„Székely Géza (újságíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
38 634 szerkesztés
a Apró módosítások AWB
halál dátuma + linkek
3. sor: 3. sor:
{{Életrajz infobox
{{Életrajz infobox
| név = Székely Géza
| név = Székely Géza
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Brassó]]
| születés dátuma = [[1901]]. [[február 21.]]
| halál helye =
| halál dátuma = [[1974]] ?
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = turisztikai író, <br />sportújságíró
| szakma = turisztikai író, <br />sportújságíró
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
}}
'''Székely Géza''' (írói álneve: Csukás Sz. Géza; [[Brassó]], [[1901]]. [[február 21.]] – [[1974]]?) [[erdély]]i [[Magyarok|magyar]] turisztikai és sportújságíró.
'''Székely Géza''' (írói álneve: Csukás Sz. Géza; [[Brassó]], [[1901]]. [[február 21.]] – [[Csíkszereda]], [[1987]])<ref>{{CitPer |tit=Száztizenöt éve született Székely Géza |per=szereda.ORIGO |ann=2016 |lun=2 |tom=12 |fasc=2 |pag=25 |issn=2066-6349 |url=http://www.szereda.ro/cdownloads/files/file_0fc569f01d30ef.pdf}}</ref> [[Romániai magyarok|erdélyi magyar]] turisztikai és sportújságíró.


== Életútja, munkássága ==
== Életútja, munkássága ==
25. sor: 12. sor:
A brassói Állami Főreáliskolában érettségizett. 1920-tól a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. [[Móricz Miklós]] biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a [[sport]], a [[turizmus]] és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban [[Farcádi Sándor]]ról (''Látogatás a székelyek költőjénél'').
A brassói Állami Főreáliskolában érettségizett. 1920-tól a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. [[Móricz Miklós]] biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a [[sport]], a [[turizmus]] és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban [[Farcádi Sándor]]ról (''Látogatás a székelyek költőjénél'').


1929–32 között a [[kolozsvár]]i [[Keleti Újság]] brassói tudósítója, 1933-ban [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyulával]] együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a [[Brassói Napló]]t, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között Halász Kálmán mellett az ''Erdélyi Turista'' társszerkesztője; 1939-ben ''Brassói Turista'' címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az [[Erdély (folyóirat, 1892–1948)|Erdély]] tudósítója.
1929–32 között a [[kolozsvár]]i [[Keleti Újság]] brassói tudósítója, 1933-ban [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyulával]] együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a [[Brassói Napló]]t, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között [[Halász Kálmán]] mellett az ''Erdélyi Turista'' társszerkesztője; 1939-ben ''Brassói Turista'' címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az [[Erdély (folyóirat, 1892–1948)|Erdély]] tudósítója.


Mint [[sport]]tudósító részt vett az 1928-as [[amszterdam]]i olimpián és a budapesti 1931-es Nemzetközi Turisztikai Kongresszuson. 1940-től a Csíkszeredai Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségét vezette, 1946-tól a Csíkmegyei Népsport Szervezet elnöke, 1950-től a Megyei Testnevelési Bizottság sportfelelőse. Az [[1950-es évek]]től turisztikai cikkeket közölt a [[Népújság|Vörös Zászló]]ban, 1968-tól a [[csíkszereda]]i [[Hargita (napilap)|Hargitában]], az [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előrében]] és [[román nyelv|románul]] az ''Informaţia Harghitei'' c. lapban. Írásait az [[Encián (folyóirat)|Encián]], ''Turisták Évkönyve'', ''Sportul'' is közölte.
Mint sporttudósító részt vett az [[1928. évi nyári olimpiai játékok|1928-as amszterdami olimpián]] és a budapesti 1931-es Nemzetközi Turisztikai Kongresszuson. 1940-től a Csíkszeredai Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségét vezette, 1946-tól a Csíkmegyei Népsport Szervezet elnöke, 1950-től a Megyei Testnevelési Bizottság sportfelelőse. Az [[1950-es évek]]től turisztikai cikkeket közölt a [[Népújság|Vörös Zászló]]ban, 1968-tól a csíkszeredai [[Hargita (napilap)|Hargitában]], az [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előrében]] és [[román nyelv|románul]] az ''Informația Harghitei'' c. lapban. Írásait az [[Encián (folyóirat)|Encián]], ''Turisták Évkönyve'', ''Sportul'' is közölte.


== Kötetei ==
== Kötetei ==
36. sor: 23. sor:


== Források ==
== Források ==
{{jegyzetek}}

*{{RMIL|5}}
*{{RMIL|5}}


== További információk ==
== További információk ==

*Halász Gyula: A századik év küszöbén. Bukarest, 1967.
*Halász Gyula: A századik év küszöbén. Bukarest, 1967.
*Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bukarest, 1974.
*Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bukarest, 1974.
51. sor: 37. sor:
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:1901-ben született személyek]]
[[Kategória:1901-ben született személyek]]
[[Kategória:Az 1970-es években elhunyt személyek]]
[[Kategória:1987-ben elhunyt személyek]]

A lap 2018. február 20., 14:45-kori változata

Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely Géza (egyértelműsítő lap).
Székely Géza
Született1901. február 21.
Brassó
Elhunyt1987 (85-86 évesen)
Csíkszereda
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaturisztikai író,
sportújságíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Székely Géza (írói álneve: Csukás Sz. Géza; Brassó, 1901. február 21. – Csíkszereda, 1987)[1] erdélyi magyar turisztikai és sportújságíró.

Életútja, munkássága

A brassói Állami Főreáliskolában érettségizett. 1920-tól a Brassói Lapok nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. Móricz Miklós biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a sport, a turizmus és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban Farcádi Sándorról (Látogatás a székelyek költőjénél).

1929–32 között a kolozsvári Keleti Újság brassói tudósítója, 1933-ban Halász Gyulával együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a Brassói Naplót, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között Halász Kálmán mellett az Erdélyi Turista társszerkesztője; 1939-ben Brassói Turista címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az Erdély tudósítója.

Mint sporttudósító részt vett az 1928-as amszterdami olimpián és a budapesti 1931-es Nemzetközi Turisztikai Kongresszuson. 1940-től a Csíkszeredai Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségét vezette, 1946-tól a Csíkmegyei Népsport Szervezet elnöke, 1950-től a Megyei Testnevelési Bizottság sportfelelőse. Az 1950-es évektől turisztikai cikkeket közölt a Vörös Zászlóban, 1968-tól a csíkszeredai Hargitában, az Előrében és románul az Informația Harghitei c. lapban. Írásait az Encián, Turisták Évkönyve, Sportul is közölte.

Kötetei

  • Nagykőhavas – Piatra Mare leírása (Brassó, 1936);
  • Csíkvármegye (Csíkszereda, 1942).
  • Szerkesztésében jelent meg a brassói Turista Egylet jubileumi emlékkönyve (Tíz év a turistaság szolgálatában. 1927–1937. Brassó, 1937).

Források

  1. ↑ Száztizenöt éve született Székely Géza. szereda.ORIGO, XII. évf. 2. sz. (2016. február) 25. o. ISSN 2066-6349

További információk

  • Halász Gyula: A századik év küszöbén. Bukarest, 1967.
  • Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bukarest, 1974.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székely_Géza_(újságíró)&oldid=19648916”