„Ázsia országai” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: HTML-sortörés
482. sor: 482. sor:
== Függő területek ==
== Függő területek ==
{| class="wikitable sortable"
{| class="wikitable sortable"
! class="unsortable" | Flag
! class="unsortable" | Zászló
! class="unsortable" | Map
! class="unsortable" | Térkép
! Elnevezés<br>(rövid és teljes)
! English short and formal names
! Status<ref name="Field Listing :: Dependency Status">{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2006.html |title=Field Listing :: Dependency Status |publisher=CIA |accessdate=8 August 2011}}</ref>
! Státus<ref name="Field Listing :: Dependency Status">{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2006.html |title=Field Listing :: Dependency Status |publisher=CIA |accessdate=8 August 2011}}</ref>
! Helyi elnevezés
! Domestic short and formal names
! Főváros
! Capital
! Népesség
! Population
! Area<ref name="Area"/>
! Terület<ref name="Area"/>
|-
|-
| [[File:Flag of the United Kingdom.svg|centre|100px|border|link=Union Flag|alt=Flag of the United Kingdom, as used in Akrotiri and Dhekelia]]
| [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|centre|80px|border|link=Az Egyesült Királyság zászlaja|alt=Az Egyesült Királyság zászlaja]]
| [[File:Cyprus SBAsInRed.png|150px]]
| [[Fájl:Cyprus SBAsInRed.png|120px]]
| [[Akrotíri és Dekélia]]<br><br>Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület
| [[Akrotiri and Dhekelia]]<br><br>The Sovereign Base Areas of Akrotiri and Dhekelia
| [[Brit tengerentúli területek|Brit tengerentúli terület]]
| [[British Overseas Territories|British overseas territory]]
| {{lang-en|Akrotiri and DhekeliaSovereign Base Areas of Akrotiri and Dhekelia}}
| {{lang-en|Akrotiri and Dhekelia}}<br><br>Sovereign Base Areas of Akrotiri and Dhekelia
| [[Episkopi Cantonment]]<br><br>{{lang-en|Episkopi Cantonment}}<ref name="Capital"/>
| [[Episzkopi]]<br><br>{{lang-en|Episkopi Cantonment}}<ref name="Capital"/>
| 15,700<ref name="Population"/>{{Cref2|e}}
| 15 700<ref name="Population"/>
| {{convert|254|km2|sqmi|0|abbr=on}}
| {{convert|254|km2|sqmi|0|abbr=on}}
|-
|-
| [[File:Flag of the British Indian Ocean Territory.svg|centre|100px|border|link=Union Flag|alt=Flag of the United Kingdom, as used in the British Indian Ocean Territory]]
| [[Fájl:Flag of the British Indian Ocean Territory.svg|centre|80px|border|link=A Brit Indiai-óceáni Terület zászlaja|alt=A Brit Indiai-óceáni Terület zászlaja]]
| [[File:British Indian Ocean Territory in United Kingdom.svg|150px]]
| [[Fájl:British Indian Ocean Territory in United Kingdom.svg|120px]]
| [[British Indian Ocean Territory]]<ref name="CIA Names"/><ref name="Europa"/>
| [[Brit Indiai-óceáni Terület]]<ref name="CIA Names"/><ref name="Europa"/>
| [[Brit tengerentúli területek|Brit tengerentúli terület]]
| [[British Overseas Territories|British overseas territory]]
| {{lang-en|British Indian Ocean Territory}}
| {{lang-en|British Indian Ocean Territory}}
| —
| —
