„Andrea Palladio” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
|képaláírás=Andrea Palladio (1576)}}
|képaláírás=Andrea Palladio (1576)}}


'''Andrea Palladio''' ([[Padova]], [[1508]]. [[november 30.]] – Maser, [[Veneto]], [[1580]]. [[augusztus 19.]]) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ún. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a [[reneszánsz]] [[építészet]] legtermékenyítőbb hatású mesterévé.
'''Andrea Palladio''' (született ''Andrea di Pietro della Gondola'') ([[Padova]], [[1508]]. [[november 30.]] – Maser, [[Veneto]], [[1580]]. [[augusztus 19.]]) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillérarchitektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ún. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a [[reneszánsz]] [[építészet]] legtermékenyítőbb hatású mesterévé.


== Művei ==
== Művei ==

A lap 2018. január 31., 19:08-kori változata

Andrea Palladio
Andrea Palladio (1576)
Andrea Palladio (1576)
SzületettAndrea di Pietro della Gondola
1508. november[1]
Padova[2][1]
Elhunyt1580. augusztus 19. (71 évesen)[3][4]
Állampolgárságavelencei
HázastársaAllegradonna
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrea Palladio témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Andrea Palladio (született Andrea di Pietro della Gondola) (Padova, 1508. november 30. – Maser, Veneto, 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillérarchitektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ún. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé.

Művei

Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve Vicenzában és környékén áll (Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda). Velencében a S. Giorgio Maggiore- és a Redentore-templomot építette. 1570-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki (I Quattro Libri dell'Architettura). A palladiánus klasszicizmus stílusa főleg a brit-szigeteken hódított teret, Írországban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható.

Palladio villái
Villa Godi-Malinverni 15491552, Lonedo di Lugo di Vicenza
Villa Valmarana-Bressan 15411543, Vigardolo di Monticello Conte Otto (Vicenza)
Villa Caldogno 15481570, Caldogno (Vicenza)
Villa Pisani-Ferri 15421569, Bagnolo di Lonigo (Vicenza)
Villa Gazzotti-Marcello 15421557, Bertesina, Vicenza
Villa Forni-Costa 15411560, Montecchio Precalcino (Vicenza)
Villa Saraceno-Lombardi 15451548, Finale di Agugliaro (Vicenza)
Villa Zen 15581566, Donegal di Cessalto (Treviso)
Villa Poiana 15491556, Poiana Maggiore (Vicenza)
Villa Pisani-Placco 15521555, Porta Padova, Montagnana (Padova)
Villa Cornaro-Gable 15511553, Piombino Dese (Padova)
Villa Barbaro-Volpi 15491558, Maser (Treviso)
Villa Badoer 15561563, Fratta Polesine (Rovigo)
Villa Foscari detta La Malcontenta 15581560, Malcontenta di Mira (Venezia)
Villa Chiericati-Rigo 15471580, Vancimuglio di Grumolo delle Abbadesse (Vicenza)
Villa Emo-Capodolista 15591565, Fanzolo di Vedelago (Treviso)
Villa Sarego 15521569, Santa Sofia di Pedemonte (Verona)
Villa Almerico-Capra detta La Rotonda 15651569, Vicenza

Magyarországi kapcsolata

Az Országos Levéltárban őrzött saját kezű Palladio-levél,[7] amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, 1560 júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: „Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának leállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”[8] Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva Détshy Mihály feltételezi, hogy a levél Nádasdy Tamás nádornak szólt, aki a keltezés évében Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett.

Kapcsolódó szócikkek

Galéria

Források

  1. a b c RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  2. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. http://www.treccani.it/enciclopedia/andrea-palladio_(Dizionario-Biografico)/
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Палладио Андреа, 2015. szeptember 28.
  7. Országos Levéltár, Kamarai Levéltárak Lymbus gyűjteménye III. sorozata, az XVI. századi iratok 18. kötege, 597. lap.
  8. A levél teljes szövegét eredeti nyelven és magyar fordítással közli: Détshy Mihály: Palladio magyar vonatkozású levele. In: Műemlékvédelem, 1964/4. 242-243. o.

További információk

Sablon:Csonk-Olasz életrajz Sablon:Csonk-épít