„Transzszonikus repülés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg.
kieg. enwiki alapján
4. sor: 4. sor:


Transzszonikus repülésnél jelentőssé válik a levegő fékező hatása, valamint a repülő testen jelentkező rezgés. Ez a hangsebesség túllépésekor fellépő [[hangrobbanás]]sal van összefüggésben.
Transzszonikus repülésnél jelentőssé válik a levegő fékező hatása, valamint a repülő testen jelentkező rezgés. Ez a hangsebesség túllépésekor fellépő [[hangrobbanás]]sal van összefüggésben.

Transzszonikus sebesség nem csak a haladás irányában alakulhat ki, hanem például a [[helikopter]]ek [[rotor]]jainak külső élein is. Ez kiegyenlítetlen nyomóerőket hoz létre, ami nagyon igénybe veszi a rotort, és ez balesethez vezethet. Ez az egyik korlátozó tényező a helikopterek rotorja méretének és a haladási sebességének növelése útjában.


==Források==
==Források==

A lap 2018. február 7., 22:58-kori változata

Transzszonikus repülésnek nevezzük az olyan repülést, amiben a repülőgép sebessége a hangsebességhez közeli sebességtartományban zajlik, de azt tartósan nem lépi át.

Ide sorolják a 0,9-1,1 Mach-számmal repülő gépeket (ez tengerszinten 965–1236 km/h). Az ilyen repülőgépek jellegzetessége, hogy többnyire nem hasonlítanak a szuperszonikus repülőgépekhez, inkább csak jelentős energiaforrással rendelkező gépekről van szó, amik jellemzően a szubszonikus tartományban repülnek.

Transzszonikus repülésnél jelentőssé válik a levegő fékező hatása, valamint a repülő testen jelentkező rezgés. Ez a hangsebesség túllépésekor fellépő hangrobbanással van összefüggésben.

Transzszonikus sebesség nem csak a haladás irányában alakulhat ki, hanem például a helikopterek rotorjainak külső élein is. Ez kiegyenlítetlen nyomóerőket hoz létre, ami nagyon igénybe veszi a rotort, és ez balesethez vezethet. Ez az egyik korlátozó tényező a helikopterek rotorja méretének és a haladási sebességének növelése útjában.

Források

  • Szabó József (főszerk.): Repülési lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 05 6207