„1. rapszódia (Bartók)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2018. március 21., 15:58-kori változata

1928-ban – a IV. vonósnégyes befejezése után – szinte egyszerre írta Bartók két hegedűrapszódiáját, eredetileg zongorakísérettel (a cikk tárgyát, az I. rapszódiát 1929-ben gordonka-zongora változatban is feldolgozta). Zenekarra 1929-ben hangszerelte át a műveket. Az I. rapszódia a népszerűbb, ismertebb darab. Ajánlása Szigeti Józsefnek szól, aki 1929-ben mindkét változatban bemutatta (Berlinben, illetve Königsbergben).

A művet megnyitó Lassú verbunkos-dallama Maros-Torda megyei táncból származik, a Friss Temes megyében gyűjtött román táncdallamokat dolgoz fel, a szilaj mulatság tetőpontjára érve azonban a zeneszerző ismét visszaidézi a Lassú zenei anyagát (egy másik változatban a befejezésnél a Friss elején hallott dallam tér vissza).

Hangszerelési érdekessége, hogy Bartók mindössze ebben a művében szerepelteti a cimbalmot.

A mű elhelyezkedése a műjegyzékekben:

Hegedű + zongora: Sz. 86
Hegedű + zenekar: Sz 87

A VV műjegyzékben egy szám (BB 94) alatt van mindkettő.

Tételek:

Moderato (Lassú)
Allegro moderato (Friss)

Autográf anyagok

Fogalmazvány

[több befejezés-változattal, részben a cselló–zg. verzióhoz – Bartók Péter gyűjteménye: 61VPS1]

Autográf másolat (2. befejezés; Cadenza breve a 15. oldalon; 12-nél a később kihagyott Allegretto scherzando szakasz) (az eredeti példány lappang; fotokópia a Szigeti József birtokában volt kéziratról: Bartók Péter gyűjteménye: 61VPFC1).
A Szigeti birtokában volt kézirat fotokópiája, az Universal Edition 9864 elsőkiadás (1929) metszőpéldánya, Bartók kézírásos kiegészítéseivel és autográf pótlásokkal (a hangszerelést előkészítő jegyzetekkel) (Paul Sacher Stiftung Basel)
Autográf hegedűszólam (Bartók Péter gyűjteménye: 61VFC1)
Az UE elsőkiadás javított korrektúralevonata (Bartók egyik játszópéldánya) (Bartók Péter gyűjteménye: 61VPFC4)
Az UE kiadás javított példányai:

A csellóváltozat előkészítése (Paul Sacher Stiftung Basel)
Bartók játszópéldánya időtartam-adatokkal (ifj. Bartók Béla gyűjteménye)

Partitúra-fogalmazvány

[befejezés-változatokkal, az Allegretto scherzando szakasszal – Bartók Péter gyűjteménye: 61 TFSS1]

Autográf partitúra tisztázat, az UE 9858 elsőkiadás (1931) metszőpéldánya (Paul Sacher Stiftung Basel); a 2. befejezés (Bartók Péter gyűjteménye: 61TFSFC1).
Az UE elsőkiadású partitúra egy példánya, nem Bartók kézírású javításokkal, a Boosey & Hawkes 16229 kiadás metszőpéldánya (Bartók Péter gyűjteménye: 61TFSFC2).

A csellószólam fogalmazványa

[és változtatások a zongora szólamhoz – Bartók Péter gyűjteménye: 61TCPFC1]

A csellószólam javított korrektúralevonata, UE 9866, Bartók és egy előadó bejegyzéseivel (Bartók Archívum, Budapest: BH63).
Az UE 9866 elsőkiadás, Bartók játszópéldánya (ifj. Bartók Béla gyűjteménye)

Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A lap 2018. március 21., 14:46-kori változata szerkesztés RuIsZa (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 6 359 szerkesztés a Ruisza átnevezte a(z) Bartók: I. rapszódia lapot a következő névre: 1. rapszódia (Bartók): komolyzenei műhely által javasolt elnevezési forma ← Régebbi szerkesztés		A lap 2018. március 21., 15:58-kori változata szerkesztés visszavonás ZegzugBot (vitalap \| szerkesztései) 2 260 szerkesztés →‎top: átirányításra mutató (zöld) link javítása AWB Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	[[1928]]-ban – a [[~~Bartók: IV~~. vonósnégyes\|IV. vonósnégyes]] befejezése után – szinte egyszerre írta Bartók két [[hegedű]]rapszódiáját, eredetileg zongorakísérettel (a cikk tárgyát, az '''I. rapszódiá'''t [[1929]]-ben [[gordonka]]-zongora változatban is feldolgozta). [[Zenekar]]ra [[1929]]-ben hangszerelte át a műveket. Az I. rapszódia a népszerűbb, ismertebb darab. Ajánlása [[Szigeti József (hegedűművész)\|Szigeti Józsefnek]] szól, aki 1929-ben mindkét változatban bemutatta (Berlinben, illetve Königsbergben).		[[1928]]-ban – a [[4. vonósnégyes (Bartók)\|IV. vonósnégyes]] befejezése után – szinte egyszerre írta Bartók két [[hegedű]]rapszódiáját, eredetileg zongorakísérettel (a cikk tárgyát, az '''I. rapszódiá'''t [[1929]]-ben [[gordonka]]-zongora változatban is feldolgozta). [[Zenekar]]ra [[1929]]-ben hangszerelte át a műveket. Az I. rapszódia a népszerűbb, ismertebb darab. Ajánlása [[Szigeti József (hegedűművész)\|Szigeti Józsefnek]] szól, aki 1929-ben mindkét változatban bemutatta (Berlinben, illetve Königsbergben).

	A művet megnyitó ''Lassú'' verbunkos-dallama [[Maros-Torda vármegye\|Maros-Torda megye]]i táncból származik, a ''Friss'' [[Temes vármegye\|Temes megyében]] gyűjtött román táncdallamokat dolgoz fel, a szilaj mulatság tetőpontjára érve azonban a zeneszerző ismét visszaidézi a Lassú zenei anyagát (egy másik változatban a befejezésnél a Friss elején hallott dallam tér vissza).		A művet megnyitó ''Lassú'' verbunkos-dallama [[Maros-Torda vármegye\|Maros-Torda megye]]i táncból származik, a ''Friss'' [[Temes vármegye\|Temes megyében]] gyűjtött román táncdallamokat dolgoz fel, a szilaj mulatság tetőpontjára érve azonban a zeneszerző ismét visszaidézi a Lassú zenei anyagát (egy másik változatban a befejezésnél a Friss elején hallott dallam tér vissza).