„Buza Péter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források, jegyzetek: +Nemz. katal. ISNI |
Visszavontam Palotabarát (vita) szerkesztését (oldid: 19660851): ez a Wikidatába való Címke: Visszavonás |
||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
[[Kategória:Kispestiek]] |
[[Kategória:Kispestiek]] |
||
A lap 2018. február 24., 00:38-kori változata
| Buza Péter | |
| Született | 1942. május 22. (81 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró, könyvtáros, helytörténész, író, városvédő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest,[1] 1942. május 22.[2] –) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.
Pályája
1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke[3]. 2007-től[4] elnöke (főkadarnagya) a budai szőlőművelés felélesztésére, a kadarka újrahonosítására alakult "Kadarka kör"-nek.
Budapest
1979-től publikált a Budapest folyóiratban,[5] majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság 1992–2003 megjelenő Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt.[6] 1985-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a Ludovika Akadéma közelében a józsefvárosi Illés-kút forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.[7] 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.[8] Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett FUIT (volt) felirattal.[9] A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.
Könyvei
- Pest-budai történetek (1983) Idegenforgalmi és Propaganda Vállalat
- Erzsébetváros negyven éve Ruzicska Máriával (1985) MSZMP VII. ker. Bizottsága
- Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén (1989) Kozmosz könyvek
- Balatonfenyves (1993) Balatonfenyves Önkormányzata
- Palotai tegnapok (1996) Rákospalotai Múzeum
- Pestújhely emlékkönyve (1997) Rákospalotai Múzeum
- Az első nap Budapesten (1989) Maecenas kiadó
- Buda, Duna, Pest Faragó Istvánnal 1989 Officina Nova
- Herminamező (1992) Herminamező Polgári Köre
- Budapest teljes utcanévlexikona Mészáros Györggyel és Ráday Mihállyal (2004) Sprinter kiadó
- Fürdőző Budapest (2006) Holnap kiadó
- A bedeszkázott riporter (2007) Budapesti Városvédő Egyesület (Budapest könyvek)
- Bagolyröpte Pest felett (2016) Budapesti Városvédő Egyesület
- Bandusia forrása (2016) Városháza
- Zuglói mozaik - nyaralók, villák, bérpaloták (2016) XIV. ker. Zugló Önkormányzata
Díjai, elismerései
A magyarországi Forbes magazin 2017-es URBAN melléklete „Kik tették a világ legjobb városává Budapestet” címmel egy saját összeállítású névsort tett közzé, melyben szerepelt Buza is.[10]
- Kőrösi Csoma-emlékérem 1984
- Podmaniczky-díj 1990
- Pro Urbe Budapest 1994
- Szép Magyar Könyv-díj 2003
- Schönvisner István-emlékérem 2003 [11]
- Zugló díszpolgára 2017[12]
Források, jegyzetek
- ↑ Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. április 1.) 38. o.
- ↑ A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. július 15.)
- ↑ Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.
- ↑ Szüret Kadarkáink Kertjében. Budapest (folyóirat), XXXVIII. évf. 10. sz. (2015) 31. o.
- ↑ Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
- ↑ N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
- ↑ Csordás Lajos: Józsefvárosi kútkeresők. Népszabadság, (2016. augusztus 19.) 12. o.
- ↑ Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.
- ↑ Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ Bagi László: Kik tették a világ legjobb városává Budapestet? Forbes URBAN, V. évf. IV. különszám. sz. (2017. május) 37. o.
- ↑ Schönvisner István-emlékérem kitüntetettjei. www.forsterkozpont.hu (2010. december 17.) (Hozzáférés: 2017. december 3.)
- ↑ Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. október 14.)