| 4,000<ref name="BIOT">{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/io.html |title=British Indian Ocean Territory |publisher=CIA |accessdate=14 August 2011}}</ref>{{Cref2|f}}
| 4000<ref name="BIOT">{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/io.html |title=British Indian Ocean Territory |publisher=CIA |accessdate=14 August 2011}}</ref>
| {{convert|54400|km2|sqmi|0|abbr=on}}
| {{convert|54400|km2|sqmi|0|abbr=on}}
|-
|-
| [[File:Flag of Christmas Island.svg|centre|100px|border|link=Flag of Christmas Island|alt=Flag of Christmas Island]]
| [[Fájl:Flag of Christmas Island.svg|centre|80px|border|link=A Karácsony-sziget zászlaja|alt=A Karácsony-sziget zászlaja]]
| [[File:Christmasisland.png|150px]]
| [[Fájl:Christmasisland.png|120px]]
| [[Christmas Island]]<br><br>Territory of Christmas Island<ref name="CIA Names"/>
| [[Karácsony-sziget]]<br><br>Karácsony-sziget Terület<ref name="CIA Names"/>
| [[Ausztrália (ország)|Ausztrália területe]]
| [[States and territories of Australia|Territory of Australia]]
| {{lang-en|Christmas Island Territory of Christmas Island}}
| {{lang-en|Christmas Island}} <br><br> Territory of Christmas Island
| [[Flying Fish Cove]]<ref name="Europa"/> / The Settlement<ref name="Capital"/>
| [[Flying Fish Cove]]<ref name="Europa"/> / The Settlement<ref name="Capital"/>
| 1,843<ref name=Census2016>{{cite web|author=Australian Government — Department of Infrastructure and Regional Development|title=2016 Census: Christmas Island|url=http://regional.gov.au/territories/Christmas/files/CI_2016_Census_Data_Fact_Sheet_Final.pdf|accessdate=10 January 2018}}</ref>
| 1843<ref name=Census2016>{{cite web|author=Australian Government — Department of Infrastructure and Regional Development|title=2016 Census: Christmas Island|url=http://regional.gov.au/territories/Christmas/files/CI_2016_Census_Data_Fact_Sheet_Final.pdf|accessdate=10 January 2018}}</ref>
| {{convert|135|km2|sqmi|0|abbr=on}}
| {{convert|135|km2|sqmi|0|abbr=on}}
|-
|-
| [[File:Flag of the Cocos (Keeling) Islands.svg|centre|100px|border|link=Flag of the Cocos (Keeling) Islands|alt=Flag of the Cocos (Keeling) Islands]]
| [[Fájl:Flag of the Cocos (Keeling) Islands.svg|centre|80px|border|link=A Kókusz (Keeling)-szigetek zászlaja|alt=A Kókusz (Keeling)-szigetek zászlaja]]
| [[File:Keelingislands.png|150px]]
| [[Fájl:Keelingislands.png|120px]]
| [[Cocos (Keeling) Islands]]<br><br>Territory of the Cocos (Keeling) Islands<ref name="CIA Names"/>
| [[Kókusz (Keeling)-szigetek]]<br><br>Kókusz (Keeling)-szigetek Terület<ref name="CIA Names"/>
| [[Ausztrália (ország)|Ausztrália területe]]
| [[States and territories of Australia|Territory of Australia]]
| {{lang-en|Cocos (Keeling) IslandsTerritory of the Cocos (Keeling) Islands}}
| {{lang-en|Cocos (Keeling) Islands}}<br><br>Territory of the Cocos (Keeling) Islands
| [[West Island, Cocos (Keeling) Islands|West Island]]<ref name="Capital"/> / Bantam<ref name="Europa"/>
| [[West Island]]<ref name="Capital"/> / Bantam<ref name="Europa"/>
| 544<ref name=Census2016/>
| 544<ref name=Census2016/>
| {{convert|14|km2|sqmi|0|abbr=on}}
| {{convert|14|km2|sqmi|0|abbr=on}}

