„Bécsi kapu tér (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1848-1849 → 1848–49 AWB |
|||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
A tér a budai Vár egyik jelentős forgalmi csomópontja, ahol a [[Várnegyed]]et átszelő utcák ([[Táncsics Mihály utca]], [[Fortuna utca]], [[Ostrom utca]], Kard utca és a Nándor utca) összefutnak. A középkorban a [[Kapisztrán tér]]rel összefüggő területet együttesen a ''szombathely'', ''szombati vásárhely'' vagy ''szombat piac'' névvel illették, utalva az itt szombatonként tartott vásárokra. A [[török hódoltság]] alatt a tér a ''Szombathely mahalleszi'' nevet viselte. |
A tér a budai Vár egyik jelentős forgalmi csomópontja, ahol a [[Várnegyed]]et átszelő utcák ([[Táncsics Mihály utca]], [[Fortuna utca]], [[Ostrom utca]], Kard utca és a Nándor utca) összefutnak. A középkorban a [[Kapisztrán tér]]rel összefüggő területet együttesen a ''szombathely'', ''szombati vásárhely'' vagy ''szombat piac'' névvel illették, utalva az itt szombatonként tartott vásárokra. A [[török hódoltság]] alatt a tér a ''Szombathely mahalleszi'' nevet viselte. |
||
A Bécsi kapuról sokáig mindenféle fegyverek lógtak le (amikről a néphagyomány úgy tartotta, [[Toldi Miklós]] fegyverei), ezek azonban a [[18. század]]ban nyom nélkül eltűntek. |
A Bécsi kapuról sokáig mindenféle fegyverek lógtak le (amikről a néphagyomány úgy tartotta, [[Toldi Miklós (nemes)|Toldi Miklós]] fegyverei), ezek azonban a [[18. század]]ban nyom nélkül eltűntek. |
||
A tér [[Buda visszafoglalása]] ([[1686]]) körüli években nyerte el nagyjából mai alakját, [[1874]]-ben pedig a mai nevét. |
A tér [[Buda visszafoglalása]] ([[1686]]) körüli években nyerte el nagyjából mai alakját, [[1874]]-ben pedig a mai nevét. |
||
| 76. sor: | 76. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Bec~sikaputer}} |
{{DEFAULTSORT:Bec~sikaputer}} |
||
[[Kategória:Budai Várnegyed]] |
[[Kategória:Budai Várnegyed]] |
||
[[Kategória:Budapest I. kerületének utcái és terei]] |
[[Kategória:Budapest I. kerületének utcái és terei]] |
||
A lap 2018. március 10., 19:36-kori változata
| Bécsi kapu tér (bécsi kapu) | |
 | |
| A bécsi kapu a Budavári evangélikus templom felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest |
| Városrész | Budai Várnegyed |
| Létrejötte | középkor |
| Névadó | Bécsi kapu |
| Nevezetes épületei | Bécsi kapu Magyar Országos Levéltár Kazinczy-emlékkút |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Bécsi kapu tér
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 01′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi kapu tér témájú médiaállományokat. | |
A Bécsi kapu tér egy közterület, amely Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található, az Ostrom utca, a Táncsics Mihály utca és a Nándor utca (volt Petermann Bíró utca) találkozásánál.
A téren található a Bécsi kapu, a Magyar Nemzeti Levéltár épülete, a Budavári evangélikus templom valamint a Bécsi kapu téri szőlőtőke.
Története
A tér a budai Vár egyik jelentős forgalmi csomópontja, ahol a Várnegyedet átszelő utcák (Táncsics Mihály utca, Fortuna utca, Ostrom utca, Kard utca és a Nándor utca) összefutnak. A középkorban a Kapisztrán térrel összefüggő területet együttesen a szombathely, szombati vásárhely vagy szombat piac névvel illették, utalva az itt szombatonként tartott vásárokra. A török hódoltság alatt a tér a Szombathely mahalleszi nevet viselte.
A Bécsi kapuról sokáig mindenféle fegyverek lógtak le (amikről a néphagyomány úgy tartotta, Toldi Miklós fegyverei), ezek azonban a 18. században nyom nélkül eltűntek.
A tér Buda visszafoglalása (1686) körüli években nyerte el nagyjából mai alakját, 1874-ben pedig a mai nevét.
Jelentősebb épületek
1. szám: Copf stílusú ház, mely 1795 körül épült.
2-4. szám: A Magyar Nemzeti Levéltár neoromán stílusú palotája, mely 1924-re készült el.[1]
5. szám: 1780 környékén épült ház. Udvari függőfolyosója vasrácskorlátos, lépcsőháza copf stílusjegyeket őriz.
6. szám: 1730 táján épült, barokk és copf stílus keveredik benne, homlokzatán gótikus falzárványok is láthatóak. Nepomuki Szent János szobra található az emeleti ablakok közti fülkében.
7. szám: A ház homlokzatán domborművek állnak, melyek Vergilius, Cicero, Szókratész, Quintilianus valamint Seneca festett medalionokba zárt alakjait ábrázolják. A ház 1807 környékén épült, Grigely József a latin és az irodalom professzora számára. Híres vendégként megfordult itt az 1930-as években Thomas Mann is, mint az akkori tulajdonos, Hatvany Lajos báró meghívottja.
8. szám: Az Esterházy család tulajdonában állt egykor ez a zárt félkörívű sarokerkélyes ház, legutolsó lakója gróf Esterházy Móric volt. Udvarán védett szőlőtőke terem, mely 1947-ben bújt elő a romok alól.
Kazinczy-emlékkút
Az emlékkút egy kis parkban áll a tér közepén. A keleti oldalán, az író, költő, műfordító domborművű bal profilja alatt „Kazinczy Ferenc emlékének 1831-1931”, a nyugati oldalán pedig „Kazinczy Ferenc halála évfordulójára emelte a Székesfőváros közönsége” felirat olvasható.
A mécsest tartó sudár nőalak és a költő bal profiljának domborműve Pásztor János szobrászművész alkotása.
Jegyzetek
- ↑ Az óbudai épület bemutatása – A Magyar Nemzeti Levéltár honlapja
Források
- Bécsi kapu tér a vendégvárón
- Kazinczy-emlékkút [halott link]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 100. o. ISBN 963 9469 06 8