„Kandzsúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hibás sablonparaméter javítása Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
*{{Citlib|szerző=Görföl Tibor|szerző2=|cím=Világvallások|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémiai|kötet=|év=2009|isbn=9789630587082}} |
*{{Citlib|szerző=Görföl Tibor|szerző2=|cím=Világvallások|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémiai|kötet=|év=2009|isbn=9789630587082}} |
||
*{{citLib|szerző=Őszentsége a XIV. Dalai Láma |cím=Tibeti buddhizmus|év=2010 |kiadó= NORAN LIBRO KFT. |hely= |isbn= 9789639996236}} |
*{{citLib|szerző=Őszentsége a XIV. Dalai Láma |cím=Tibeti buddhizmus|év=2010 |kiadó= NORAN LIBRO KFT. |hely= |isbn= 9789639996236}} |
||
*{{Citlib|szerző=Mircea Eliade|szerző2=|cím=Vallási hiedelmek és eszmék története|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Osiris|év=2006|isbn=9633898056|url=|oldal=751 |
*{{Citlib|szerző=Mircea Eliade|szerző2=|cím=Vallási hiedelmek és eszmék története|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Osiris|év=2006|isbn=9633898056|url=|oldal=751}} |
||
*{{cite web|author= |title=The Tibetan Canon |url=http://www.buddhanet.net/e-learning/history/s_tibcanon.htm |accessdate=2012-10-12 |publisher=BDEA/BuddhaNet |language=|work= |quote=}} |
*{{cite web|author= |title=The Tibetan Canon |url=http://www.buddhanet.net/e-learning/history/s_tibcanon.htm |accessdate=2012-10-12 |publisher=BDEA/BuddhaNet |language=|work= |quote=}} |
||
*{{cite web|author= |title=Kangyur |url=http://www.rigpawiki.org/index.php?title=Kangyur |accessdate=2012-10-12 |publisher= |language=|work=rigpa |quote=}} |
*{{cite web|author= |title=Kangyur |url=http://www.rigpawiki.org/index.php?title=Kangyur |accessdate=2012-10-12 |publisher= |language=|work=rigpa |quote=}} |
||
A lap 2018. március 21., 15:26-kori változata
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
A Kandzsúr (Tibeti: བཀའ་འགྱུར , Wylie: bka' 'gyur, fordításban: „Buddha kinyilatkoztatásának fordítása”) a történelmi Buddha, illetve Sákjamuni[1] késői kinyilatkoztatásainak gyűjteménye, első és nagyobbik része a tibeti buddhista kánonnak a Tandzsúr („Lefordított tanítások”, vagy „Értekezések fordítása”) mellett. Tantrákat és szútrákat tartalmaz. A hagyomány szerint egyes fejezetei már a transzcendens Buddhától származnak. Mintegy 98–108 kötetből áll, kiadástól függően. A szövegeket a neves történész és tudós, Butön Rincsen Drup (1290-1364) rendszerezte és véglegesítette a 14. században. Nyomtatásban először Kínában, Pekingben jelent meg 1411-ben. Tibetben 1731-ben adták ki a 98 kötetes, ún. Narthang-féle változatot. Számos összeállítása létezett, amelyek közül a leginkább figyelemre méltók a Dergé-, Lhasa-, Narthang-, Choné-, Peking-, Urga-, Phudrak-féle kiadások. A Kandzsúr szanszkritból fordított tibeti, kínai, nepáli és egyéb szövegeket tartalmaz.
Tartalma
A Kandzsúr 6 szakaszra oszlik. A szakaszok szútrákban és tantrákban írják le a tökéletes bölcsesség elérésének útját (Vinája), más szútrák a szerzetesi fegyelem, metafizika, a tantra lehetséges megközelítését taglalják. Néhányban a pradzsnyápáramita filozófia alapjait ismertetik, míg mások a különböző bodhiszattvák erényeit magasztalják, vagy a Trikája és Alaja-Vidzsnána tanait írják le.
- Vinaja: (vagy Dulva – 13 kötet)
- Pradzsnyápáramitá: (21 kötet)
- Avatamszaka: (6 kötet)
- Ratnakuta: (6 kötet)
- Szútra: (30 kötet, 270 szöveg, amelynek háromnegyede Mahájána, a többi a Hinajána buddhizmushoz köthető)
- Tantra: 22 kötet, több mint 300 szöveget tartalmaz
Jegyzetek
- ↑ Buddha egyik neve, jelzi, hogy a nepáli Sákja törzsből származik, egyúttal „muni”, azaz az a személy, aki messzire jutott a megvilágosodás útján.
Források
- Görföl Tibor: Világvallások. Budapest: Akadémiai. 2009. ISBN 9789630587082
- Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Tibeti buddhizmus. (hely nélkül): NORAN LIBRO KFT. 2010. ISBN 9789639996236
- Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest: Osiris. 2006. 751. o. ISBN 9633898056
- The Tibetan Canon. BDEA/BuddhaNet. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
- Kangyur. rigpa. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