A lap 2018. március 16., 13:47-kori változata

Ez a lista az ázsiai szuverén államokat és függő területeket sorolja fel. Ázsia és Európa néhány állama két kontinensen terül el, mivel a földrajzi határvonal nem a politikai határokat követi. Ázsia és Óceánia régiói között vitatott az elválasztás, mivel Jáva és Új-Guinea és Indonézia hol itt, hol ott szerepel.

Független államok

Elismert államok

A listában 49 állam szerepel, melyek egyúttal tagjai az ENSZ-nek is.[1]

Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)[2][3][4][5]
Helyi elnevezés[2] Főváros
[4][6][7]
Népesség[* 1][* 2]
[8]
Terület[* 1][* 2]
[9]
Afganisztán zászlaja
Afganisztán

Afganisztáni Iszlám Köztársaság
perzsául: افغانستان‬ (Afġānistān)

perzsául: جمهوری اسلامی افغانستان (Jamhūrī-ye Islāmī-ye Afġānistān)
Kabul

perzsául: کابل (Kābul)
26 556 800 652 230 km2 (251 827 sq mi)
Azerbajdzsán zászlaja
Azerbajdzsán

Azerbajdzsáni Köztársaság
azeriül: Azǝrbaycan

azeriül: Azǝrbaycan Respublikası
Baku

azeriül: Bakı
9 593 000 86 600 km2 (33 436 sq mi)
Bahrein zászlaja
Bahrein

Bahreini Királyság
arabul: البحرين (Al Baḩrayn

arabul: مملكة البحرين (Mamlakat al Baḩrayn)
Manáma

arabul: المنامة (Al Manāmah)
1 316 500 760 km2 (293 sq mi)
Banglades zászlaja
Banglades

Bangladesi Népi Köztársaság
bengáliul: বাংলাদেশ (Bānglādesh)

bengáliul: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ (Gaṇaprajātantrī Bānglādesh)
Dakka

bengáliul: ঢাকা (Ḍhākā)
161 083 804 147 570 km2 (56 977 sq mi)
Bhután zászlaja
Bhután

Bhutáni Királyság
dzongkhául: འབྲུག་ཡུལ་ (Druk Yul)

dzongkhául: འབྲུག་རྒྱལ་ཁབ་ (Druk Gyalkhapb)
Timpu

dzongkhául: ཐིམ་ཕུ (Thimphu)
716 896 38 394 km2 (14 824 sq mi)
Brunei zászlaja
Brunei

Brunei Szultanátus
Negara Brunei Darussalam (A Béke Lakhelye)
malájul: Brunei Darussalam

malájul: Negara Brunei Darussalam
malájul: Bandar Seri Begawan 408 786 5765 km2 (2226 sq mi)
Ciprus zászlaja
Ciprus

Ciprusi Köztársaság
görögül: Κύπρος (Kýpros)
törökül: Kıbrıs

görögül: Κυπριακή Δημοκρατία (Kypriakí Dimokratía)
törökül: Kıbrıs Cumhuriyeti
Nicosia

görögül: Λευκωσία (Lefkosia)
törökül: Lefkoşa
1 138 071 9251 km2 (3572 sq mi)
Dél-Korea zászlaja
Dél-Korea

Koreai Köztársaság
koreaiul: 한국 (Hanguk)

koreaiul: 대한민국 (Tehan Minguk)
Szöul

koreaiul: 서울 (Szoul)
51 446 201 99 720 km2 (38 502 sq mi)
Az Egyesült Arab Emírségek zászlaja
Egyesült Arab Emírségek arabul: اﻹﻣﺎرات (Al Imārāt)

arabul: دولة الإمارات العربية المتحدة (Al Imārāt al ‘Arabīyah al Muttaḩidah)
Abu-Dzabi

arabul: أبوظبي (Abu Dhabi)
9 577 000 83 600 km2 (32 278 sq mi)
Egyiptom zászlaja
Egyiptom

Egyiptomi Arab Köztársaság[* 3]
arabul: مصر (Miṣr)

arabul: جمهورية مصر العربية (Jumhūrīyat Miṣr al-ʿArabiyya)
Kairó

arabul: القاهرة (al-Qāhirah)
90 850 000 1 001 449 km2 (386 662 sq mi)
Észak-Korea zászlaja
Észak-Korea

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
koreaiul: 조선 (Csoszon

koreaiul: 조선민주주의인민공화국 (Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk)
Phenjan

koreaiul: 평양 (Phjongjang)
24 589 122 120 538 km2 (46 540 sq mi)
A Fülöp-szigetek zászlaja
Fülöp-szigetek

Fülöp-szigeteki Köztársaság
angolul: Philippines
tagalogul: Pilipinas

angolul: Republic of the Philippines
tagalogul: Republika ng Pilipinas
Manila

angolul: Manila
tagalogul: Maynila
100 981 437[10] 343 448 km2 (132 606 sq mi)
Grúzia zászlaja
Grúzia grúzul: საქართველო (Szakartvelo) Tbiliszi

grúzul: თბილისი
4 570 934 69 700 km2 (26 911 sq mi)
India zászlaja
India

Indiai Köztársaság
angolul: India
hindiül: भारत (Bhārat)

angolul: Republic of India
hindiül: भारत गणरा᭔य (Bhāratīya Gaṇarājya)
Újdelhi

angolul: New Delhi
hindiül: नई दिल्ली (Naī Dillī)
1 205 073 612 3 287 263 km2 (1 269 219 sq mi)
Indonézia zászlaja
Indonézia

