„Bölön” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Címke: Visszaállítás |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
| község népesség éve = 2011 |
| község népesség éve = 2011 |
||
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}} |
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}} |
||
| magyar lakosság = |
| magyar lakosság = 1090 |
||
| szélességi fok = 45 |
| szélességi fok = 45 |
||
| szélességi ívperc =55 |
| szélességi ívperc =55 |
||
A lap 2018. február 3., 19:14-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bölön (Belin) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Bölön |
| Rang | község |
| Polgármester | Sikó Imre, 2004[1] |
| Irányítószám | 527030 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 63875 |
| Népesség | |
| Népesség | 1315 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1090 |
| Népsűrűség | 18,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 485 m |
| Terület | 70,70 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′, k. h. 25° 34′Koordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 25° 34′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bölön (románul Belin, németül Blumendorf, korábban Böllen) falu Romániában Kovászna megyében, Erdővidéken. Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Bölönpatak tartozik hozzá.
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 35 km-re (légvonalban 20 km-re) északnyugatra a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik.
Önkormányzat
A község polgármestere Sikó Imre , alpolgármestere Rudolf Béla.
Története
Területe ősidők óta lakott, 1885-ben Lügetárnyék nevű határrészén bronzkori leletek kerültek elő. 1334-ben Belen alakban említik először. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. Bölönről az első írásos emlékünk 1332-ből származik. A 16. században Bölön a vidék legnagyobb települése volt. Az 1567-es összeírás szerint 130 kapujával nagyobb, mint a 125 kaput számláló Marosvásárhely, a 60 kaput számláló Kézdivásárhely, a 63 kaput számláló Sepsiszentgyörgy, és a csak 54 kaput számláló Székelyudvarhely.
A Paphegyen álló vártemplom eredete a 14. századig nyúl vissza. Az impozáns várfalakkal és saroktornyokkal övezett régi vártemplom 1612-ben kiállta a brassói bíró seregének ostromát. A középkori templom helyére 1893–94-ben új – a környék templomait tekintve szinte székesegyház méretű – keleti stílusú templomot emeltek a Törökországot bejáró Pákey Lajos tervei alapján, mely messze kimagaslik a vidéken. Innen is az elnevezés, hogy Bölön az unitáriusok Rómája. Az erődöt 1940-ben a földrengés nagyon megrongálta.
1880-ban 2419, 1910-ben 2354, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1482 lakosából 1269 magyar, 198 román, 12 cigány, 2 német volt.
A többségében szabadokból álló feluközösségben viszonylag nagy számú nemesi réteget találunk a 17-18. században.
Bölön nemes családjai az 1713-as összeírás szerint: Agyagási Benedek (1630), Biró, Máthé, Domokos, Ferencz, Gazdagh, Kisgyörgy, Kováts, Nagy, Nemes, Rácz, Sikó, Szennyes, Takó, Tana, Vajda.
Lófő családok 1713-ban: Domokos, Toroczkai, Szabó, Budai, Kandal, Ferenczy, Nagy, Kelemen, Kósa, Küs, Mikó, Tót, Tökös, Farkas, Szomor, Sikó, Silló, Kisgyörgy, Botos, Szűcs, Rácz, Varga, Incze.
Darabonotk 1713-ban: Kelemen, Bogos, Veres, Török, Botos, Tökös, Sigmond, Tatár, Akatius, Csács, Ferencz, Baczoni, Gáspár, Ilyés, Székely, nagy, Mikó, Kandal, Sikó, Szomor, Dési, Kecskés, Bogár, Deési, Bene, Thomori, Bogár, Bod, Kerekes, Pál.
Látnivalók
- Unitárius erődített temploma 1893-ban épült, a 15. századi templom 1720-ban leégett maradványainak felhasználásával, jelentős a 17. század elején épített négy saroktoronnyal megerősített erődfal veszi körül. Elődje valószínűleg egy román kori templom lehetett, amely Szent Katalinnak volt szentelve.
- Református temploma 1768-ban épült és két harangja van,
- a nagyobb tömege: 800 kg, melyen ez a felirat áll: A BÖLÖNI HIVEK / AJÁNDÉKÁBÓL VETETETT / AZ ISTENNEK / DICSOSSÉGÉRE / AZ 1927-IK ÉVBEN. Másik oldalán: RECITA felirattal, feltehetően: Resita (Resicabánya).
- A kis harang, mely 420 kg G-hangú, melyen ez áll: ISTEN DICSOSÉGÉRE / A BÖLÖNI REF.EGYHÁZ RÉSZÉRE / ÖNTÖTTE / HÖNIG FRIGYES / ARADON / 1911. Hátán Magyarország Koronás címere.
- Ortodox temploma 1776-ban épült.[2]
- Katolikus Szent Katalin-kápolna.
- Erzsébet királyné mellszobra.
- A Biró család tulajdonában lévő Dónáth-kúria a 18. században épült.
- A falutól 2 óra járásra a Kollát patak és a Hajdinárom árka találkozása feletti hegyfokon egykor vár állt, de már nyoma sem látszik.
- Határában több borvízforrás fakad, híresek a zúgói, a farkaslaki borvizek, valamint a Korlát-patak völgyében feltörő kénes Kénosi borvíz.
- A Sóspatakban sósborvizek vannak.
- A Bogos szántóföld felett az 1890-es években kénes fürdőt rendeztek be, amelyet 2016-ban a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka program keretében felújítottak.
- „A Borviz Útja” nevű, a Phare program keretében megvalósított Bölöni Fürdő / Rekreációs Központ.
- Bölöni temető
Híres emberek
- Itt született 1795. január 15.-én Bölöni Farkas Sándor utazó és emlékíró, szobra az erődítmény nyugati oldalán van, közelében áll emléktáblával megjelölt szülőháza.
- Itt született a 17. században Bölöni Bedő Pál unitárius püspök is.
- Itt született 1871. május 20-án Tóth György jogász, jogi szakíró.
- Itt született 1923-ban Dr.Albert Zsigmond belgyógyász, osztályvezető főorvos.
- Itt született 1934. június 15-én Vajda Gyula sinológus, lapszerkesztő.
- Innen származik Bölöni Sikó Miklós festő (Septér, 1818 – Marosvásárhely, 1900. május)[3]
- Innen származik Agyagási Mihály volt somosdi ref. lelkész (1821–1858) /Agyagási de Bölön/ Agyagási Benedeknek (1630) leszármazottja.
- Innen származik Albert Álmos erdélyi magyar politikus, Sepsiszentgyörgy volt polgármestere, háromszéki szenátor.
Testvértelepülések
A következő községekkel pedig szoros kapcsolatot ápol
Tápiószentmárton, Pest megye, Magyarország
Nemesócsa, Felvidék
Hivatkozások
- ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Covasna. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Erdélyi csillagok, szerk. Kovács László
További információk
- http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php Bölöni unitárius templom
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}