„Bródy Tamás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎További információk: +{{Nemzetközi katalógusok}}
→‎Karmesterként: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_12/?query=3%3A1%20a%20szerelem%20jav%C3%A1ra%20&pg=397&layout=s
56. sor: 56. sor:
===Karmesterként===
===Karmesterként===
{{oszlop-start}}
{{oszlop-start}}
{{oszlop-2}}
Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (1936){{oszlop-2}}
* [[Hajós József]]: Dinomdánom (1933)
* [[Hajós József]]: Dinomdánom (1933)
* [[Krausz Mihály]]: Papucs (1933)
* [[Krausz Mihály]]: Papucs (1933)

A lap 2018. február 14., 17:34-kori változata

Bródy Tamás
Életrajzi adatok
Született1913. január 24.
Kolozsvár
Elhunyt1990. június 10. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaKiss Ilona
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1929–1933)
Pályafutás
Aktív évek1933-1973
DíjakLiszt Ferenc-díj (1963)
Érdemes művész (1969)
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24.Budapest, 1990. június 10.) karmester, zeneszerző. Felesége, Kiss Ilona színésznő (1924–2004) volt.

Életpályája

Zenei készségét tanárnő édesanyjától, és karmester édesapjától, Bródy Miklóstól örökölhette. Négyesztendősen már felismerte a hangjegyeket, s ez arra bátorította édesapját, hogy intenzívebb zenei nevelésbe részesítse. 1920-ban B. Zsembery Elvira tanítványa lett Kolozsvárott, majd két év tanulást követően szüleivel Budapestre költöztek, ahol Kálmán József lett a tanára. 1924-ben ismét Zsembery veszi át a gyermek zenei képzését. Az ő javaslatára tér vissza Budapestre, ahol kellő felkészültséggel felvételt nyert a Zeneakadémiára.[1] 1929 és 1933 között a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Kodály Zoltánnál, vezénylést Unger Ernőnél. 1935-ben a Budapesti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestere lett. 1936 és 1941 között a Vígszínházban vezényelt. Ezután Bécsben, Bernben és Luzernben lépett fel mint karmester, a második világháború kitöréséig. 1947–1973 között a Fővárosi Operettszínház karmestereként működött. Egy ideig – 1957–1959 között – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát is vezényelte.

Zeneszerzői munkásságának eredményei főként filmzenék, rádióoperettek (Kulcs a lábtörlő alatt, Nílus-parti randevú) és színpadi zenék.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként: 9; karmesterként: 37.[2]

Zeneszerzőként

  • Music Hall (1934, Fényes Szabolccsal)
  • Éva a paradicsomban (1937, Gyöngy Pállal)
  • Az Angol bank nem fizet (1938)
  • Nincsenek véletlenek (1938, 1946)
  • VIII. osztály (1947)
  • Palotaszálló (1951, Kerekes Jánossal)
  • Balkezes bajnok (1954)
  • Köztünk maradjon (1958)
  • Elfelejtett keringő (1972, Liszt Ferenc műveinek felhasználásával)

Karmesterként

Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (1936)

  • Miljutyin: Nyugtalan boldogság (1959)
  • Offenbach: Szép Heléna (1959, 1968)
  • Suppé: Boccaccio (1961, 1964)
  • Ránki György: Hölgyválasz (1961)
  • Offenbach: Banditák (1962)
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa (1962, 1969-1970)
  • Porter: Csókolj meg, Katám! (1963, 1966)
  • Kálmán Imre: Marica grófnő (1966)
  • Strauss: Egy éj Velencében (1967, 1969)
  • Herman: Hello, Dolly! (1968)
  • Bernstein: West Side Story (1969)
  • Fall: Pompadour (1970)
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1971)
  • Jacobi Viktor: Sybill (1972)

Filmjei

Jegyzetek

  1. Szigethy József szerk.: Zeneművészeti és szépirodalmi Antológia 1930-1931. Kolozsvár / Bródy Tamás cikk / 18 oldal
  2. 2014. június 25-i lekérdezés

Források

További információk