Indonéz Köztársaság
indonézül: Indonesia

indonézül: Republik Indonesia
indonézül: Jakarta 248 645 008 1 904 569 km2 (735 358 sq mi)
Irak zászlaja
Irak

Iraki Köztársaság
arabul: العراق (Al ‘Irāq)

arabul: جمهورية العراق (Jumhūrīyat al ‘Irāq)
Bagdad

arabul: بغداد (Baghdād)
36 004 552 438 317 km2 (169 235 sq mi)
Irán zászlaja
Irán

Iráni Iszlám Köztársaság
perzsául: ایران (Īrān)

perzsául: جمهوری اسلامی ایران (Jomhūrī-ye Eslāmī-ye Īrān)
Teherán

perzsául: تهران (Tehrān)
78 868 711 1 648 195 km2 (636 372 sq mi)
Izrael zászlaja
Izrael

Izrael Állam
héberül: יִשְרָאֵל (Yisra'el)
arabul: إسرائيل (Isrā'īl)

héberül: מְדִינַת יִשְׂרָאֵל (Medinat Yisra'el)
arabul: دَوْلَة إِسْرَائِيل (Dawlat Isrā'īl)
Jeruzsálem (de facto)

héberül: ירושלים (Yerushalayim)
7 590 758 20 770 km2 (8019 sq mi)
Japán zászlaja
Japán japánul: 日本 (Nihon / Nippon)

japánul: 日本国 (Nihon-koku / Nippon-koku)
Tokió

japánul: 東京 (Tókjó)
127 368 088 377 915 km2 (145 914 sq mi)
Jemen zászlaja
Jemen

Jemeni Köztársaság
arabul: اليمن (Al Yaman)

arabul: الجمهورية اليمنية (Al Jumhūrīyah al Yamanīyah)
Szanaa

arabul: صنعاء (Şan‘ā’)
25 956 000 527 968 km2 (203 850 sq mi)
Jordánia zászlaja
Jordánia

Jordán Hásimita Királyság
arabul: اﻷرُدن (Al Urdun)

arabul: المملكة الأردنية الهاشميه (Al Mamlakah al Urdunīyah al Hāshimīyah)
Ammán

arabul: عمان (Ammān)
6 508 887 89 342 km2 (34 495 sq mi)
Kambodzsa zászlaja
Kambodzsa

Kambodzsai Királyság
khmerül: កម្ពុជា (Kâmpŭchéa)

khmerül: ព្រះរាជាណាចក្រកម្ពុជា (Preăhréachéanachâkr Kâmpŭchéa)
Phnompen

khmerül: ភ្នំពេញ (Phnum Pénh)
14 952 665 181 035 km2 (69 898 sq mi)
Katar zászlaja
Katar

Katari Állam
arabul: قطر (Qatar)

arabul: دولة قطر (Dawlat Qatar)
Doha

arabul: الدوحة (Ad Dawḩah)
2 334 029 11 586 km2 (4473 sq mi)
Kazahsztán zászlaja
Kazahsztán

Kazah Köztársaság
kazakul: Қазақстан (Qazaqstan)
oroszul: Казахстан (Kazahsztan)

kazakul: Қазақстан Республикасы (Qazaqstan Respūblīkasy)
oroszul: Республика Казахстан (Reszpublika Kazahsztan)
Asztana

kazakul: Астана

oroszul: Астана (Asztana)
17 522 010 2 724 900 km2 (1 052 090 sq mi)
Kelet-Timor zászlaja
Kelet-Timor

Kelet-timori Demokratikus Köztársaság
portugálul: Timor-Leste
tetumul: Timor Lorosa'e

portugálul: República Democrática de Timor-Leste
tetumul: Repúblika Demokrátika Timor Lorosa'e
Dili 1 143 667 14 874 km2 (5743 sq mi)
Kína zászlaja
Kína

Kínai Népköztársaság
kínaiul: 中国 (Csungkuo)

kínaiul: 中华人民共和国 (Csunghua Zsenmin Kunghokuo)
Peking

kínaiul: 北京 (Pejcsing)
1 343 239 923 9 596 961 km2 (3 705 407 sq mi)
Kirgizisztán zászlaja
Kirgizisztán

