„Szekrény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az [[ókor]] népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd [[ajtó]]val) a [[rómaiak]]nál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a [[polc]]okat, [[fiók]]okat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a [[középkor]]ban, midőn a [[fal]]ban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az [[épület]] alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos [[palotahomlokzat]]tal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a [[reneszánsz]] korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett. |
A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az [[ókor]] népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd [[ajtó]]val) a [[rómaiak]]nál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a [[polc]]okat, [[fiók]]okat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a [[középkor]]ban, midőn a [[fal]]ban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az [[épület]] alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos [[palotahomlokzat]]tal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a [[reneszánsz]] korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett. |
||
<gallery widths="160" heights="220px" perrow="4"> |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
Fájl:Ebédlőszekrény (1907).png|Ebédlőszekrény (1907) |
|||
Fájl:Könyvszekrény (1907).png|Könyvszekrény (1907) |
|||
</gallery> |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2018. március 1., 13:40-kori változata
A szekrény bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az ókor népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd ajtóval) a rómaiaknál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a polcokat, fiókokat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a középkorban, midőn a falban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az épület alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos palotahomlokzattal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a reneszánsz korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.
-
1800 körül készült ruhásszekrény -
1900 körül készült ruhásszekrény -
Ebédlőszekrény (1907) -
Könyvszekrény (1907)
.JPG)
.png)
.png)