Tillit

Jellegzetes norvégiai tillit, amelyben jól láthatók a nagy méretű görgetegek, a kisebb kavicsok és az azokat magába foglaló finomszemű üledék. Ezt a felszínt később lecsiszolta a jég, ezért látható a szerkezet.

A tillit egyszerre kőzetféle és kőzetszövet jellemzője. A tillit üledékes kőzet, amely elsődlegesen a mozgó jég (gleccser) által szállított, az alapkőzetről leszakított és lecsiszolt törmelékből áll. A kőzetféle a végmoréna kőzetté válásával alakul ki. Jellegzetessége, hogy teljesen osztályozatlan, a szemcseméret a legkisebbtől (iszap) a legnagyobbig (görgeteg) terjedhet. Egyes görgetegek a háztömbnyi méretet is elérik. Ásványos összetétele változatos, attól függ, hogy a gleccser milyen alapkőzeten vágta keresztül magát. Ha üledékrétegeket csiszol le, akkor az eredeti üledékszerkezet is átalakul. A megnevezést Albrecht Penck vezette be a geológiába.

Tillit kőzetnek csak a kainozoikumi eljegesedés során képződött, összeálló kőzettesteket tartjuk. A földtörténet más időszakaiból származó hasonló jellegű, vegyes mátrixú üledékeket tillites kőzetnek vagy tillites szövetű kőzetnek nevezzük. Tillitek az állandó jég határán képződnek, ahol a megolvadó jég már nem szállítja tovább a törmeléket. Amennyiben a víz és a szél továbbviszi, ezek már osztályozott üledékeket raknak le, iszapot, löszt, homokot és kavicsot (ezekből képződik a diagenezis során az aleurolit, homokkő és a konglomerátum, illetve a mállástermékek miatt ezeknek az agyagos és meszes változatai). A tillitben és tillites kőzetekben sosincs agyag, mivel a hideg éghajlaton nagyon lassú folyamat az agyagásványokat eredményező mállás. Hasonló okokból meszes kötőanyag sem alakul ki, ezért a tillitből teljesen hiányzik a márga vagy a márgás–agyagos cementáció bármilyen formája.

A földtörténet során több glaciális periódus volt, mindegyik alkalmával keletkeztek tillites jellegű üledékek. Közép- és Nyugat-Európában csak néhány tillitösszlet ismert a Fekete-erdőben vagy Bretagne-ban. Északabbra, Norvégiában, Skóciában gyakoribbak. A tillites kőzetek a déli kontinenseken gyakoribbak, főleg a permokarbon-eljegesedés idejéből származnak, amikor a Gondwana nagy részén állandó jégtakaró volt. Hasonlóképp a prekambriumi „hógolyó-Föld” hipotézis egyik alapvető bizonyítéka a nagy kiterjedésű tillites összletek jelenléte.

• 
  görgeteges tillit
• 
  norvégiai tillit
• 
  prekambriumi tillites összlet Északkelet-Kanadában
• 
  finomszemű tillites kőzet Délkelet-Kanadában (Ontario)
• 
  dániai tillit jégzsákkal