„Marton Ernő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
Nem agusztus 29-én, hanem 28-án halt meg. Igaz az újságok augusztus 29-én tudósítottak róla. Talán innen származik a félreértés
8. sor: 8. sor:
| születés dátuma = [[1896]]. [[május 17.]]
| születés dátuma = [[1896]]. [[május 17.]]
| halál helye = [[Jeruzsálem]]
| halál helye = [[Jeruzsálem]]
| halál dátuma = [[1960]]. [[augusztus 29.]]
| halál dátuma = [[1960]]. [[augusztus 28.]]
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| házastárs =
17. sor: 17. sor:
| aláírás =
| aláírás =
}}
}}
'''Marton Ernő''' ([[Dicsőszentmárton]], [[1896]]. [[május 17.]] – [[Jeruzsálem]], [[1960]]. [[augusztus 29.]]) magyar író, szerkesztő, műfordító.
'''Marton Ernő''' ([[Dicsőszentmárton]], [[1896]]. [[május 17.]] – [[Jeruzsálem]], [[1960]]. [[augusztus 28.]]) magyar író, szerkesztő, műfordító.


== Élete és munkássága ==
== Élete és munkássága ==

A lap 2018. március 6., 16:38-kori változata

Marton Ernő
Született1896. május 17.
Dicsőszentmárton
Elhunyt1960. augusztus 28.
Jeruzsálem
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
szerkesztő,
műfordító
Tisztségefőszerkesztő (1948–1960, Új Kelet)
SírhelyeNahalat Yitzhak Cemetery
SablonWikidataSegítség

Marton Ernő (Dicsőszentmárton, 1896. május 17.Jeruzsálem, 1960. augusztus 28.) magyar író, szerkesztő, műfordító.

Élete és munkássága

Rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. Kis-Küküllő vármegyében volt főispáni titkár 1917–18-ban, később kolozsvári alpolgármester lett. Mint az általa alapított Új Kelet főszerkesztője az Újvári Péter-féle Zsidó lexikon (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az erdélyi haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi sajtó modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után Budapesten a magyarországi zsidóság önvédelmében vett részt, majd Bukarestbe költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt zsidóság érdekében. 1946-ban kivándorolt Izraelbe, ahol ismét megindította a magyar nyelvű Új Keletet.

Művei

Magyarra fordította Max Brod A cionizmus három korszaka (Kolozsvár, év nélkül), Schemarja Gorelik Cion és Gólusz (Nagyvárad, 1920) c. munkáját és A zsidó békeprogram (németből, szerző nélkül, Nagyvárad, 1920) c. kiadványt.

Önálló munkái:

  • A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben (Kolozsvár, 1922)
  • A magyar zsidóság családfája (Kolozsvár, 1941; angolul Hungarian Jewish Studies, 1966. Ugyanott Vágó Béla életrajzi tanulmánya Marton Ernőről).

Források