„Óbudai pálos kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2018. február 19., 16:35-kori változata

Az óbudai pálos kolostor, közismertebb nevén Fehéregyháza (régebbi irodalomban Fejéregyháza), eredetileg egy plébániatemplom volt Óbuda határában. Hunyadi Mátyás utóbb pálosokat telepített a fehéregyházi kegyhely gondozására. A kolostor romjait a 19. században az óbudai Victoria-téglagyár területén találták meg.

Története

A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. Anonymus tudósítása szerint a fehéregyházi, Szűz Máriának szentelt templomot a magyarok megtérése után azon a helyen emelték, ahol Árpád fejedelmet eltemették. Rajta kívül azonban nincs egyetlen olyan középkori forrás sem, amely megnevezné Fehéregyházát Árpád végső nyughelyeként.

I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított.

1480-ban óbudai pálos kolostornak alapítására, amit a fejéregyházi templom mellé szeretett volna telepíteni, Mátyás király engedélyt kért a pápától, mert a templom leromlott állapotban volt, és a káptalan nem törődött vele, pedig a korábbi búcsúknak köszönhetően sokan keresték fel. A kegyhely ápolására pálosokat kívánt Fehéregyházára telepíteni, a felépítendő kolostort pedig adományokkal akarta megerősíteni.

1483-ban újabb kéréssel folyamodott a pápához a tervezett kolostor kapcsán. A kérelemre azért volt szükség, mert Mátyás a budai káptalan régi templomának a köveit akarta felhasználtatni a pálos kolostor megépítéséhez. II. Ulászló a kolostornak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. 1494-ben VI. Sándor pápa engedélyezte a plébániatemplom megszüntetését, a pálos szerzeteseknek pedig azt, hogy a kegyhelyet látogatók számára a veszprémi püspök engedélyével kiszolgáltathassák.

A kolostorhoz tartozott Békásmegyer, a helyi plébánost a fehéregyházi pálos perjel jóváhagyásával választhatták meg az ott élők. 1503-ban II. Ulászló Födémes birtokát adományozta az óbudai pálosoknak.A 16. században további kisebb adományokban részesültek. Amikor II. Ulászló szélütést szenvedett, a felesége, Anna királyné fogadalmat tett, hogy a férje felgyógyulása érdekében gyalog zarándokol el az óbudai Fehéregyházára. A király végül lebeszélte arról, hogy ezt télvíz idején, mezítláb tegye meg.^[1]

A kolostorépület súlyos károkat szenvedett a török támadások során. Buda 1529-es ostroma során feldúlták, a kápolnáját pedig puskapor tárolására használták. A pálosok a közeledő török elől 1541-ben végleg elmenekültek. Az óbudai és más pálos kolostorok Ecsegen helyezték el a tulajdonukban álló vagyontárgyakat, amelyeket a fennmaradt leltár 96 ezer forintra értékelt. A vagyont a Drugeth családra bízták, amely azonban nem fizette vissza nekik a pénz, végül hosszas pereskedés után csekély járadék folyósítása fejében a pálosok kénytelenek voltak elismerni a tartozás kiegyenlítését.

Régészeti feltárása

A kolostor épülete a Török hódoltság korában pusztult el, romjait a mai Bécsi út 166. szám alatti óbudai téglagyár építésekor találták meg és pusztították el a 19. század végén.

1907-ben törvény született arról, hogy egy templomot építenek Óbuda határában ott, ahol Árpádot eltemették, de az épület soha nem készült el.^[2]

Forrás

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 224. o. ISBN 963-05-6411-4

Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban
Kanyó Ferenc: Árpád sírja nyomában. Ásonyomon
[1]

↑ Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok (1877) 11, 631–641, 727–757 és 816–840.
↑ https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6967

[1] Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok (1877) 11, 631–641, 727–757 és 816–840.

