„Mexikóváros” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Városkép, magas épületek: A WP nem jósda, a "jelenlegi" szó pedig kerülendő |
→Városkép, magas épületek: A "jelenleg" itt 2014 előtti időszakot takar. Azonban már 2018-at írunk. |
||
140. sor: | 140. sor: | ||
==Városkép, magas épületek== |
==Városkép, magas épületek== |
||
{{elavult}} |
|||
[[Kép:Paseo de la reforma April 2013.jpg|balra|bélyegkép|Mexikó legmagasabb épülete, a [[Torre Mayor]]]] |
[[Kép:Paseo de la reforma April 2013.jpg|balra|bélyegkép|Mexikó legmagasabb épülete, a [[Torre Mayor]]]] |
||
Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például [[1985-ös mexikói földrengés|1985-ben]]<ref>{{cite web |url=http://www.cires.org.mx/1985_es.php |title=El sismo del 19 de septiembre de 1985 |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol}}</ref>), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt. Jelenleg itt áll az egész ország legmagasabb épülete, a 225,4 m magas, 55 szintes irodaház, a [[Torre Mayor]].<ref>{{cite web |url=http://skyscraperpage.com/cities/?buildingID=372 |title=A Torre Mayor a skyscraperpage.com-on |accessdate=2013-05-27 |language=angol}}</ref> 200 méter fölé emelkedik még a [[Torre Ejecutiva Pemex]] (211,3 m) és antennájával együtt a [[Világkereskedelmi Központ]] mexikóvárosi tornya (207,1 m). Jelenleg épül a 234,9 m-esre tervezett [[Torre BBVA Bancomer]] torony és a 244 m magas [[Torre Reforma]], mindkettőt 2014-re tervezik befejezni. Emellett tervbe van véve egy 237,6 m-es ([[Punto Chapultepec]] nevű) és egy mindezeknél magasabb, 267 m-es ([[Torre Mitikah]] nevű) felhőkarcoló építése is.<ref>{{cite web |url=http://skyscraperpage.com/diagrams/?cityID=832 |title=Mexikóváros magas épületei a skyscraperpage.com-on |accessdate=2013-05-27 |language=angol}}</ref> |
Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például [[1985-ös mexikói földrengés|1985-ben]]<ref>{{cite web |url=http://www.cires.org.mx/1985_es.php |title=El sismo del 19 de septiembre de 1985 |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol}}</ref>), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt. Jelenleg itt áll az egész ország legmagasabb épülete, a 225,4 m magas, 55 szintes irodaház, a [[Torre Mayor]].<ref>{{cite web |url=http://skyscraperpage.com/cities/?buildingID=372 |title=A Torre Mayor a skyscraperpage.com-on |accessdate=2013-05-27 |language=angol}}</ref> 200 méter fölé emelkedik még a [[Torre Ejecutiva Pemex]] (211,3 m) és antennájával együtt a [[Világkereskedelmi Központ]] mexikóvárosi tornya (207,1 m). Jelenleg épül a 234,9 m-esre tervezett [[Torre BBVA Bancomer]] torony és a 244 m magas [[Torre Reforma]], mindkettőt 2014-re tervezik befejezni. Emellett tervbe van véve egy 237,6 m-es ([[Punto Chapultepec]] nevű) és egy mindezeknél magasabb, 267 m-es ([[Torre Mitikah]] nevű) felhőkarcoló építése is.<ref>{{cite web |url=http://skyscraperpage.com/diagrams/?cityID=832 |title=Mexikóváros magas épületei a skyscraperpage.com-on |accessdate=2013-05-27 |language=angol}}</ref> |
A lap 2018. február 20., 19:39-kori változata
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd: sziudad de mehiko) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2012-es becsült adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2] A település a Szövetségi Körzet, azaz a Distrito Federal területén fekszik. Ez a körzet Mexikó egyetlen államához sem tartozik hozzá, önálló közigazgatási egységet alkot és Mexikóvároson kívül még 531 kisebb települést tartalmaz.[3]
Földrajz
Fekvése
Mexikóváros a Mexikói-fennsík déli részén terül el, délről a Vulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a Tlalpan nevű kerületben emelkedő Ajusco (ennek két csúcsa a Cruz del Marqués és a Pico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.[4]
Éghajlat
A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,5 | 32,0 | 32,5 | 34,5 | 35,5 | 33,5 | 29,5 | 29,5 | 30,0 | 30,0 | 30,5 | 30,5 | 35,5 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,6 | 25,0 | 27,4 | 28,0 | 27,9 | 26,0 | 24,8 | 25,1 | 24,8 | 24,6 | 24,3 | 23,4 | 25,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 14,6 | 15,9 | 18,4 | 19,7 | 20,3 | 19,6 | 18,6 | 18,8 | 18,6 | 17,6 | 16,2 | 15,1 | 17,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,6 | 6,7 | 9,4 | 11,3 | 12,8 | 13,2 | 12,5 | 12,4 | 12,3 | 10,7 | 8,1 | 6,7 | 10,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −2,5 | −1,0 | −0,5 | 5,0 | 7,5 | 7,5 | 8,0 | 6,0 | 4,5 | 2,5 | 0,5 | 0,0 | −2,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 5 | 10 | 28 | 69 | 129 | 146 | 112 | 111 | 52 | 5 | 4 | 677 |
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5] |
Városkép, magas épületek
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például 1985-ben[6]), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt. Jelenleg itt áll az egész ország legmagasabb épülete, a 225,4 m magas, 55 szintes irodaház, a Torre Mayor.[7] 200 méter fölé emelkedik még a Torre Ejecutiva Pemex (211,3 m) és antennájával együtt a Világkereskedelmi Központ mexikóvárosi tornya (207,1 m). Jelenleg épül a 234,9 m-esre tervezett Torre BBVA Bancomer torony és a 244 m magas Torre Reforma, mindkettőt 2014-re tervezik befejezni. Emellett tervbe van véve egy 237,6 m-es (Punto Chapultepec nevű) és egy mindezeknél magasabb, 267 m-es (Torre Mitikah nevű) felhőkarcoló építése is.[8]
Közlekedés
Légi közlekedés
Mexikóváros nemzetközi repülőtere a Benito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak São Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és Bogotá előzi meg.[10]
Metróhálózat
Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 peso volt (kb. 54 Ft).[13]
Történelem
A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.
