„Piso Jakab” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Medgyesiek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Piso Jakab''' ([[Medgyes]], ? – [[Pozsony]], [[1527]]) [[jog]]i doktor, [[apostol]]i protonotárius, a [[pécs]]i Szent János egyház [[prépost]]ja, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] [[király]] nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a [[16. század]] első felében.
'''Piso Jakab,''' német nyelvű forrásokban '''Jakob Piso''' ([[Medgyes]], ? – [[Pozsony]], [[1527]]) [[jog]]i doktor, [[apostol]]i protonotárius, a [[pécs]]i Szent János egyház [[prépost]]ja, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] [[király]] nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a [[16. század]] első felében.


== Élete ==
== Élete ==
Jómódú [[erdélyi szászok|szász]] családban született [[Medgyes]]en. Apja korán meghalt, így nagybátyja gondozta a vagyont, és taníttatta az árván maradt két fiútestvért. Jakob Piso feltehetőleg Rómában szerzett jogi doktorátust. Nem tért vissza szülőföldjére, hanem mint költő és diplomata különböző helyeken tevékenykedett.

Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult [[II. Gyula pápa|II. Gyula pápánál]] [[Róma|Rómában]]. A híres [[Rotterdami Erasmus]]szal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kísérő versei, és a Johann Fuchsmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; [[1510]]. [[január 6.|január 6-án]] érkezett [[Krakkó]]ba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.
Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult [[II. Gyula pápa|II. Gyula pápánál]] [[Róma|Rómában]]. A híres [[Rotterdami Erasmus]]szal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kísérő versei, és a Johann Fuchsmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; [[1510]]. [[január 6.|január 6-án]] érkezett [[Krakkó]]ba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.


19. sor: 21. sor:


== Források ==
== Források ==
* {{CitLib|cap=Jakob Piso|tit=Deutsche Humanisten in Siebenbürgen|ass=Herausgegeben und eingeleitet von Berhardt Capesius|loc=Bukarest|red=Kriterion|ann=1974|pag=13–15}}
*{{Szinnyei|10||toc/p.htm}}
* Jankovits László: ''Jacobus Piso Schediája (1554: Jacobus Piso verseskötetének megjelenése)'', In ''A magyar irodalom történetei'', szerk. Jankovits László, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Ráció, 2006, I, 266-273.
* Jankovits László: ''Jacobus Piso Schediája (1554: Jacobus Piso verseskötetének megjelenése)'', In ''A magyar irodalom történetei'', szerk. Jankovits László, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Ráció, 2006, I, 266-273.
* {{CitWeb |periodika= |szerző=Jankovits László |cím=Jacobus Piso levelezése Erasmussszal |alcím= |hely= | év=| kiadás= | url=http://www.iti.mta.hu/Pajorin70_Convivium/Pajorin_18_Jankovits_Piso.pdf}}
* Klaniczay Tibor: ''A valódi és az ál Piso-versek'', ItK 97:1993, 52-56.
* Klaniczay Tibor: ''A valódi és az ál Piso-versek'', ItK 97:1993, 52-56.
*{{citlib |szerző=Ritoókné Szalay Ágnes |cím=Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség |hely= |év= }}
*{{citlib |szerző=Ritoókné Szalay Ágnes |cím=Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség |hely= |év= }}
* {{CitWeb |periodika= |szerző=Jankovits László |cím=Jacobus Piso levelezése Erasmussszal |alcím= |hely= | év=| kiadás= | url=http://www.iti.mta.hu/Pajorin70_Convivium/Pajorin_18_Jankovits_Piso.pdf}}
* Kubinyi András: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban. In: Budapest Régiségei 33. (1999), 12-23.p.
* Kubinyi András: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban. In: Budapest Régiségei 33. (1999), 12-23.p.
*{{Szinnyei|10||p/p20042.htm}}


{{portál|középkor}}
{{portál|középkor}}
33. sor: 36. sor:
[[Kategória:Késő középkori magyar egyházi személyek]]
[[Kategória:Késő középkori magyar egyházi személyek]]
[[Kategória:Kora újkori magyarok]]
[[Kategória:Kora újkori magyarok]]
[[Kategória:Pozsonyiak]]
[[Kategória:1527-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1527-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Medgyesiek]]
[[Kategória:Medgyesiek]]
[[Kategória:Pozsonyiak]]

A lap 2018. március 25., 16:51-kori változata

Piso Jakab, német nyelvű forrásokban Jakob Piso (Medgyes, ? – Pozsony, 1527) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, II. Lajos király nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a 16. század első felében.

