623. évi [[regensburg]]i birodalmi gyűlésen maga a császár avatta őt lovaggá és egy vértesezred (a híres pappenheimiek) parancsnokává tette. [[1626]]-ban négy véres ütközetben (Efferding, Gmunden, Vöcklabruck és Wolfseck, november 15. és 30. között) a bajor uralom és a katolikus [[ellenreformáció]] miatt elkeseredett pórokat győzte le [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriában]]. Ezután az alsószász-dán háborúban vett részt és [[Albrecht von Wallenstein|Wallenstein]] első lemondása, majd [[Johann t’Serclaes Tilly|Tilly]] császári generalissimussá történt kinevezése után ennek parancsnoksága alatt lovassági tábornokká nevezték ki.
Az 1623. évi [[regensburg]]i birodalmi gyűlésen maga a császár avatta őt lovaggá és egy vértesezred parancsnokává tette. 1626-ban négy véres ütközetben (Efferding, Gmunden, Vöcklabruck és Wolfseck, november 15. és 30. között) a bajor uralom és a katolikus [[ellenreformáció]] miatt elkeseredett parasztokat győzte le [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriában]]. Ezután az alsószász-dán háborúban vett részt és [[Albrecht von Wallenstein|Wallenstein]] első lemondása, majd [[Johann t’Serclaes Tilly|Tilly]] császári generalissimussá történt kinevezése után lovassági tábornokká nevezték ki.


[[1631]]. [[május 30.|május 30-án]] [[Magdeburg]] csellel való bevételében és kifosztásában katonái kiváló szerepet játszottak. Az 1632-es [[lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] a már-már győzedelmeskedő svédeket visszaszorította, ám két golyótól súlyosan megsebesült. Lipcsébe szállították, ahol másnap meghalt.
1631. május 30-án katonái fontos szerepet játszottak [[Magdeburg]] csellel való bevételében és kifosztásában. Az 1632-es [[lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] a már-már győzedelmeskedő svédeket visszaszorította, de két golyótól súlyosan megsebesült. Lipcsébe szállították, ahol másnap meghalt.


==Emlékezete==
==Emlékezete==

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi [[Hadtörténeti Múzeum (Bécs)|Hadtörténeti Múzeumban]].
Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi [[Hadtörténeti Múzeum (Bécs)|Hadtörténeti Múzeumban]].


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

== Forrás ==
== Forrás ==
* {{pnl|szócikk=Pappenheim|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/079/pc007967.html#8}}
* A Pallas nagy lexikona


{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}

A lap 2018. április 3., 14:14-kori változata

Gottfried Heinrich zu Pappenheim
Született1594. május 29.[1][2][3][4]
Treuchtlingen
Meghalt1632. november 17. (38 évesen)[1][2][3][4]
Lipcse
SírhelyPrágai Strahov kolostor
Állampolgárságanémet
Rendfokozatatábornok
Csatái
KitüntetéseiAranygyapjas rend lovagja
Halál okabevetésben esett el
HázastársaAnna Elizabeth von Oettingen-Oettingen
GyermekeiWolfgang Adam Pappenheim
SzüleiVeit zu Pappenheim
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Gottfried Heinrich zu Pappenheim témájú médiaállományokat.

Gottfried Heinrich zu Pappenheim, gróf, (Treuchtlingen, 1594. május 29. – Lipcse, 1632. november 17.) német katonatiszt, császári tábornok a harmincéves háborúban.

Életpályája

Családja a Pappenheim nemzetség treuchtlingeni ágához tartozik. Tanulmányainak Tübingenben végezte, ezután beutazta Franciaországot, Angliát, Spanyolországot és Itáliát. 1614-ben visszatért Németországba, ahol katolikus hitre tért, és Mátyás császár birodalmi udvari tanácsossá nevezte ki. Ezt követően III. Zsigmond lengyel király hadseregében szolgált, elkísérte az Ál-Dmitrijt Oroszországba; ezután pedig I. Miksa bajor választófejedelemnek, a Katolikus Liga fővezérének szolgálatába állt. 1620-ban a Fehérhegy mellett vívott csatában Schlick gróf gyalogezredét megtámadta, és fontos szerepet játszott a győzelemben; ő maga 20 sebbel leesett lováról, és csak másnap akadt rá egy vallon katona.

Az 1623. évi regensburgi birodalmi gyűlésen maga a császár avatta őt lovaggá és egy vértesezred parancsnokává tette. 1626-ban négy véres ütközetben (Efferding, Gmunden, Vöcklabruck és Wolfseck, november 15. és 30. között) a bajor uralom és a katolikus ellenreformáció miatt elkeseredett parasztokat győzte le Felső-Ausztriában. Ezután az alsószász-dán háborúban vett részt és Wallenstein első lemondása, majd Tilly császári generalissimussá történt kinevezése után lovassági tábornokká nevezték ki.

1631. május 30-án katonái fontos szerepet játszottak Magdeburg csellel való bevételében és kifosztásában. Az 1632-es lützeni csatában a már-már győzedelmeskedő svédeket visszaszorította, de két golyótól súlyosan megsebesült. Lipcsébe szállították, ahol másnap meghalt.

Emlékezete

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

Jegyzetek

  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b BnF források (francia nyelven)

Forrás

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gottfried_Heinrich_zu_Pappenheim&oldid=19807351”