1519-ben érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével megtörték az aztékok szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert. Az azték fővárost lerombolták, és romjain elkezdték felépíteni a mai Mexikóvárost, ami 1535-ben Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.
1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.
A város közigazgatása
Szám | Kerület | Terület km²-ben |
Lakosság 2010 |
Népsűrűség fő/km² |
---|---|---|---|---|
01 | Álvaro Obregón | 93,67 | 727 034 | 7762 |
02 | Azcapotzalco | 34,51 | 414 711 | 12 017 |
03 | Benito Juárez | 26,28 | 385 439 | 14 667 |
04 | Coyoacán | 59,19 | 620 416 | 10 482 |
05 | Cuajimalpa de Morelos | 72,88 | 186 391 | 2558 |
06 | Cuauhtémoc | 32,09 | 531 831 | 16 573 |
07 | Gustavo A. Madero | 91,46 | 1 185 772 | 12 965 |
08 | Iztacalco | 21,84 | 384 326 | 17 597 |
09 | Iztapalapa | 124,46 | 1 815 786 | 14 589 |
10 | La Magdalena Contreras | 62,19 | 239 086 | 3844 |
11 | Miguel Hidalgo | 46,02 | 372 889 | 8103 |
12 | Milpa Alta | 268,63 | 130 582 | 486 |
13 | Tláhuac | 88,44 | 360 265 | 4074 |
14 | Tlalpan | 309,72 | 650 567 | 2101 |
15 | Venustiano Carranza | 33,07 | 430 978 | 13 032 |
16 | Xochimilco | 134,58 | 415 007 | 3084 |
Összesen | 1499,03 | 8 436 369 | 5628 |
forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática
Kultúra
Színházak és kulturális intézmények
- Palacio de Bellas Artes – Szépművészetek palotája: 1904 és 1934 között építették.
- Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
- Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium
Múzeumok
- Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
- Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
- Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
Igazi különlegesség a Cuauhtémoc kerületben, a Colonia Juárez városrészben található Csokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítve MUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a kakaóbabbal, a kakaóval és a csokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzeletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.[14]
Oktatás
A város egyetemei:
- Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional Autónoma de México) – 1551-ben alapított egyetem.
- Universidad Tecnológica de México
- Mexikóvárosi egyetem
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Intercontinental
- Universidad Pedagógica Nacional
- Universidad Panamericana
Gazdaság
2015. március 26-án Mexikóvárosban magyar kereskedőház nyílt.[15]
Sport
Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,[16] de sokáig itt játszott a Necaxa és az Atlante is. Előbbi 2003-ban költözött Aguascalientesbe,[17] utóbbi pedig 2007-ben Cancúnba.[18]
Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.
Testvértelepülések
- Los Angeles (USA) (1969)
- Nagoja (Japán) (1978)
- San Salvador (El Salvador) (1979)
- Madrid (Spanyolország) (1983)
- Cuzco (Peru) (1987)
- Chicago (USA) (1987)
- Szöul (Dél-Korea) (1992)
- Berlin (Németország) (1993)
- Havanna (Kuba) (1997)
- Kijev (Ukrajna) (1997)
- Peking (Kína) (2009)[19]
- Santa María Huatulco (Mexikó) (2011)[20]
- Nicosia (Ciprus) (2012)[21]
Képek
-
A városi székesegyház (Catedral Metropolitana)
-
A Palacio de Bellas Artes – Szépművészetek palotája
-
Felhőkarcolók a Paseo de la Reforma térségében
-
Az értéktőzsde épületei
-
Indiánok tánca
További információk
Források
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ La Zona Metropolitana "devora" a municipios (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ INEGI – A Szövetségi Körzet domborzata (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ El sismo del 19 de septiembre de 1985 (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A Torre Mayor a skyscraperpage.com-on (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ Mexikóváros magas épületei a skyscraperpage.com-on (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ Statisztika a legforgalmasabb repülőterekről (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – vonalhálózat (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a metró számokban (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a jegy ára (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A Csokoládémúzeum honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ Szijjártó Péter megnyitotta a mexikóvárosi magyar kereskedőházat. Magyar Hírlap, 2015. március 27. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
- ↑ Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A Necaxa honlapja – történet, 4. rész (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A Club Atlante honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Beijing y la Ciudad de México firmaron convenio de hermanamiento (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Firman convenio de hermanamiento Huatulco y la ciudad de México (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Se inician gestiones para hermanamiento entre la ciudad de Nicosia y la Ciudad de México (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 24.)