Kirgiz Köztársaság
kirgizül: Кыргызстан (Kyrgyzstan
oroszul: Кыргызстан (Kirgizsztan)

kirgizül: Кыргыз Республикасы (Kyrgyz Respublikasy)
oroszul: Кыргызская Республика (Kirgizszkaja Reszpublika)
Biskek

kirgizül: Бишкек (Bishkek)
oroszul: Бишкек (Biskek)
5 496 737 199 951 km2 (77 202 sq mi)
Kuvait zászlaja
Kuvait

Kuvaiti Állam
arabul: اﻟﻜﻮﻳت (Al Kuwayt)

arabul: دولة الكويت ( Dawlat al Kuwayt)
Kuvaitváros

arabul: الكويت (Al Kuwayt)
3 268 ,431 17 818 km2 (6880 sq mi)
Laosz zászlaja
Laosz

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
laóul: ປະເທດລາວ (PathetLao)

laóul: ສາທາລະນະລັດ ປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ (Sathalanalat Paxathipatai Paxaxôn Lao)
Vientián

laóul: ວຽງຈັນ (Viangchan)
6 586 266 236 800 km2 (91 429 sq mi)
Libanon zászlaja
Libanon

Libanoni Köztársaság
arabul: لبنان (Lubnān)

arabul: الجمهورية اللبنانية (Al Jumhūrīyah al Lubnānīyah)
Bejrút

arabul: بيروت (Bayrūt)
4 140 289 10 400 km2 (4015 sq mi)
Malajzia zászlaja
Malajzia malájul: Malaysia malájul: Kuala Lumpur 30 527 000 329 847 km2 (127 355 sq mi)
A Maldív-szigetek zászlaja
Maldív-szigetek

Maldív Köztársaság
maldívul: ދިވެހިރާއްޖެ (Dhivehi Raajje)

maldívul: ދިވެހިރާއްޖޭގެ ޖުމްހޫރިއްޔާ (Dhivehi Raajjeyge Jumhooriyyaa)
Malé / Male'

maldívul: މާލެ (Maale)
394 451 298 km2 (115 sq mi)
Mianmar zászlaja
Mianmar

Mianmari Államszövetség Köztársasága
burmaiul: မြန်မာ (Myanma)

burmaiul: ပြည်ထောင်စု သမ္မတ မြန်မာနိုင်ငံတော်‌ (Pyidaungzu Myanma Naingngandaw)
Nepjida

burmaiul: နေပြည်တော် (Nay Pyi Taw)
54 584 650 676 578 km2 (261 228 sq mi)
Mongólia zászlaja
Mongólia mongolul: Монгол / Монгол улс (Mongol / Mongol uls) Ulánbátor

mongolul: Улаанбаатар (Ulaanbaatar)
3 179 997 1 564 116 km2 (603 909 sq mi)
Nepál zászlaja
Nepál

Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság
nepáliul: नेपाल (Nepāl)

nepáliul: संघीय लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल (Saṁghīya Loktāntrik Ganạ tantra Nepāl)
Katmandu

nepáliul: काठमाडौं (Kāṭhmāḍauṁ)
29 890 686 147 181 km2 (56 827 sq mi)
Omán zászlaja
Omán

Ománi Szultánság
arabul: عُمان (‘Umān)

arabul: سلطنة عُمان (Salţanat ‘Umān)
Maszkat

arabul: مسقط (Masqaţ)
3 090 150 309 500 km2 (119 499 sq mi)
Oroszország zászlaja
Oroszország

Oroszországi Föderáció
oroszul: Росси́я (Rosszija)

oroszul: Российская Федерация (Rosszijszkaja Federacija)
Moszkva

oroszul: Москва
142 517 670 17 098 242 km2 (6 601 668 sq mi)
Örményország zászlaja
Örményország

Örmény Köztársaság
örményül: Հայաստան (Hayastan)

örményül: Հայաստանի Հանրապետությու (Hayastani Hanrapetut'yun)
Jereván

örményül: Երևան
2 970 495 29 743 km2 (11 484 sq mi)
Pakisztán zászlaja
Pakisztán

Pakisztáni Iszlám Köztársaság
angolul: Pakistan
urduul: پَاکِسْتَان (Pākistān)

angolul: Islamic Republic of Pakistan
urduul: اسلامی جمہوریہ پاکستان (Islāmī Jamhuriyah-e-Pākistān)
Iszlámábád

angolul: Islamabad
urduul: اسلام آباد (Islāmābād)
210 443 000 796 095 km2 (307 374 sq mi)
Srí Lanka zászlaja
Srí Lanka

Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság
szingalézül: ශ්‍රී ලංකාව (Shrī Laṁkā)
tamilul: இலங்கை (Ilaṅkai)

szingalézül: ශ්‍රී ලංකා ප්‍රජාතාන්ත්‍රික සමාජවාදී ජනරජය (Shrī Laṁkā Prajātāntrika Samājavādī Janarajaya)
tamilul: இலங்கை ஜனநாயக சமத்துவ குடியரசு (Ilaṅkai Jaṉanāyaka Choṣhalichak Kuṭiyarachu)
Sri Jayawardenapura Kotte

szingalézül: ශ්‍රී ජයවර්ධනපුර කෝට්ටේ (Shrī Jayavardhanapura Koṭṭe)
tamilul: ஶ்ரீ ஜெயவர்த்தனபுர கோட்டை (Shrī Jĕyavarttaṉapura Koṭṭai)
21 481 334 65 610 km2 (25 332 sq mi)
Szaúd-Arábia zászlaja
Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábiai Királyság
arabul: السعودية (As Su‘ūdīya)

arabul: المملكة العربية السعودية (Al Mamlakah al ‘Arabīyah as Su‘ūdīyah)
Rijád

arabul: الرياض (Ar Riyāḑ)
31 521 418 2 149 690 km2 (830 000 sq mi)
Szingapúr zászlaja
Szingapúr

Szingapúri Köztársaság
kínaiul: 新加坡 (Hszincsiapo)
angolul: Singapore
malájul: Singapura
tamilul: சிங்கப்பூர் (Chiṅkappūr)

kínaiul: 新加坡共和国 (Hszincsiapo Kunghokuo)
angolul: Republic of Singapore
malájul: Republik Singapura
tamilul: சிங்கப்பூர் குடியரசு (Chiṅkappūr Kuṭiyarachu)
Szingapúr

kínaiul: 新加坡 (Hszincsiapo)
angolul: Singapore
malájul: Singapura
tamilul: சிங்கப்பூர் (Chiṅkappūr)
5 353 494 697 km2 (269 sq mi)
Szíria zászlaja
Szíria

Szíriai Arab Köztársaság
arabul: سورية / سوريا (Sūrīyah / Sūriyā)

arabul: الجمهورية العربية السورية (Al Jumhūrīyah al ‘Arabīyah as Sūrīyah)
Damaszkusz

arabul: دمشق (Dimashq)
22 530 746 185 180 km2 (71 498 sq mi)
Tádzsikisztán zászlaja
Tádzsikisztán

Tádzsik Köztársaság
tádzsikul: Тоҷикистон (Todzsikiszton)

tádzsikul: Ҷумҳурии Тоҷикистон (Dzsumhurii Todzsikiszton)
Dusanbe

tádzsikul: Душанбе
7 768 385 143 100 km2 (55 251 sq mi)
Thaiföld zászlaja
Thaiföld

Thaiföldi Királyság
thaiul: ประเทศไทย (Prathet Thai)

thaiul: ราชอาณาจักรไทย (Ratcha Anachak Thai)
Bangkok

thaiul: กรุงเทพฯ (Krung Thep)
67 091 089 513 120 km2 (198 117 sq mi)
Törökország zászlaja
Törökország

Török köztársaság
törökül: Türkiye

törökül: Türkiye Cumhuriyeti
Ankara 79 749 461 783 562 km2 (302 535 sq mi)
Türkmenisztán
Türkmenisztán türkménül: Türkmenistan türkménül: Aşgabat 5 054 828 488 100 km2 (188 456 sq mi)
Üzbegisztán zászlaja
Üzbegisztán

Üzbég Köztársaság
üzbégül: O‘zbekiston

üzbégül: O‘zbekiston Respublikasi
Taskent

üzbégül: Toshkent
30 492 800 447 400 km2 (172 742 sq mi)
Vietnám zászlaja
Vietnám

Vietnámi Szocialista Köztársaság
vietnámiul: Việt Nam

vietnámiul: Cộng Hòa Xã Hội Chủ Nghĩa Việt Nam
Hanoi

vietnámiul: Hà Nội
91 519 289 332 698 km2 (128 455 sq mi)

ENSZ-en kívüli országok

A listában szereplő országok valamilyen mértékben elismertek, de nem tagjai az ENSZ-nek. Az államelismerés deklaratív elmélete alapján definiáljuk őket államként.

Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)
Státus Helyi elnevezés Főváros Népesség Terület
Abházia zászlaja
Abházia

Abház Köztársaság[11]
de facto köztársaság, függetlenségét csak négy ENSZ-tagállam ismeri el, a többi ország Grúzia részének tekinti.[12][13] abházul: Аҧсны (Apsznü)

abházul: Аҧсны Аҳәынҭқарра (Aphsny Axwynthkharra)
Szuhumi[11]

abházul: Аҟəа (Akwa)
250 000[14] 8660 km2 (3344 sq mi)[12]
Dél-Oszétia zászlaja
Dél-Oszétia

Dél-Oszét Köztársaság
Grúziától szakadt el, négy ENSZ-tagállam ismeri el a függetlenségét, köztük Oroszország.[15] oszétül: Хуссар Ирыстон (Khussar Iryston)
oroszul: Южная Осетия (Juzsnaja Oszetyija)

oszétül: Республикæ Хуссар Ирыстон (Respublikæ Khussar Iryston)
oroszul: Республика Южная Осетия (Reszpublika Juzsnaja Oszetyija}})
Chinvali[15]

oszétül: Цхинвал / Чъреба (Chinval / Csreba))
70 000[15] 3900 km2 (1506 sq mi)[16]
Észak-Ciprus zászlaja
Észak-Ciprus

Észak-ciprusi Török Köztársaság[17]
Ciprus részének tekintett terület, csak Törökország ismeri el.[17] törökül: Kuzey Kıbrıs

Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti[18]
törökül: Lefkoşa[19] 285 356[20] 3355 km2 (1295 sq mi)[9]
Hegyi-Karabah zászlaja
Hegyi-Karabah Köztársaság[21]

Arcah Köztársaság[22]
Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam ismeri el, hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül.[23] örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն (Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun)[24] Sztepanakert[24]

örményül: Ստեփանակերտ (Stepanakert)
141 400[25] 7000 km2 (2703 sq mi)[26]
Palesztina zászlaja
Palesztina 136 ENSZ-tagállam ismeri el. arabul: فلسطين — دولة فلسـطين (Filastīn — Dawlat Filasṭīn) Rámalláh (de facto)[27]
Jeruzsálem (követelt)[28]
4 225 710[8] 6220 km2 (2402 sq mi)[9]
A Kínai Köztársaság zászlaja
Tajvan

Kínai Köztársaság[4][29]
19 ENSZ-tagállam és az Apostoli Szentszék ismeri el. A legtöbb ország nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn vele. Hagyományos kínai: 臺灣/台灣 (Tajvan)

中華民國 (Csunghua Minkuo)
Tajpej[4][6]

Hagyományos kínai: 臺北/台北 (Tajpej)
23 071 779[8] 35 980 km2 (13 892 sq mi)[9]

Függő területek

Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)
Státus[30] Helyi elnevezés Főváros Népesség Terület[9]
Az Egyesült Királyság zászlaja
Akrotíri és Dekélia

Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület
Brit tengerentúli terület angolul: Akrotiri and Dhekelia

Sovereign Base Areas of Akrotiri and Dhekelia
Episzkopi

angolul: Episkopi Cantonment[6]
15 700[8] 254 km2 (98 sq mi)
A Brit Indiai-óceáni Terület zászlaja
Brit Indiai-óceáni Terület[2][4] Brit tengerentúli terület angolul: British Indian Ocean Territory 4000[31] 54 400 km2 (21 004 sq mi)
A Karácsony-sziget zászlaja
Karácsony-sziget

Karácsony-sziget Terület[2]
Ausztrália területe angolul: Christmas Island

Territory of Christmas Island
Flying Fish Cove[4] / The Settlement[6] 1843[32] 135 km2 (52 sq mi)
A Kókusz (Keeling)-szigetek zászlaja
Kókusz (Keeling)-szigetek

Kókusz (Keeling)-szigetek Terület[2]
Ausztrália területe angolul: Cocos (Keeling) Islands

Territory of the Cocos (Keeling) Islands
West Island[6] / Bantam[4] 544[32] 14 km2 (5 sq mi)

Különleges közigazgatási területek

Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)
Státus Helyi elnevezés Főváros Népesség Terület[9]
Hongkong zászlaja
Hongkong

Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe[4]
Különleges közigazgatási terület kínaiul: 香港 (Hsziangkang)
angolul: Hong Kong

kínaiul: 中華人民共和國香港特別行政區
(Csunghua zsenmin kunghokuo Hsziangkang töpie hszingcsengcsü)
angolul: Hong Kong Special Administrative Region of the People's Republic of China
Hongkong[4] 7 122 508[8] 1104 km2 (426 sq mi)
Flag of Macau
Makaó

Makaó, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe
Különleges közigazgatási terület kínaiul: 澳門 Aomen
portugálul: Macau

kínaiul: 中華人民共和國澳門特別行政區 (Csunghua zsenmin kunghokuo Aomen töpie hszingcsengcsü)

portugálul: Região Administrativa Especial de Macau da República Popular da China
Makaó / Macao[4] 573 003[8] 28,2 km2 (10,9 sq mi)

Kapcsolódó szócikkek

Megjegyzések

  1. a b A területi és népességi adatok az egész államra vonatkoznak, beleértve az Ázsián kívül eső területeket is. Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Oroszország és Törökország európai területekkel is rendelkezik. Ázsia és Óceánia között nincs jól meghatázozható határvonal, Indonéziát és Kelet-Timort néha Óceániához sorolják.
  2. a b A szeparatista régiókkal rendelkező államok területébe és népességébe a szeparatista régió adatait is beszámoljuk.
  3. Bár területének nagy része Afrikában található, a Sínai-félsziget földrajzilag Ázsiához tartozik.

Jegyzetek

  1. United Nations Member States. United Nations. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
  2. a b c d e Field Listing :: Names. CIA. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  3. UNGEGN List of Country Names. United Nations Group of Experts on Geographical Names, 2007. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  4. a b c d e f g h i j List of countries, territories and currencies. Europa, 2011. augusztus 9. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  5. Ország- ás területnevek (pdf). Földrajzinév-bizottság. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  6. a b c d e Field Listing :: Capital. CIA. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  7. UNGEGN World Geographical Names. United Nations Group of Experts on Geographical Names, 2011. július 29. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  8. a b c d e f Country Comparison :: Population. CIA, 2012. július 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  9. a b c d e f Field Listing :: Area. CIA. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
  10. Highlights of the Philippine Population 2015 Census of Population. Philippine Statistics Authority. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  11. a b About Abkhazia. Abkhazia Ministry of Foreign Affairs. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  12. a b Abkhazia (autonomous republic, Georgia). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. március 3.)
  13. Abkhazia presents proof of independence recognition by Vanuatu”, RT, 2011. június 7. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 3.) 
  14. Regions and territories: Abkhazia”, BBC News, 2011. február 8. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 8.) 
  15. a b c Regions and territories: South Ossetia”, BBC News, 2011. február 8. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 8.) 
  16. Kafkas Vakfi: South Ossetia. Hartford Web Publishing. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  17. a b A Mediterranean Quagmire”, The Economist, 2010. április 22. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 3.) 
  18. Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti Cumhuriyet Meclisi (török nyelven). Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  19. Cyprus country profile. BBC News, 2011. május 27. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  20. DPÖ: "2009 sonu itibarıyla nüfus 285 bin 356". Kibris Postasi, 2010. október 8. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  21. A hegyi-karabahi konfliktusról. Új Szó, 2016. április 6. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  22. Hegyi-Karabah új alkotmánya szuverenitást deklarál. HVG, 2006. december 11. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  23. Regions and territories: Nagorno-Karabakh. BBC News, 2011. január 20. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  24. a b Country Overview. Office of the Nagorno Karabakh Republic in the United States. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  25. Official website of the President of the Nagorno Karabagh Republic. President.nkr.am. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  26. Nagorno-Karabakh (region, Azerbaijan). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  27. Palestinians face new uncertainty over President Mahmoud Abbas succession”, The Independent, 2015. szeptember 20. (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) 
  28. Israel and Palestinian territories country profile”, BBC News, 2011. március 9. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 8.) 
  29. Government Information Office, Republic of China (Tawian). Government Information Office, Republic of China (Taiwan). [2005. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  30. Field Listing :: Dependency Status. CIA. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  31. British Indian Ocean Territory. CIA. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  32. a b Australian Government — Department of Infrastructure and Regional Development: 2016 Census: Christmas Island. (Hozzáférés: 2018. január 10.)