„Italoalbán bizánci katolikus egyház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Pasztilla átnevezte a(z) Italo-albán görögkatolikus egyház lapot a következő névre: Italoalbán bizánci katolikus egyház: A kötőjelnek nincs indoka + bizáncinak nevezik magukat
jav
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{egyház infobox
{{egyház infobox
|név= '''Italo-albán bizánci katolikus egyház'''
|név= '''Italoalbán bizánci katolikus egyház'''
|saját név =
|saját név =
|kép =
|kép =
29. sor: 29. sor:
}}
}}


Az '''italo-albán bizánci katolikus egyház''', ({{olaszul|Chiesa Cattolica Italo-Greca}}), az egyike a 21 keleti katolikus egyháznak , amely egységben áll a latin egyházzal. Ez egy bizánci rítusú egyház és annak tagjai [[Szicília]], és [[Dél-Olaszország]]ban koncentrálódnak.
Az '''italoalbán bizánci katolikus egyház''' ({{olaszul|Chiesa Cattolica Italo-Greca}}) a 21 keleti katolikus egyház egyike, amely egységben áll a latin egyházzal. Bizánci rítusú egyház, amelynek tagjai főként [[Szicília|Szicíliában]] és [[Dél-Olaszország]]ban élnek.


== Története ==
== Története ==


Dél-Olaszország egyes részein a görög nyelv egy formája még mindig megmaradt, különösen [[Taranto]] és [[Calabria]] környékén. Habár inkább az albán Arberesh egyház tagjait lehet inkább nyomon követni a származásukat követve, Azok az albánok menekültek ide, akik a török betörések miatt telepedtek meg itt, különösen [[Szkander bég]] halála (1468) után.
Dél-Olaszország egyes részein a görög nyelv egy formája még mindig megmaradt, különösen [[Taranto]] és [[Calabria]] környékén. Habár inkább az albán Arberesh egyház tagjait lehet inkább nyomon követni a származásukat követve. Azok az albánok menekültek ide, akik a török betörések miatt telepedtek meg itt, különösen [[Szkander bég]] halála (1468) után.
Nem minden albán volt bizánci rítusú hívő, mivel ezek az észak-albániai, főleg a latin rítusú vidékről származtak.
Nem minden albán volt bizánci rítusú hívő, mivel ezek az észak-albániai, főleg a latin rítusú vidékről származtak.



A lap 2018. február 12., 15:56-kori változata

Italoalbán bizánci katolikus egyház
Valláskeresztény
FelekezetKeleti katolikus
Eredetgörög, albán
Szertartásbizánci
Tagság61 000
Alapítva1784. június 2.
Ország Olaszország
A(z) Italoalbán bizánci katolikus egyház weboldala

Az italoalbán bizánci katolikus egyház (olaszul: Chiesa Cattolica Italo-Greca) a 21 keleti katolikus egyház egyike, amely egységben áll a latin egyházzal. Bizánci rítusú egyház, amelynek tagjai főként Szicíliában és Dél-Olaszországban élnek.

Története

Dél-Olaszország egyes részein a görög nyelv egy formája még mindig megmaradt, különösen Taranto és Calabria környékén. Habár inkább az albán Arberesh egyház tagjait lehet inkább nyomon követni a származásukat követve. Azok az albánok menekültek ide, akik a török betörések miatt telepedtek meg itt, különösen Szkander bég halála (1468) után. Nem minden albán volt bizánci rítusú hívő, mivel ezek az észak-albániai, főleg a latin rítusú vidékről származtak.

1880-ban a Szentszék liturgiát rendelt a kolostoroknak, hogy megtisztítsa a latin elemeket, azoktól amelyeket már bevezették az évszázadok során. Elhivatottságokat már nem az általános olasz népesség között kerestek, hanem főleg olasz-albánok között. A szerzetesek új kolostorokat hoztak létre Szicíliában és Calabriában.

Olaszországon kívül

Két olasz-albán közösség van az Egyesült Államokban: Our Lady of Wisdom templom a Las Vegas, a bizánci katolikus helytartóság Phoenix joghatósága alatt, és olasz-görög katolikus misszió of Our Lady of Grace -ben New Yorkban, a római katolikus érsekség joghatósága alatt New Yorkban. 2010-ben, az egyház tagsága becslések szerint körülbelül 61 000 hívő, két püspök, 45 plébánia, 82 papok, 5 diakónus, 207 szerzetes és nővér.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Italo-Albanian_Catholic_Church című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.