„Régi Mária temető” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Niza (vitalap | szerkesztései) a →Története: Hivatkozások beszúrása |
Niza (vitalap | szerkesztései) a →Története: Hivatkozások beszúrása |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A temetőben [[1338]]-ban idősebb [[Mikołaj Wierzynek (idősebb)|Mikołaj Wierzynek]] jómódú krakkói polgár adományából [[Kápolna|kápolnát]] emeltek. A Szent Barbara-temetőkápolnát [[1394]] és [[1399]] között átépítették és kibővítették, ez lett a mai [[Szent Borbála-templom (Krakkó)|Szent Borbála-templom]]. |
A temetőben [[1338]]-ban idősebb [[Mikołaj Wierzynek (idősebb)|Mikołaj Wierzynek]] jómódú krakkói polgár adományából [[Kápolna|kápolnát]] emeltek. A Szent Barbara-temetőkápolnát [[1394]] és [[1399]] között átépítették és kibővítették, ez lett a mai [[Szent Borbála-templom (Krakkó)|Szent Borbála-templom]]. |
||
A [[15. század]] végén a templomhoz toldalékot építettek [[Adam Szwarc]] adományaként. A Szent Borbála-templom és a [[Gecsemáné-kert]]ről elnevezett [[Ogrójec-kápolna]] az idők során sajátos stílusú, gótikus, reneszánsz és manierista épületegyüttessé fejlődött, és egyre több |
A [[15. század]] végén a templomhoz toldalékot építettek [[Adam Szwarc]] adományaként. A Szent Borbála-templom és a [[Gecsemáné-kert]]ről elnevezett [[Ogrójec-kápolna]] az idők során sajátos stílusú, [[gótikus]], [[Reneszánsz|reneszánsz]] és [[manierista]] épületegyüttessé fejlődött, és egyre több [[epitáfium]]mal gazdagodott. Az egyik ilyen sírfeliratot [[Wit Stwosz]] [[1480]]-[[1485]] körül készített, Krisztus az Olajfák hegyén (''Chrystus w Ogrojcu'') című reliefje díszítette. |
||
A Mária-temetőt kőfal övezte, amely a Czynciela-háznál kezdődött és folytatódva északi irányban a Mikołajska utca felé, egészen a Wikarówkáig tartott. A temetőben állt egy [[pellengér]] (''Kuna''), amellyel a kisebb [[vétség]]ek elkövetőit, a [[prostituált]]akat, a [[Alkoholizmus|részeges]]eket és az [[istenkáromló]]kat büntették. A nyakbilincs a temető bejáratánál volt elhelyezve, s miután megszűnt ez a büntetési mód, a Mária-templom kapujához helyezték át megőrzés és egyben figyelmeztetés céljából. Szintén a vétkesek bűntudatának felélesztését szolgálta a templom árkádos bejáratánál (''Kruchta'') épített börtöncella, amelynek ablaka a temetőre nézett. A sírok között állt a „halottak lámpája”, ami egy éjszaka világító oszlopos lámpás volt. |
A Mária-temetőt kőfal övezte, amely a Czynciela-háznál kezdődött és folytatódva északi irányban a Mikołajska utca felé, egészen a Wikarówkáig tartott. A temetőben állt egy [[pellengér]] (''Kuna''), amellyel a kisebb [[vétség]]ek elkövetőit, a [[prostituált]]akat, a [[Alkoholizmus|részeges]]eket és az [[istenkáromló]]kat büntették. A nyakbilincs a temető bejáratánál volt elhelyezve, s miután megszűnt ez a büntetési mód, a Mária-templom kapujához helyezték át megőrzés és egyben figyelmeztetés céljából. Szintén a vétkesek bűntudatának felélesztését szolgálta a templom árkádos bejáratánál (''Kruchta'') épített börtöncella, amelynek ablaka a temetőre nézett. A sírok között állt a „halottak lámpája”, ami egy éjszaka világító oszlopos lámpás volt. |
||
A lap 2018. február 11., 15:43-kori változata
| Régi Mária temető | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Lengyelország |
| Település | Krakkó |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Régi Mária temető
Pozíció Krakkó térképén
| |
 é. sz. 50° 03′ 41″, k. h. 19° 56′ 22″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 41″, k. h. 19° 56′ 22″ | |
A Régi Mária temető (lengyelülː Dawny cmentarz przy Kościele Mariackim, röviden: Cmentarz Mariacki) régi, felszámolt temető Krakkó Óvárosában (Stare Miasto).
Története
A csaknem hat évszázadon át működő egykori keresztény temető a krakkói Főtér (Rynek) északkeleti részénél, a Mária-templom (Kościół Mariacki) mellett terült el. 1222-ben nyitották meg a templom építésével egyidejűleg, s 1796-ban számolták fel, mivel a várost megszálló osztrák hatóságok közegészségügyi okokra hivatkozva megtiltották a további temetkezéseket a város falain belül.
A temetőben 1338-ban idősebb Mikołaj Wierzynek jómódú krakkói polgár adományából kápolnát emeltek. A Szent Barbara-temetőkápolnát 1394 és 1399 között átépítették és kibővítették, ez lett a mai Szent Borbála-templom.
A 15. század végén a templomhoz toldalékot építettek Adam Szwarc adományaként. A Szent Borbála-templom és a Gecsemáné-kertről elnevezett Ogrójec-kápolna az idők során sajátos stílusú, gótikus, reneszánsz és manierista épületegyüttessé fejlődött, és egyre több epitáfiummal gazdagodott. Az egyik ilyen sírfeliratot Wit Stwosz 1480-1485 körül készített, Krisztus az Olajfák hegyén (Chrystus w Ogrojcu) című reliefje díszítette.
A Mária-temetőt kőfal övezte, amely a Czynciela-háznál kezdődött és folytatódva északi irányban a Mikołajska utca felé, egészen a Wikarówkáig tartott. A temetőben állt egy pellengér (Kuna), amellyel a kisebb vétségek elkövetőit, a prostituáltakat, a részegeseket és az istenkáromlókat büntették. A nyakbilincs a temető bejáratánál volt elhelyezve, s miután megszűnt ez a büntetési mód, a Mária-templom kapujához helyezték át megőrzés és egyben figyelmeztetés céljából. Szintén a vétkesek bűntudatának felélesztését szolgálta a templom árkádos bejáratánál (Kruchta) épített börtöncella, amelynek ablaka a temetőre nézett. A sírok között állt a „halottak lámpája”, ami egy éjszaka világító oszlopos lámpás volt.
A temető helyén napjainkban a Mária tér található. Az egykori temetőfal nyomvonala a tér kövezetében néhol jelezve van világos színű utcakövekkel. A tér közepén szökőkút áll, figurális alakja a Mária-templom oltárán is szerepel.
Az egykori temető bejáratánál álló Mária-szobor napjainkban egy oszlopra helyezve a Jagelló Egyetem kertjében, a Jagiellońska és a Karol Olszweski utca találkozásánál látható a Plantyban.
Galéria
-
Az egykori temető helyét jelző emléktábla -
A Szent Borbála-templom, az egykori temetőkápolna -
A temető bejáratánál elhelyezett Mária-szobor, mely napjainkban a Jagiellońska utca végén áll
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dawny cmentarz przy Kościele Mariackim című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