Élete

Jómódú szász családban született Medgyesen. Apja korán meghalt, így nagybátyja gondozta a vagyont, és taníttatta az árván maradt két fiútestvért. Jakob Piso feltehetőleg Rómában szerzett jogi doktorátust. Nem tért vissza szülőföldjére, hanem mint költő és diplomata különböző helyeken tevékenykedett.

Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Gyula pápánál Rómában. A híres Rotterdami Erasmusszal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kísérő versei, és a Johann Fuchsmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót I. Zsigmond lengyel királyhoz küldte ezügyben; 1510. január 6-án érkezett Krakkóba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve Magyarországra, II. Ulászló királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.

1514-ben X. Leó pápa pápai legátusként ismét Lengyelországba küldte azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a lengyel-orosz háborút, és ehelyett törökellenes akcióra sarkallja Zsigmondot; júliusban érkezett Vilniusba, ahol Zsigmond király Vaszilij moszkvai fejedelem ellen készült hadviselésre, még Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az oroszok ellen; ezt a csatát barátjának, Coritius Jánosnak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt elnyerte a nemzet szeretetét és a király kegyét, úgyhogy Zsigmond gazdag ajándékokkal jutalmazta meg. 1515-ben jelen volt a lengyel király, I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király találkozásán Bécsben és Pozsonyban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt, ezért a király őt a budavári Szent Zsigmond-prépostsággal ajándékozta meg, és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így 1523-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a cseh politikai ügyekben fontos eredményeket ért el. Rotterdami Erasmust már 1509-től kezdve bizonyíthatóan ismerte, később levélváltásuk Erasmus levélgyűjteményében is kiadta. Erasmus őt tartotta a legtöbbre magyarországi levelezőtársai közül.[1] Szalkai László egri püspök, majd esztergomi érsek szűkebb köréhez tartozott, költeményei nagy részét is neki dedikálta. Latin versei a Janus Pannonius utáni magyar humanista költészet legszellemesebb és legegyedibb darabjai közé tartoznak.

1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.

Művei

  • Epistola ad Erasmum Roterdamum. Romae 30. Juni 1509. (Erasmus összes munkáiban T. III. P. 1. Epist. CVIII. 101. l.).
  • Epistola ad Joannem Coritium de conflictu Polonorum et Lithuanorum cum Moscovitis, scripta Vilnae, 1514. Romae. (Froben János is kiadta 1515-ben Baselben és a lengyel történeti kútfőkbe is fölvétetett).
  • Epigramma (ugyanazon csatára írva, a Carmina de memorabili cede scismaticorum Moscoviorum, per … Sigismundum Regem Poloniae … c. gyűjteményben, hely és év n.).
  • Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV. (egyetlen ismert példánya a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában)
  • Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit. Viennae, 3. Martii, 1502.

Hivatkozások

  1. Sem Thurzó Szaniszló olmützi püspök, sem testvére Thurzó János boroszlói püspök és a nagyon tapasztalt Oláh Miklós érsek sem nem került hozzá ilyen közel

Források

  • Jakob Piso. In Deutsche Humanisten in Siebenbürgen. Herausgegeben und eingeleitet von Berhardt Capesius. Bukarest: Kriterion. 1974. 13–15. o.  
  • Jankovits László: Jacobus Piso Schediája (1554: Jacobus Piso verseskötetének megjelenése), In A magyar irodalom történetei, szerk. Jankovits László, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Ráció, 2006, I, 266-273.
  • Jankovits László: Jacobus Piso levelezése Erasmussszal. www.iti.mta.hu
  • Klaniczay Tibor: A valódi és az ál Piso-versek, ItK 97:1993, 52-56.
  • Ritoókné Szalay Ágnes: Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség.  
  • Kubinyi András: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban. In: Budapest Régiségei 33. (1999), 12-23.p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.