„Kultsár István” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ürhajozás (vitalap | szerkesztései)
348 szerkesztés
24. sor: 24. sor:
Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] bölcseletet, 1782-ben [[Pozsony]]ban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a [[szombathely]]i (1789–96), majd az [[esztergom]]i (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]] addig ismeretlen leveleskönyvét ([[Törökországi levelek]]). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] [[Festetics László|László]] fia mellett, majd a gróf [[Viczay család]]nál volt nevelő. 1802-ben a [[jéna]]i mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött.
Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] bölcseletet, 1782-ben [[Pozsony]]ban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a [[szombathely]]i (1789–96), majd az [[esztergom]]i (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]] addig ismeretlen leveleskönyvét ([[Törökországi levelek]]). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] [[Festetics László|László]] fia mellett, majd a gróf [[Viczay család]]nál volt nevelő. 1802-ben a [[jéna]]i mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött.


A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti [[Hazai és Külföldi Tudósítások|Hazai Tudósítások]]at (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig [[Nemzeti Tudósítások]] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.
A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti [[Hazai és Külföldi Tudósítások|Hazai Tudósítások]]at (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig [[Nemzeti Ujság]]<ref>[https://books.google.hu/books?id=NLdIAAAAcAAJ&pg=PA236&dq=%22nemzeti+ujs%C3%A1g%22+1828&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiBys-qrPrZAhUNGewKHcjNAjsQ6wEILjAB#v=onepage&q&f=false Az 1841-es évfolyam online]</ref> néven élt a lap. Munkáját eleinte maga [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.


A [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi plébániatemplom]] sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból [[Ferenczy István (szobrász)|Ferenczy István]] által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.
A [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi plébániatemplom]] sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból [[Ferenczy István (szobrász)|Ferenczy István]] által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

A lap 2018. március 20., 09:16-kori változata

Kultsár István
Született1760. szeptember 16.
Komárom
Elhunyt1828. március 28. (67 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
szerkesztő,
kiadó,
színigazgató
IskoláiPannonhalmi Bencés Főapátság (1780–1781)
SírhelyeBelvárosi plébániatemplom
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az 1760-ban született íróról, szerkesztőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kulcsár István (egyértelműsítő lap).

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Ujság[1] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke

  • Kultsár István Könyvtár, Komárom
  • K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
  • Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
  • Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei

Irodalom

  1. ↑ Az 1841-es évfolyam online
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kultsár_István&oldid=19755174”