[2] ttps://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6967

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az óbudai pálos kolostor, közismertebb nevén Fehéregyháza, eredetileg egy plébániatemplom volt Óbuda határában. Hunyadi Mátyás utóbb pálosokat telepített a fehéregyházi kegyhely gondozására. A kolostor romjait a 19. században az óbudai Victoria-téglagyár területén találták meg.
+Az óbudai pálos kolostor, közismertebb nevén Fehéregyháza (régebbi irodalomban Fejéregyháza), eredetileg egy plébániatemplom volt Óbuda határában. Hunyadi Mátyás utóbb pálosokat telepített a fehéregyházi kegyhely gondozására. A kolostor romjait a 19. században az óbudai Victoria-téglagyár területén találták meg.
 === Története ===
-A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított.
+A fehéregyházi templom alapításának történetét pontosan nem ismerjük. Mivel a plébániai jogai kiterjedtek az óbudai káptalan területén fekvő Óbudára is, ezért vélelmezhető, hogy I. (Szent) István idején létesült. Fehéregyháza az Árpád-korban királyi kápolna volt. [[Anonymus]] tudósítása szerint a fehéregyházi, Szűz Máriának szentelt templomot a magyarok megtérése után azon a helyen emelték, ahol Árpád fejedelmet eltemették. Rajta kívül azonban nincs egyetlen olyan középkori forrás sem, amely megnevezné Fehéregyházát Árpád végső nyughelyeként.
-Az '''óbudai [[Pálos rend|pálos kolostornak]]''' alapítására, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kért engedélyt a pápától [[1483]]-ban. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. A keletre tájolt egyhajós templom mellett négyzet alakú kolostor és udvar, valamint melléképületek álltak.
+I. Károly király idején a pápa kiterjedt búcsújogokkal ruházta fel. Amikor Óbudát 1355-ben megosztották a káptalan és az anyakirályné között, Fehéregyháza elveszítette a plébániai jogait a város felett, és ettől kezdve hanyatlásnak indult. Mátyás kérelme idején már elhagyatottnak számított.
+[[1480]]-ban '''óbudai [[Pálos rend|pálos kolostornak]]''' alapítására, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] engedélyt kért a pápától, mert a templom leromlott állapotban volt, és a káptalan nem törődött vele, pedig a korábbi búcsúknak köszönhetően sokan keresték fel. A kegyhely ápolására pálosokat kívánt Fehéregyházára telepíteni, a felépítendő kolostort pedig adományokkal akarta megerősíteni.
+[[1483]]-ban újabb kéréssel folyamodott a pápához a tervezett kolostor kapcsán. A kérelemre azért volt szükség, mert Mátyás a budai káptalan régi templomának a köveit akarta felhasználtatni a pálos kolostor megépítéséhez. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. [[1494]]-ben [[VI. Sándor pápa]] engedélyezte a plébániatemplom megszüntetését, a pálos szerzeteseknek pedig azt, hogy a kegyhelyet látogatók számára a veszprémi püspök engedélyével kiszolgáltathassák.
+A kolostorhoz tartozott Békásmegyer, a helyi plébánost a fehéregyházi pálos perjel jóváhagyásával választhatták meg az ott élők. [[1503]]-ban II. Ulászló Födémes birtokát adományozta az óbudai pálosoknak.A 16. században további kisebb adományokban részesültek. Amikor II. Ulászló szélütést szenvedett, a felesége, [[Candale-i Anna magyar királyné|Anna királyné]] fogadalmat tett, hogy a férje felgyógyulása érdekében gyalog zarándokol el az óbudai Fehéregyházára. A király végül lebeszélte arról, hogy ezt télvíz idején, mezítláb tegye meg.<ref>Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok (1877) 11, 631–641, 727–757 és 816–840.</ref>
+A kolostorépület súlyos károkat szenvedett a török támadások során. [[Buda ostroma (1529)|Buda 1529-es ostroma]] során feldúlták, a kápolnáját pedig puskapor tárolására használták. A pálosok a közeledő török elől [[1541]]-ben végleg elmenekültek. Az óbudai és más pálos kolostorok Ecsegen helyezték el a tulajdonukban álló vagyontárgyakat, amelyeket a fennmaradt leltár 96 ezer forintra értékelt. A vagyont a Drugeth családra bízták, amely azonban nem fizette vissza nekik a pénz, végül hosszas pereskedés után csekély járadék folyósítása fejében a pálosok kénytelenek voltak elismerni a tartozás kiegyenlítését.
+=== Régészeti feltárása ===
 A kolostor épülete a [[Török hódoltság]] korában pusztult el, romjait a mai Bécsi út 166. szám alatti óbudai téglagyár építésekor találták meg és pusztították el a [[19. század]] végén.
+-ben törvény született arról, hogy egy templomot építenek Óbuda határában ott, ahol Árpádot eltemették, de az épület soha nem készült el.<ref>https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6967</ref>
 ==Forrás==
@@ 12. sor: / 26. sor: @@
 * Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban
 * [http://www.asonyomon.hu/arpad-sirja-nyomaban-i/ Kanyó Ferenc: Árpád sírja nyomában. Ásonyomon]
+* [http://toriblog.blog.hu/2010/07/16/volt_egyszer_egy_feheregyhaza]
 {{DEFAULTSORT:Obudaipaloskolostor}}